Miért építették le Mo. Iparát a rendszerváltás után?

A Kádár rendszer nem halmozott fel akkora adósságot, mint ahogy mondják. Ma sokkal több az állam adóssága.

Csak akkor a hitelekből az élelmiszerek, rezsi árát dotálták, hogy olcsók legyenek. Ezért tudott mindenki jól élni akkor, és jogosan hiányolják az akkori életszínvonalat.

A Csepel kerékpárok, motorok, tehergépkocsik kiválóak voltak. Ezt az is bizonyítja, hogy akinek még ma is vamn

A gyártást viszont még az 50-61-as években szüntették meg, a KGST "munkamegosztás" miatt.

A Lehel, az Ikarusz, a Videoton termékei is kiválóak voltak, az akkor színvonalhoz képest. A GANZ-MÁVAG mozdonyai és vagonjai is szintén.

Több cukorgyár is működött, és kiváló volt a cukorgyártás is.

Az igaz, hogy a magyar gabonát, burgonyát nyugatra exportáltuk, és helyette lengyel burgonyát, lisztet ettünk.

A rendszerváltás után a kormányok viszont mindent eladtak. Ezzel megszűnt a hazai termelés.

Miért? Az akkor "uraknak" is kellett a zsebükbe pénz.

Azért nem volt ám olyan fantasztikus az a Kádár-rendszer. :-)

Én is apámon látom, mennyire oda van érte, de mikor megkérdeztem, hogy mi is volt annyira csodálatos benne, azt az egy érvet tudta felhozni, hogy "akkor 30 évvel fiatalabb voltam". Ez egy jó érv, ezt el kellett fogadnom.

De a többi szép emlék inkább amolyan "urban legend" kategória.

Valóban, akkor volt cukoriparunk is, és exportáltuk a cukrot. Mármint a Szovjetunióba, nem a világpiacra. Sőt, sok dolgot exportáltunk a KGST országokba, és sok egyéb dolgot kaptunk tőlük. Amit exportáltunk, az sem volt valami csúcs minőség, és amit kaptunk érte, az sem.

Az akkori már elmaradottnak tekinthető szocialista termelés nem volt képes olcsón jót előállítani. Így a termékeink nagy részét a KGST-n belül adtuk el, és ugyancsak a KGST-től kaptunk egyéb árucikkeket. Ha nyugati terméket hoztunk be, azt nagyrészt a szintén nyugatról felvett hitelekből fizettük ki. És természetesen volt igény a rothadó kapitalizmus termékeire, mert a szocialista árucikkek gyakran igencsak rossz minőségűek voltak...

Ha a "fél Európa" alatt a szocialista országokat érted, akkor valóban, nagy részükbe szállítottunk mezőgazdasági termékeket, például búzát is. Szállítottunk cukrot a Szovjetunióba - igaz, a kubai embargó után mi is inkább vásároltuk a kubai cukrot, mert támogatni kellett Castro rendszerét.

Ikarusz buszainkat rengeteg ország vásárolta. Egyiptom, Líbia, India, és egyéb olyan országok, amelyek akkoriban (egyesek még később is) Szovjetbarátok voltak. Nekik ugyanis a Mercedes, a Volvo nem nagyon akart szállítani...

Csepel kerékpárjaink is osztatlan sikereknek örvendtek a szocialista utakon. Igaz, akkor Shimano-váltóról még csak hírből sem hallottunk, nem is beszélve arról, hogy meg se tudtuk volna fizetni.

Miért épült le ez az ipar?

Mert a rendszerváltás (és főleg a KGST felbomlása, és a Szovjetunió bukása után ezek az iparágak egyszerűen nem tudtak megélni a szabad piacon. Illetve amelyik meg tudott volna élni, azt pedig igen gyorsan privatizálták... (Most ne firtassuk, mit is jelentett ez a privatizáció.)

És persze hozzá tartozik az is, hogy például a 7 régebbi cukorgyárunk új tulajdonosainak a nyugati konkurrencia igen szép összeget ajánlott fel, ha abbahagyják a termelést, és felszámolják a gyárat... A tulajdonosok pedig (ők is emberek) ezt sajnos elfogadták.

Sajnos mi a SAJÁT KÁRUNKON tanultuk - és még mindig tanuljuk - meg, hogy milyen is a kapitalizmus, mik a piaci törvények (törvénytelenségek), hogy nem véd meg minket senki, ha mi nem védjük meg magunkat.

Én a gépipart ismerem.

Azt tudnod kell, hogy a Weiss-Manfréd (Csepel), A Ganz és a Mávag, a Gamma, a Láng és néhány gyár a háború előtt ott volt a világszínvonal közelében. A szocialista gazdálkodással ezek nyereségét elvették és minden pusztult, tönkrement, leépült. Voltak persze a végére Nc gépek is, de itt meg a háttéripar nem volt hozzá fejlesztve és a konstrukciók is a keleti blokkra voltak jellemzőek, vagyis Trabant jellegű volt a termék, nem Mercedes és minden a keleti blokk igényei, árai és lehetőségei szerint készültek.

Ahogy az oroszoknál bemondta az unalmast az egész, úgy azonnal összeomlott mindenhol, mert vagy gazdaságtalan, vagy elavult termékeket gyártottak.

Nem volt az a füstölgő Ikarusz olyan jó, ne képzeld és a gyárakban csak güriztünk, de nem volt túl jó az élet, csupán a vége felé volt valamennyire normális, de ez is viszonylagos.

Most annak isszuk a levét, mert ilyen nagy gyárakat nem lehet csak úgy teremteni.

Ganz Ábrahám egy kis öntőműhelyecskével kezdte és rengeteg vasúti sínt, meg egyebeket kitermelt a gyára, mire fokozatosan megnőtt, gyarapodott, de mivel az a háború után lezüllött, gyakorlatilag alig lehetett valamit megmenteni belőle.

Persze ami érték volt, azt a keveset elprivatizálták és most padlón a gépipar.

Nem leépítették, hanem összeomlott.

A többit a 3-as leírta.