Ha Arisztotelész szerint az arany középutat kell járnunk, akkor pénzügyileg a középrétegnek van a legkevesebb problémája?

ez a pénzre is igaz. nézd meg a gazdagokat, sok totál fölösleges dolgora (luxus) cikkekre költenek, ketten vagy egyedül laknak a 4-6 hálószobás házban, aminek így csökken az értéke, hiszen nincs kihasználva, unatkoznak, hiszen bármit megtehetnek, mert van rá elég pénzük, így nem becsülik a dolgokat, tehát úgymond az élet apró örömei felett is elsiklanak.

viszont a nagyon szegényeknek mivel a napi megélhetés sem biztosított, nem tudnak sporolni, nem tudnak olyan dolgokat megvenni amikre vágynak, így az élet apró örömeit nem látják, a sok gond között.

akinek viszont van annyi pénze hogy a megélhetés miatt nem kell aggódnia, azonban az álmai beteljesülésért sporolnia kell, vagyis megdolgoznia, az megbecsüli a megszerzett javait, és jobban értékeli az élet apró örömeit.

pl nekem anno felbecsülhetetlen értékű volt a gagyi 15 ezer forintos telefonom, mégis a világon mindennél jobban örültem neki, mert nem anyuci meg apuci vette meg, hanem én dolgoztam meg érte, diákmunkában.

Hát igen, pl 1 millió $ -ból hány gazdagot, ill. hány szegényt tehetné boldoggá?

De nem így működik. Mindenki egyre többet akar, nem a középutat keresi...

Az arany középút abszolút jelegű, a vizsgált jelenséghez önmagához képest jelent középutat. A középosztály meg alapvetően relatív fogalom. Az arany középutat nem szabad összekeverni az átlagossal. A legtöbb ember türelmetlen vagy lusta. Az arany középutat ez nem érinti, nem abból „számolod ki”, hogy megnézed az átlagot, hanem hogy megnézed a vizsgált dolgot magát. A türelmetlenség és lustaság hiba, de a túlzott ellentéte is, a bárgyúság és a túlbuzgóság ugyanúgy lehet hiba. Valahol minden dologban át lehet esni a ló túlsó oldalára, és ez jelenti azt, hogy van arany középút.

Nézzük meg a pénzt. A pénz arra jó, hogy elköltsd. Alapvetően a gazdagság nem erény, csak egy tulajdonság, mégis hibának tekinthető, ha valaki hatalmas összegeket költ nem szükséges és nem természetes dolgokra. A kiadásoknak tehát van egy arany középútja, mikor mindent meg tudsz vásárolni, ami szükséges és természetes, néhány dolgot, ami természetes, de nem szükséges, és nem sokat költesz olyanra, ami se nem szükséges, se nem természetes. Ez lenne az ideális, az arany középút.

Ha ehhez képest túl sok pénzed van, akkor feleslegesen van túl sok pénzed, mások anyagi lehetőségeit veszed el ezzel. Ha mondjuk igazgatóként 1 000 000 Ft-ot keresel, akkor az nem az arany középút, az a pénz a dolgozók zsebéből kerül ki, akiknek meg messze nincs annyi pénzük, mint amennyi az arany középút járásához szükséges lenne.

Vannak gazdagok, akiknek van egy tucat autójuk. Ez tökéletesen felesleges. Az autó arra való, hogy eljuttasson A pontból B pontba, ez a rendeltetése. Egyszerre aligha mész 12 különböző helyre, így az egész csak felesleges pénzköltés. Az autó státuszszimbólum. Na ez az, ami a leghülyébb mellékhajtása a gazdagságnak. Nem az a gazdag, aki annak látszik, hanem aki jó, hasznos dolgok kifizetésére rendelkezik megfelelő pénzösszeggel.