Mi a véleményetek erről a műről?

Szerintem érdemes elolvasni, aztán el tudod dönteni, hogy logikusnak tartod-e az érvelését.

A többi mind az utolsónak szól:

“Így minden más amit leír az FELTÉTELEZÉS!” Mint ahogy az is csak feltételezés lehet, amit a nyelvészek írnak le, mivel ők sem voltak jelen az elmúlt néhány évezredben, hogy megfigyeljék a nyelvek fejlődését. A nyelvtudomány pedig nagyrészt empirikus tudomány. Így bármi, ami kapcsolatos vele, csak valószínűségi elmélet lehet, ebből következően, hogy a te szavaiddal éljek, “feltételezés”. De még a természettudományokban sincsenek cáfolhatatlan tények, pedig ott azért jóval szigorúbb módszertannal dolgoznak általában, mint a nyelvészetben.

“A világ tudósai mind röhögnek ezen a gyökeren.”Komoly tudós nem röhög a gyökereken, hanem alapos észérvekkel megcáfolja őket. De mivel a nyelvészet és az őstörténet is empirikus tudomány, így nem egyszerű bármit is megcáfolni. Viszont amit nem tudunk megcáfolni, arra nem is mondhatjuk azt, hogy hülyeségek. Én sem mondom a finnugor elméletre, hogy hülyeség, mert van alapja, de a kép jóval komplexebb, így az a kizárólagosság, amilyennek be akarják állítani, semmiképpen nem tartható. Inkább az urál-altáji nyelvcsalád vagy más holisztikusabb elméletek irányába kellene elmenni.

“Oroszországban egy női csontvázban Petőfit azonosította. Még a szakmáján belül is megbukott.”

Mindenki hibázhat. Gondolom, meg is cáfolták, és ő is belátta aztán, hogy tévedett. De attól még nem lesz automatikusan minden hülyeség, amit leír. Ez egy olyan dolog, amit szeretnek neki felróni, de a jelen írásához semmi köze nincsen. És ki az, aki még soha semmiben nem tévedett?

“Egy biológus a biológiával foglalkozzon, egy nyelvész a nyelvvel.”

Pont az a baj, hogy ma már ritka a holisztikus szemléletű kutató. Valójában ha a nyelvészek jobban ismernék a társtudományok eredményeit a jelenleginél, már rég nem itt tartanánk. Egy biológusnak meg pl. igen komoly tapasztalata van arról, hogy milyen egy komoly tudományos módszertan, mivel természettudós. A humán tudományokból sokszor ez hiányzik, az elméleteik sokszor hajmeresztő módszertani hibáktól hemzsegnek, és a saját tudományterületük mégis elfogadja ezeket a módszereket. De attól még a módszertan nem lesz helyes.

“Tudományos oldalakról tájékozódj, szakmabeliektől akik elismert tudósok és ne egy bukott biológustól.”

Tudós helyett mondjunk inkább kutatót. Meg mondj egy tudományos nyelvészeti oldalt, mert szerintem nincs. Az úgymond “tudományos” oldalak sem tekinthetők valóban tudományosnak, mivel a hibás módszertannal elért eredményeket tényeknek tekintik, amelyek még akkor sem lennének tények, ha történetesen nem lett volna hibás a módszertan. Így meg főleg nem. Az ember ismerje meg a hivatalos elméletet és módszertanát, majd az alternatívákat és azok módszertanát, majd vonja le a logikus következtetést. Az észérveknek és a logikának érdemes hinni, tehát annak, amit mondanak, ne az legyen az lényeges, hogy ki mondja.

De tényleg nem is igazán létezik tudományos igényű nyelvészeti oldal, van egy blog, amely címe ellenére nem tudományos, illetve vannak az egyetemek oldalai, amelyek általában nem ismeretterjesztésre törekszenek, maximum oktatási anyagokat tartalmaznak, ráadásul ott általában nem is foglalkoznak tudományos szinten pl. a finnugor nyelveken kívül mással, így pl. a török nyelvekkel sem. Pedig kellene.

Azt javaslom, inkább te mélyedj el abban, hogy milyennek is kell lennie egy tudományos módszertannak (lehetőleg olyan szigorúan, mint a természettudományoknál szokás), aztán vizsgáld meg, hogy a finnugor elméletet ilyenekkel bizonyították-e be. Aztán mélyedj el abban is, hogy az alternatív elméletek állítólagos módszertani csúsztatásai mennyiben különböznek a hivatalos elmélet módszertani csúsztatásaitól. Ha ezt megteszed, már jelentősen fejlődött a gondolkodásod, és én már nem írtam hiába.

