A magyarok származásáról eddig: milyen nyelvrokonságok jelentek meg tudományos életben?

Nos, az interneten rengeteg dolgot lehet találni. Nagyon tudományos eszmefuttatást kevéssé, mert az többnyire fizetős. Viszont bődületes ostobaságot annál többet, különféle önjelölt magamutogatóktól.

A nyelvrokonság azt jelenti, mely nyelvek szabályai hasonlítanak - mondjuk - a magyarra. Többféle rokonság lehet, a szabályok erejétől és mennyiségétől függően. Ezeket néha nagyon nehéz kimutatni, mert nagyon mély összefüggések, és nagyon régiek, amikorról még nincsenek írásos nyomok. Marad a mai változatok összehasonlítása, és az egyes nyelvtípusok fejlődésének vizsgálata. Ez nagyon nagy tudást és sziszifuszi munkát igényel.

Van ezenkívül a nyelvi hasonlóság, ez nem azonos a rokonsággal. Ekkor formális jegyek egyezőségére, hasonlóságára mutathatunk rá úgy, hogy valójában a két nyelvnek semmi köze egymáshoz.

Vannak egy nyelvben jövevényszavak, amelyek az idők során az együttélés miatt honosodtak meg. Így például sok türk (őstörök) szavunk van, főleg a mezőgazdaságban.

A mi nyelvcsaládunk a finnugor, ebből a finn viszonylag régen leszakadt. Török szavunk a hódoltság miatt lehet (janicsár, bég, stb.), annál több a türk (lásd Levédia, kazárok, türkök a magyar őstörténetben). De ez nem nyelvcsaládi rokonság, hanem jövevényszavak (vannak a mai törökben magyar szavak is - mármint ősmagyar). Ha tudjuk, hogy az Ural keleti lejtőiről származunk, sok sok évszázad alatt vándoroltunk végig az orosz sztyeppéken, akkor tudhatjuk, rokonai vagyunk (nyelvileg is) a mai s arrafelé élő oguroknak, ujguroknak, manysiknak, és még néhány, kipusztulófélben lévő etnikumnak.

A sumér rokonság néhány felületes rovásírásos hasonlóságon alapul. Ha tudjuk, hogy legalább 6-8 ezer év van a sumérok és az ősmagyarok között (a távolságról nem beszélve), akkor értjük, miért nincs közünk egymáshoz. Hasonlóképpen a történelem mutatja meg, hogy semmiféle távol-keleti nép nyelvével nem vagyunk rokonságban. De azt azért mondhatjuk, hogy hosszú ideig volt közünk mongolokhoz, hunokhoz, a dravida és párszi indiai, ahonnan származnak a cigányok, és ugyebár van néhány cigány szavunk is. Csak nem rokonság révén.

Nagyon nem, a nyelvi meg genetikai rokonság két külön dolog.

A bolgár és az orosz bár szláv nyelv mindkettő, de a két népnek nincs sok köze egymáshoz.

Minden nép keveréknép, a bolgárok alapvetően egy török nép voltak, akik elfoglalták a Balkán keleti felét és fel vették az ott élő szláv népek nyelvét. Az oroszok pedig a Kijevi Rusz keleti határain élő szláv népek örökösei, akik utódállamukkal (pl. Moszkóvia) elfoglalták Északkelet-Európa finnugor területeit. Tehát az oroszok jelentős része finnugor ősökkel (is) büszkélkedhet.

Nekünk nyelvileg a hantik, manysik a közelebbi, az észtek, finnek, szamojédek a távolabbi rokonaink, genetikailag viszont a szlovákokhoz, horvátokhoz, lengyelekhez, szlovénekhez állunk legközelebb.

Baszk is volt:

[link]

más országokban balosoknál is teljesen alap, hogy érdekli őket a saját történelmük, semmi gond nincs azzal, hogy magyarokat is érdekli

Kérdés, hogy mi a történelemkutatás célja. Szvsz. amíg a magyar nyelvvel kapcsolatosan semmilyen jelentős új forrás nem kerül elő - az eddigieket milliószor feldolgozták már -, addig nincs értelme erre időt vesztegetni.

A magam részéről csak a sumerrel kapcsolatban tudok érdemben nyilatkozni, annak az esetére az "áltudományos" jelző jobban illik, mint a "tudományos".