Ezek az Afrikai népek mért nem vándorolnak arrébb?

Régen még lehet, hogy vándoroltak. De most már hova? Külön országok vannak, és senki nem örül ha tömegesen oda mennek és főleg véglegesen le is szeretnének telepedni. Mert ott nem arról van szó, hogy ahol éppen élnek ott rossz, de 100km arrébb már ideálisak a körülmények. Egész országukban áldatlan körülmények vannak, ahol meg véletlenül kicsit is jobb, ott meg már most is túl zsúfoltság van.

Ez durván leegyszerűsítve olyan, mintha a szomszédodban lenne a romos ház tele romákkal. És ők átköltöznének hozzád, hogy ezentúl itt fogunk élni mert neked szebb házad van.

Senki nem örül a hívatlan vendégnek, hátha az még seregestül is érkezik.

Nem tudom milyen dokumentumfilmeket néztél, úgy értem, melyik korszak, melyik afrikai terület? Nem akarok nagyképű választ adni, mert én (meg az összes válaszoló) ugyanolyan tudatlanok vagyunk, de ez a "náluk szokás volt" lehet, hogy nem is arra vonatkozott.

Afrika ugye nem egyetlen ország, hanem egy kontinens:

[link]

Sok ország tök jól elvan. Sok törzsi életmódot folytató afrikai (nem mintha olyan sokan lennének a városiakhoz képest) szintén aránylag jól elvan.

Afrikát ugye elfoglalták és felosztották a 18-19. között az Európaiak:

[link]

Mikor hosszú véres háború (vagy szabadságharc) után ezek végre megszabadultak az európai uralomtól:

[link]

(itt se feltétlen arra kell gondolni, hogy a Szabad Nép önirányító lesz, ahogy a magyar szabadságharcot belédsulykolták; sokszor csak egy európai elnyomót felváltott egy helyi elnyomó hadsereg)

akkor lényegében magukra lettek hagyva, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak. Lényegében otthagytak egy kiszipolyozott kontinenst, ahol nem voltak vezetők:

a gyarmatbirodalomnak lényegében az anyaországot kellett kiszolgálnia, a helyi vezetőknek nem volt semmi hatalma. Lényegében fegyveres diktátorok vették át a hatalmat sok területen, vagy több csoport harcolt egymással, de olyan hely is van, ahol akár évtizedekig nincs semmilyen politikai irányítás.

Ha nincs központi irányítás, akkor nő a bűnözés. Ahol több politikai csoport van, ott azoknak a fegyveresei harcolnak, több állam harcol a szomszédos állammal, a törzsek meg a törzsi területekért egymással.

Lényegében ezek a polgárháborúk azok amik "lenn" tartják azokat a területeket (megintcsak: ez nem Afrika egésze), ahol ma ekkora szegénység van.

A külföldi segélyeket nagyon sok állami vezető (aki, ahol éppen van) egyszerűen fegyverekre költi, ami ugye háromszoros rossz: folytatja a csatározást, az emberek helyzetét javító programok nem valósulnak meg, és ráadásul az állam még több adósságot halmoz fel.

Ezért van ma az az elterjedt álláspont, hogy a kontrollálatlan segélyprogramok csak rontanak a helyzeten.

Ráadásul a helyi ipar is csak úgy tud(na) talpraállni, ha nem külföldi árukra támaszkodik. Amíg van olcsó külföldi áru, addig a helyi termelő nem tud pénzt keresni a saját munkájával. Ha embragót vezetsz be (betiltod a külföldi árukat), akkor elvágod az embereket sok szükséglettől, amit még nem tudnak megtermelni, támogatod a csempészeket, és még a nyugati nagyhatalom is megorrol rád, hogy csökkented a piacait. Ahhoz, hogy versenyezni tudjanak a külföldi árukkal, velük azonos szintű infrastruktúra kellene, amihez megint csak rengeteg pénz befektetése kellene. Annyi a munkanélküli, olyan túlkínálat van kétkezi munkaerőből, hogy nem is éri meg befektetni gépekbe, amik pedig sokkal hatékonyabban végeznék el a feladatokat (döbbenetesen sok lassú és veszéles feladatot kétkezi munkások végeznek, és örülnek, hogy csak ez is van).

Lényegében minden igazán hasznos nyugati segély program valahol ezt célozza meg: a piacon versenyképes infrastruktúrát segíteni kialakítani. Monduk odamennek és azt mondják: ez itt egy jó föld, adjuk ezt a speciális vetőmagot, ezeket a traktorokat, és akkor fenn tudja magát a falu tartani. Csak ilyenkor sokszor jön a csalódás, amikor megjelenik egy fegyveres lázadó csoport, felégetik a mezőt, betemetik a kutat, és továbbállnak. Az, hogy megint megszálljuk Afrikát, amíg rendbe nem jönnek a dolgok, nem opció. Valahol a helyiek azok, akiknek végül is meg kell oldaniuk a saját belső problámáikat

Pár példa,hogy infrastruktúra területén milyen problémák vannak:

- az úthálózat borzalmas, mert a rivális gyarmatok csak a saját területeikkel akartak összeköttetést, ezért sok fő útvonal Afrikában egyszerűen nem ér össze vagy elmegy egymás mellett. Ezek sincsenek sokszor valami nagyon karban tartva; sok állam beleölt sok pénzt az úthálózatfejlesztésbe, hogy aztán rájöjjön, hogy nincs elég járműforgalom, ami ezt a pénzt visszahizná/indokolná.

- Nincs rendes vízhálózat, a járványok túlnyomó részét a szennyezett víz okozza. A kutak nem tartanak örökké, a folyók stb. állapotát pedig a mellette következő településeknek összefogva kellene biztosítani.

Ez amit mondasz, hog vándoroljunk odébb, működhetne, ha lenne rengeteg gazdátlan termékeny terület, és kevés lakos. Ehhez képest ami termékeny terület, az vagy európai, vagy valamelik politikai fegyveres csoport kezében van, a kevés ami nem azért egymással kell megharcolni, ami pedig a népességet illeti, tudod biztosan hogy Dél-Afrikában a legrosszabb a születésszabályozás, terjed az AIDS és így tovább.

Igazából a földreform már rengetegszer sok helyen napirenden volt, de sokszor csak az történik, hogy az aktuális vezető a hozzá közel állóknak oszja újra a földet (ha tanultad a feudális középkori rendszert, vagy a magyar privatizációt, akkor leeshet, hogy ezek történelemben gyakori események).