Ezek az országok miért függetlenedtek?

Ausztráliába úgy száműzték az embereket. Többnyire bűnözők, meg törvényt kevéssé tisztelő kalandorok voltak. Angliának olcsóbb és egyszerűbb volt így megszabadulni tőlük, mint drága börtönöket fenntartani nekik. Később aztán ezek a területek csak nyűg voltak számára.

Új Zéland lakossága érzésem szerint nagyon is keveredett a helybeliekkel, meg a régióbeli, pápua, maláj stb, más szóval nem-angol, és nem-európai bevándorlókkal.

Ami azt illeti, az Egyesült Államok is olyan gyarmati területen kezdődőtt, aminek a lakossága nagyrészt kalandor bevándorlókból állt, akiknek köztudottan szintén nem sok erkölcsi aggályaik voltak, ha arrl volt szó, hogy újabb területeket kell meghódítani a telepesek számára vagy hogy aranyat keressenek. Nem is értem, miért is hagytad ki a sorból.

Kanada tulajdonképpen akkor már jobban kivétel. A leginkább keveredett erkölcsös európai telepesekkel, akik viszont tiszteletben tartották Anglia fennhatóságát -- esetleg éppen hogy nem Angliából, hanem Franciaországból, vagy máshonnan Európából mentek oda megtalálni a szerencséjüket.

Nem a saját népüktől függetlenedtek, a kérdés jóval összetettebb és többsíkú is.

A függetlenséget értelmezhetjük politikai, gazdasági és fennhatósági viszony szerint. A brit korona gyarmatai váltak un. dominionokká, amely annyival több, mint a gyarmat (egyszerűsítek azért), hogy meglehetősen autonóm.

NZ esetében nem beszélhetünk hivatalosan függetlenségről (independence), a dominiion státuszt 1907-ben kapta meg az ország. (saját törvényhozása lett, amelyben a korona képviseltette magát a brit uralkodó által kinevezett kormányzóval és a földterület is a korona birtoka maradt.) A dominion státusz több, mint gyarmat de kevesebb, mint állam.

A politikai függetlenedés egyenes következménye volt a gazdasági megerősödésnek és gazdasági függetlenedésnek, meg annak az egyszerű ténynek, hogy nagyon nehéz kormányozni egy területet 15-18000km távolságból, amikor a szimpla posta is hetekig utazik és egy levélváltás hónapos távlatokban számolandó.

Ugyanakkor Ausztrália politikai fejlődése egészen más irányban haladt, aminek az eredménye az Ausztrál Államszövetség amely a kolóniákból létrejövő hét államot kapcsolja össze. Az államszövetséget az Ausztrál Alkotmány (1900) írja le és ebből származtatnak a törvények is. Új-Zéland (mint szomszédos kolónia) nem ratifikálta az Ausztrál alkotmányt és így nem lett része az Ausztrál szövetségi államnak, hanem hét évvel később szerezte meg a dominion státuszt.

Új-Zéland mai formája 1949-ben született, amikor a parlament létrehozta az újzélandi állampolgársági törvényt és az addigi brit állampolgráságot (és útlevelet) hivatalosan leváltotta az újzélandi állampolgárság (és útlevél), azonban az újzélandi állampolgárok is a brit uralkodó alattvalói maradtak. Ez a mai napig így van.

Az ország a gyarmati, majd dominion státuszból mára alkotmányos királyság államformába nőtte ki magát, az uralkodó a mindenkori brit uralkodó, akit a governor general képvisel, de ez ma már nem bír igazi jelentőséggel.

Az elszakadás szerves politiaki és gazdasági fejlődés következménye, a távoli területek közigazgatása, politikája annyiban eltért az anyaországétól, hogy az ottani törvények és módszerek sokszor nem voltak alkalmazhatóak, plusz a távolság is nehezítette a dolgot. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok erősek maradtak, Au és NZ esetében ma is erős gazdasági kötelékkek fűzik az országokat UK-hez.

Új-Zélandot és Ausztráliát már az előttem megszólaló leírta.

Kanada sem lett teljesen független, próbáld megkeresni, hogy ki a kanadai állam feje :)

Kanada esetében a gazdasági autonómia érthető volt, mert elég sok természeti erőforrása volt, ami felett az ott élők akartak rendelkezni.

Véleményem szerint a kanadai társadalom alapvetően más, mint a brit, de ennek nem hiszem, hogy akkora nagy szerepe lett volna.