Milyen eszmékért küzd a 21. század embere?

[link]

[link]

Többé kevésbé ugyanazokért, mint a korábbi századokban. Csak más módszerekkel.

Az nem úgy van, hogy az ember reggel felébred, és rögtön arra gondol: no ma miért is kell küzdeni? Nem, mindenki teszi a dolgát. Vannak azonban néhányan, akik azt tekintik dolguknak, hogy nem értéket teremtenek, hanem lopással, csalással más emberektől elvegyék azokat. És vannak néhányan, akik különféle igazságtalanságok ellen fellépnek valamilyen szervezett formában.

Az idők (és az ismeretek) változásával persze az emberek más és más dolgokat tekintenek igazságtalanságnak. De ebben sincs egység, különböző dolgok más és más hangsúlyt kaphatnak az egyes embereknél.

Szerintem a felnőttek nagy többsége semmiért sem.

A tini kor közepétől a 20-as évek elejéig általában még magasabb a különféle eszmékért küzdők aránya; ez a történelemben is megfigyelhető, pl. a forradalmak és a háborúk esetében. De aztán általában jön a kiábrándultság, a fásultság, a beletörődés, a tehetetlenségérzés; így a "világmegváltó gondolatok" a háttérbe szorulnak, majd elmúlnak. Kevés ember az, aki nagyon magas szintű elhivatottsággal (esetleg "küldetéstudattal") és jó kudarctűrő képességgel - meg talán némi szerencsével is - rendelkezik, így akár egész életében is önzetlenül cselekszik. Jellemzően inkább azok szoktak eszmékért küzdeni, akik érintettek egy-egy területen.

Pl. az említett két esetben a "fanatikus" (vagy annak titulált) vallásosak (plusz néhány szimpatizáns) próbálkozik a "militáns" ateistákat meggyőzni arról, hogy a vallásosság nem egyenlő a tudatlansággal és/vagy az ostobasággal; a melegek (ill. néhány liberális heteró aktivista) pedig az ún. melegjogokat próbálja társadalmilag minél inkább elfogadottá tenni. (Jellemzően Európában.)

A nem közvetlen érintettség esetén motiváció lehet a saját meggyőződés, pl. amikor a "nagyon zöldek" beállnak Green Peace - aktivistának, az állatbarátok állatvédő szervezeteket hoznak létre; az előítéletmentes (és a liberális) csoportok tagjai pedig tájékoztatással, ismeretterjesztéssel próbálnak tenni a rasszizmus ellen stb. (A különböző politikai pártok által megfogalmazott eszméket és ezek fanatikus híveit nem sorolnám ide.)

Ismétlem: a nagy többség semmiféle eszméért nem küzd, de még csak nem is tesz semmit. Megelégszik azzal, hogy megoszt a Facebookon néhány linket, és ezzel le is tudta a másokkal való szolidaritást, a nekik való "segítségnyújtást"; és/vagy azzal, hogy a net sokszázezer weboldalán "vérre menő", ám többnyire sehova nem vezető vitákat folytat különböző témákban ahelyett, hogy társadalmi szempontból valami értelmeset és hasznosat csinálna... (Vagy akár csak a saját életét élné értelmesen.)

Ez van, sajnos ilyenek vagyunk. :(