Utolsó erre azt lehet mondani, hogyha ennyire okos vagy akkor írj egy könyvet arról h szerinted hogy kéne kutatni a dolgokat, hogy kéne nyelvészeknek, történészeknek, antropológusoknak meg a többi tudomány ág képviselőinek végezni a szakmájukat. Ezt oszd meg velük és ha igazad van, akkor dicséretet kapsz a tanult emberek meg rájönnek, hogy elcsesztek mindent és a világ minden népének hamis a történelme. Kiderül, hogy a német és a kínai rokon nyelv hisz akkor a nyelvészet szabályai sem érvényesek, kiderül h az angolok az ausztrál bennszülöttek leszármazottjai, minden nép akiknél hasonlóak a szimbólumok azok rokon népek...stb. Nem véletlenül van meghatározva h mit hogy kell egy szakembernek megnézni. Ha a youtube történészeknek lenne bármi fogalmuk erről, inkább keresnének maguknak barátot/barátnőt, lenne életük, mert nem foglalkoznának ilyen dolgokkal. A finnugorizmus simán nyelv rokonság. Mivel nyelvtanilag a finn és magyar között van a legtöbb hasonlóság és nem a magyar török között, logikus h a finnel állunk közelebbi rokonságban. A török-ugor nyelv háborúban eldőlt. Rengeteg nyelvvel próbálták összehozni a magyart és mind megbukott. Egy vágyálmot kerget az aki nem fogja fel h annyi a közös a magyarban meg a törökben mint a finnben és törökben, japánban és törökben, finnben és japánban. Ha ezeknek a nyelveknek lenne elég közös pontjuk, akkor ezek így egy nyelvcsaládba tartoznának. De ez nem így van. Nem véletlen h a világ minden táján elismerik h a magyar a finnhez áll közelebb.

Mellesleg ez nem változtat a tényen, h Kiszely olyan dolgokban próbált okoskodni, amikhez semmi köze sem volt. Lehet valaki világhírű biológus, antropológus, történész vagy nyelvész, attól még ugyan olyan laikus marad más tudomány ágban.

”ha ennyire okos vagy akkor írj egy könyvet arról h szerinted hogy kéne kutatni a dolgokat, hogy kéne nyelvészeknek, történészeknek, antropológusoknak meg a többi tudomány ág képviselőinek végezni a szakmájukat.”

Amint lesz időm. Valószínűleg majd akkor, ha nyugdíjba megyek. De ha tehetem, szóban is mindig hangoztatom a holisztikus szemlélet jelentőségét, és eddig általában mindenki egyetértett vele.

„a világ minden népének hamis a történelme.” Az a baj, hogy ez az elég abszurdnak tűnő kijelentés valószínűleg igaz.

„Kiderül, hogy a német és a kínai rokon nyelv” Azért ne túlozzunk :) Bár értékelem a humorodat.

„hisz akkor a nyelvészet szabályai sem érvényesek” Korlátozottan érvényesek, de nem általános érvényűek és nem kizárólagosak, bár a nyelvészek szeretik azt hangoztatni, hogy igen.

„Nem véletlenül van meghatározva h mit hogy kell egy szakembernek megnézni.”

Ha a módszertan logikus, akkor semmi gondom ezzel. De amíg önkényes és logikátlan, addig ne mondja senki azt, hogy „így kell”, mert saját magát teszi nevetségessé. És sajnos ez elég sokszor meg is történik.

„A finnugorizmus simán nyelv rokonság. Mivel nyelvtanilag a finn és magyar között van a legtöbb hasonlóság és nem a magyar török között.”

Legalább ugyanannyi van a törökkel is. Nyelvtanilag is, alapszókincsben is. De gondolom, nem nagyon néztél utána, csak mondod azt, amit finnugor nyelvészetből tanultál. Már ha egyáltalán.

„A török-ugor nyelv háborúban eldőlt.” Kényelmes lenne, de nem. Mivel nem tudományos észérvek alapján „dőlt el”, hanem főleg politikai érvek alapján. És nem fenntartható. És a kommunikácós forradalom korában egyre könnyebb utánanézni olyan irodalmaknak, amik régen nehezen voltak elérhetőek, így egyre nehezebb lesz ezt a tévhitet fenntartani.

