Az alábbi szöveg miért lirai alkotás?
Suhog az estszél a falevelek között. A magas tölt hold függ a levegőben. Csípő hívességet harmatoz le... Minden homályos szegletéből a bokroknak csuda árnyékformák ballagnak elé!... Az én szívem megtelik szomorú emlékezettel szerelmes halottaimról... Ott a hold felett, dicsőült anyám! ott vagy te; egyetlen leányodat itt hagytad az emberek keménységének. Nézz le reám, kísérj mindenütt, légy őrző angyalom. Ha békétlenkedik ez a szív, nyugtasd meg. Ó, ha a szomorúság rágja, jelenj meg egy gyenge estszellőben, fuvallj orcámra jelenlétedül, és vidám leszek. De ha lehet - anyám, én édes anyám, végy fel hamar magadhoz...
Előre is köszönöm a válaszokat! :)
Ja és még indoklás:
A lírában a központba az egyén kerül, az egyén saját lelki világa, érzelmei, gondolatai vetülnek elénk. Fenn határozottan erről van szó. Az epikák monologikusak, azaz elbeszélők mondják el, a központba nem is az egyén áll elsősorban, hanem az elbeszélő saját gondolatai. A drámának pedig alapból két műfaja van a tragédia és a komédia. Dialógusok jellemzik. A fentire ezek nem jellemzőek.
Egyértelműen líra, hisz az egyén lelki világáról van szó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!