Ki az, aki 2014-ben még tud idealista lenni? Illetve milyennek kellene lennünk inkább idealistának vagy realistának?

Én azt gondolom, hogy a kétfajta szemlélet nem ütközik egymással, az az ideális – :-) –, ha a kettő együtt megvan valakinek a gondolkodásában.

Mi az idealista szemlélet lényege? Az, hogy a világban ténylegesen megtalálható formák, jelenségek mögött van egy idea, a formának egy tökéletes változata. Alapvetően egyébként a hétköznapi gondolkodásunkban használjuk is ezt. Ha egy almára gondolsz, általában az alma ideáját leginkább megközelítő formájára gondolsz, és nem egy félig rohadt, félig penészes almára.

A realista szemlélet lényege inkább a dolgok tényleges megítélésében van, hogy a valóságnak megfelelő képet alakítasz-e ki magadban a világ dolgairól, jelenségeiről.

Az lenne szerintem a normális, ha a dolgokat realista módon ítélnénk meg, és idealista szemlélettel nyúlnánk hozzá. Vegyünk egy sakkozót. A sakkozónak realistának kell lennie, mikor felméri a saját tudását, tisztában kell lennie a reális erejével, gyengeségével, tudásával és tudásának hiányosságaival. Ez nagyon fontos. De egy sakkozó előtt kell, hogy lebegjen a sakkozó ideájának, annak az ideának, hogy valaki minden trükköt ismer, korlátlan mélységben átlát minden helyzetet, és meg tudja ítélni annak összes következményét. Elérhető ez az idea? Nem, de ez nem is lényeges. Lehet közeledni az idea felé? Igen, és ebben van a valódi lényege a dolognak, korlátlan mértékben fejlesztheted a sakktudásodat. Van értelme közelíteni az idea felé? Természetesen van, hiszen jobb sakkozóvá fogsz válni.

A realista a kezdőpontot jelöli ki, az idealizmus meg az irányvektort. Mindkettő fontos ahhoz, hogy jó irányba haladjunk. Ahogy a túrázónál is fontos, ha a térképre néz, hogy egyrészt tudja hol van, másrészt tudja hova tart.

Ha valaki csak realista, idealista szemlélet nélkül, az nem megy sehova, nem fog változni. Irányvektor nélküli pont, ami ott marad, ahol van. Ha valaki úgy idealista, hogy nincs realista szemlélete, az meg nem tudja hol van, így nem tudja megítélni a következő lépést, így azt sem, hogy az közelebb viszi-e a céljához.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A #2 válaszodban leírtak alapján te is idealista vagy. Pont az tesz téged megcsömörlötté, hogy látod az idea és a valóság között húzódó szakadékot. Ez jó. A fő gondod ahogy látom inkább az, hogy nem tudod áthidalni a szakadékot, nem tudsz hidat verni a valóság és az ideális között. De biztos vagyok benne, hogy törekedni fogsz rá. Lehet, hogy a részcéljaid nem jók, vagy az eszközeid. Lehet pl. hogy nem hidat kell építeni, hanem lemászni a szakadékba és a másik oldalon vissza. Az is lehet, hogy csak nem voltál kitartó. Elkészülne az a híd, csak megálltál, mert néhány deszka lepotyogott. Vagy lehet, hogy máshol kell kezdeni hidat építeni, ahol jobbak az esélyek.

> létezik-e olyan erős szerelem, amelynek ereje mindvégig ugyanolyan marad

Attól függ mit hívsz szerelemnek. Ugyanolyan nem fog maradni, az biztos, a világ alapvetően változik, benne változunk mi is, a kapcsolataink is. A mámoros szerelmi érzést idővel felváltja valami más érzés, ami nem gyengébb, sőt akár sokkal erősebb érzés, az hogy valaki már az életed része, hogy már nem a saját érdekeidet nézed, hanem a kettőtök közös érdekeit, hogy a másik szemével is tudod látni a világot, és nem csak tudod, hanem nézed is így a világot. A másik különbözősége már nem különbözőség, csak egy másik szempont, amit pont úgy kezelsz, mint a sajátodat.

Igen, lehet, hogy több tucat csalódás után fogod ezt megtalálni. Lehet, hogy egy ideig nem is a megfelelő emberben fogod keresni. De idővel tisztulni fog a kép, nem fogsz annyira a lángok alapján ítélni, hanem azt is fogod nézni, hogy mennyire jó parázs marad a lángok kihunyta után. A szalma gyorsan gyullad, szép nagy lánggal ég. A fa nehezebben gyújtható meg, de cserébe hosszan ég, mert a parazsa képes meg is tartani a hőt…

> Gazdasági és szociális értelemben sem túl könnyű már idealistának lenni.

Szerintem meg könnyű idealistának lenni. Ha egy emberen tudsz segíteni, akkor már elértél valamit. Egy emberen azért csak lehet segíteni. Ha már egy emberen lehet segíteni, akkor meg lehet próbálni a másodikon is.