„Rengeteg nyelvvel próbálták összehozni a magyart és mind megbukott.” Valóban rengeteggel. És egyik sem bukott meg, mivel cáfolni nagyon nem egyszerű ilyen távlatokban. De ha megnézzük a nyelvtani elemek és az alapszókincsbeli (nem finnugor alapján önkényesen megválasztott, hanem objektivitásra törekbő elv, pl. Swadesh-lista vagy bármi más hasonló alapján meghatározott alapszókkincsbeli) szavak arányát, akkor a török és a finnugor kb. egyforma súlyú lesz. Sőt, ha bármely finnugor nyelv személyes névmásait összevetjük bármely török nyelvével, ott is kimutathatók a hasonlóságok és a szabályos hangmegfelelések. És ez számos más szóra is igaz. Talán mégis az urál-altáji koncepció a helyes?

„Egy vágyálmot kerget az aki nem fogja fel h annyi a közös a magyarban meg a törökben mint a finnben és törökben”. Vagy mint a magyarban és a finnben. A magyar van a török és a finnugor ág között (a törökkel vagy finnugorral rokon elemek azonos aránya miatt merész húzás lenne egyértelműen a finnugorba sorolni). Éppen ezért a magyar nyelv lehet az urál-altáji nyelvcsalád-koncepció helyességének egyik főbb bizonyítéka. A török és a finn egymástól már távolabb áll, de még vannak nyilvánvaló egyezések, nem is kis számban. A japán kicsit távolabb áll ezektől, de még beleférhet a nyelvcsaládba. De ez már egy másik kérdés.

„Mellesleg ez nem változtat a tényen, h Kiszely olyan dolgokban próbált okoskodni, amikhez semmi köze sem volt.” Itt nem Kiszely a lényeg, bárki más is leírhatta volna ezt. De akkor ezzel az érvel az is belátható, hogy a finnugor nyelvészek nem értenek a török nyelvekhez (ez még akkor is baj, ha csak nyelvrokonságról van szó), sem a régészethez, sem a néprajzhoz (ezek pedig szintén fotosak lennének, mert a nyelvrokonság önmagában nem túl sokat mond), ergo olyan dolgokban próbálnak meg okoskodni, amihez semmi közük nincsen. Vagy nekik szabad?

„Lehet valaki világhírű biológus, antropológus, történész vagy nyelvész, attól még ugyan olyan laikus marad más tudományágban.”

A tudományos gondolkodás általános érvényű. Vagy képes rá valaki, vagy nem. Onnantól meg már csak azon múlik, hogy veszi-e valaki a fáradságot, hogy más tudományokban is elmélyedjen. Pont az a baj, hogy egyes tudományágak képviselői hihetetlenül magas lóról kezelnek mindenkit, aki hozzá mer szólni az ő tudományukhoz. Pedig inkább örülni kellene, hogy vannak még olyan emberek, akik nem szakbarbárok. Ha valaki pl. eljön hozzám és az én tudományterületemről akar beszélgetni, nem érdekel, hogy milyen végzettsége van, ha értelmesen el tudok vele vitázgatni, mert pl. tud gondolkodni és logiksuan érvel, akkor semmi gond. Ha nem, akkor elmagyarázom neki, hogy miben és miért téved. De pl. sem a török-magyar nyelvrokonságot, sem az urál-altáji koncepciót nem cáfolta meg még senki, a legsúlyosabb érvek a „nincs elég bizonyíték”, vagy az „ez már az ugor-török-háborúban eldőlt” vagy a „komoly professzorok állítják ezt” és hasonló semmitmondó érvek szoktak lenni. De komoly tudományos érv nem hangzik el. A nyelvészeti érvek általában megakadnak ott, hogy a törökben nincs tárgyas ragozás, vagy ott, hogy a számnevek egyértelműen finnugor eredetűek (pedig attól, hogy azzal rokonok, az még az eredetet önmagában akkor sem bizonyítaná). De ez kevés.

az Urál-Altai nyelvcsalád elég bizonytalan, de szerintem elfogadható lenne, legalább nyelvileg valamilyen szinten lenyugodna mindenki h konkrétan hova is tartozunk.

