Milyen az az archetipikus szituáció egy irodalmi alkotásnál?

nem vagyok pszichológus, sem bölcsész, de szövegkörnyezet alapján arra gondolok, az archetípusokhoz hasonlóan a kollektív tudatalatti részét képező helyzet, vagy jelenség.

Például a fény és a sötétség szembenállása, vagy különböző társadalmi rétegek képviselői közti szerelem (pl királylány meg szegénylegény)

Valószínűleg arra gondolsz, amikor a karaktereknek nem az egyéni vonásai vannak előtérbe helyezve, hanem a műben betöltött funkciójuk.

Pl. "a bölcs", "a szolga", "az áldozat", "a gonosz".