A finnugorizmusban nyilván közrejátszott a politika valamilyen szinten de azért a török-magyar rokonság a "turanizmus" sem mentes tőle egyáltalán...sőt!

Nagyjából egy időben jött létre mind a 2 teória. Mivel a Habsburg időkben kevesebb magyar volt kb 4 millió az országban mint az államot alkotó kisebbségek összesen, nem mutatott volna túl jól az "önéletrajzunkban" ha azt mondjuk h bármi közünk is van az akkor még nem nagy szám finnekhez. Míg a turanizmus mégis csak jobban hangzott, plusz a Monarchia jóban volt az akkor még álló Oszmán Birodalommal. Ráadásul a pán-szlávizmus is akkoriban jött létre ami számunkra nem volt valami egészséges. Szóval politikailag jobban megérte a török-magyar rokonságot támogatni, pedig kitalálója Budenz és társa Max Müller vissza is vonták ezt. Magyar részről Vámbéry Ármin vitte tovább, aki koránt sem biztos h nyelv rokonság miatt járt á a törökökhöz és nem "nyaralni". A Monarchia jó pénzt fizetett ezért, így neki anyagilag megérte ezt támogatni. A turanizmus más támogatói között pedig nem igazán találni "magyart". József Ferenc főherceg aki osztrák volt az támogatta ezt, hozzá csapódott még Jászi Oszkár, károlyi Mihály, akiknek ha utánanézel látható h nem igazán voltak magyar barátok, sőt a hazaáruló szó jobban jellemzi őket. A finn-ugorizmus mind nyelvcsalád már a 16. században kezdett létrejönni, de a 18. századtól foglalkoztak vele komolyabban németek (August Ludwig, aki pont h cáfolni akarta, de végül pont az ellenezője történt), magyarok (Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel. Azért itt van elég nagy ellentmondás. A turanizmus támogatói között vannak osztrákok (pedig rájuk fogják h a finnugorizmus kitalálói), hazaárulók és zsidók akiket a szélsőjobb magyar ellenesnek tekint, de mégis támogatja az ő teóriájukat őket. Anyagilag egyeseknek jól jött ez a teória, nekünk mint népnek, meg politikailag jött jól. Látszik h több köze van a magyar-török rokonságnak a politikához, mint a tudományhoz. Míg a finnugorizmus alapjait olyanok tették le, akiknek nem állt érdekében bármi "rosszat" tenni velünk, sőt a németek akkoriban pont h osztrák ellenesek voltak. A skandinávok meg az oroszokkal küzdöttek, nekik még inkább nem volt okuk lejáratni minket. Politikailag v anyagilag semmi hasznot nem hozott nekünk.

Vannak olyan nyelvészeti tények, amelyekre a leglogikusabb magyarázat az urál-altáji nyelvcsalád. És ezt a finnugor nyelvészeknek is be kellene látniuk, ha egy cseppet is érdeklik még őket a tudományos érvek.

Most amiket itt felsoroltál az rendben van, de egyáltalán nem bizonyítja, hogy a török rokonság nem lenne legalább annyira tudományosan megalapozott. És miután az MTA egyértelműen a finnugor irány mellett foglalt állást, onnantól logikus, hogy miért találni jóval több magyar (és mellette jóval több külföldi)nevet a finnugor elmélet mellett, mint a török mellett.

És továbbra sem az a lényeg, hogy ki mondja, hanem az, hogy mit mond, és hogy az érvei megállják-e a helyüket a tudományos vitában. Sajnovics amúgy csillagász volt, tehát ő is olyan dologba "okoskodott bele", amihez amúgy laikus volt. De ez még nem lenne baj. Az már inkább, hogy a módszertana akkor sem volt már helytálló, ma meg főleg nem az. Gyarmathi pedig eredetileg orvos volt, aztán lett nyelvész és antropológus. De ez persze nem jelenti azt, hogy ebből az következne, hogy nem lehet alapja annak, amit leírtak. De alaposan utána kell járni. Lehetőleg politikától függetlenül. És ez mindkét táborra igaznak kéne, hogy legyen. Ezért lenne jobb az egészet elölről kezdeni, pusztán tudományos alapon. Persze nyilván az eddigi adatok felhasználásával, de a következtetések alapos felülvizsgálatával. Aztán akkor kiderülne, hogy a párhuzamos elméletek vbalójában jól megférnek egymás mellett is.