Ha nincs kereszténység vagy nincs egyáltalán vallás akkor fejlettebbek lennénk?

A kereszténység a középkorban valóban visszafogta a világ megismerésére irányuló törekvéseket. De volt azért jó oldala is a dolognak. Ha nincs kereszténység, akkor bizonyos politikai, hatalmi erők is máshogy alakultak volna, mondjuk nem annyira tartották volna rokonnak egymást. Lehet, hogy most a Nagy Oszmán Birodalom részei lennénk. Lehet, hogy ezt a kérdést már a Holdon tennéd fel.

A történelem túl összetett ahhoz, hogy egy ilyen kérdésre érdemben válaszolni lehessen. Meg lehet nézni, hogy egy adott tényezőnek milyen következményei voltak, mik voltak a hatásai, de a „mi lett volna, ha nincs ez vagy az” jellegű kérdésekre nincs válasz.

A vallásmentes "Nagy Oszmán Birodalom"-részei.

-hogy a kérdés előfeltételeinek megfeleljen.

"Vessük össze a keresztény hívőket a japánokkal... Igaz!"

Mi is igaz? Japán döbbenetes mértékű fejlődése akkor kezdődött, amikor egy keresztény, erősen protestáns szellemiségű ország (az USA) megszállta, és a régi rendet felszámolta.

Az, hogy a kereszténység akadályozta-e fejlődést, nagyon egyszerűen meg lehet nézni, meg kell vizsgálni a nem keresztény országokat. Az arab világ nem éppen keresztény, Kína sem keresztény, India sem az, mégsem lehet azt mondani, hogy ezek az országok bármivel is többre vitték volna, sőt. A nyugati civilizáció kultúrájának három alappillére a görög filozófia, a római jog és a kereszténység. Ez a civilizáció az, amely a világgazdaság ~60%-át önmaga megtermeli, pedig lakosságra ~15% körül van. A nyugati civilizáció mind gazdaságilag, mind technológiai a legfejlettebb. Lehet, hogy a kínaiak 2000 éve már ismerték a nyomtatást, a papírpénzt, de itt véget is ért a dolog - Kína a 18. századra annyira befordult, hogy akkoriban zárta be az utolsó vasércbányáit, miközben Angliában folyamatosan tökéletesítve a gőzgépet megindult az ipari forradalom. Mindeközben a nyugati civilizáció őrületes tempóban fejlődött, sorolni sem lehetne azt az elképesztő mennyiségű találmányt, mely hozzánk köthető.

Hogy a vallás rossz vagy sem, hátráltatta a fejlődést vagy sem, az korántsem ilyen egyszerű. A középkorban a keresztény szerzetesrendek voltak azok, amelyek átmentették a rómaiak tudását a következő korokba, miközben a barbár, pogány német ostromolták és megdöntötték Rómát. A kereszténység volt az, amely a lázongó, barbár törzseket úgymond letelepítette. A kereszténység volt az államalakító erő RENGETEG országban, köztük Magyarországon is. Habár az egyház valóban sok esetben hátráltatta a fejlődést, ugyanakkor ez a vallás volt az, amely ÖSSZEFOGTA valamilyen szinten az európai államokat. Habár nem minden keresztes hadjárat alakult úgy, ahogy tervezték, kétség sem férhet hozzá, hogy a kereszténység összefogó ereje volt az, ami a törököket sakkban tartotta, majd kiűzte Európából (Reconquista, vagy a törökök kiűzése Magyarországról).

Vallás azért van, mert az emberek szeretnek hinni valamiben, értelmet találni az életben. Ezt sok ideológia próbálta már kiirtani az emberekből (ld. kommunizmus), de szerintem sokkal egyszerűbb, ha mindenki abban hisz, amiben akar, és nem próbáljuk az embereket erőszakkal ateistává vagy vallásossá tenni.

Mellesleg a kereszténységben az egyik legbűnösebb dolog a lustaság, a henyélés.

A katolikusoknál a hét főbűn egyike a restség, amikor valaki vonakodik attól, hogy a jó érdekében valamilyen erőt kifejtsen.

A protestánsoknál a kemény munka jelezte azt, hogy Isten az adott embert "eleve elrendelte" valami nagyobbra, valami alkotó munkára.

A kereszténységben mindig is hangsúlyos szerepe volt a munka fontosságának. Magyarországon, a nyugati civilizáció tagjaként, nagy számú protestáns lakossággal a mai napig a szorgalom egy POZITÍV erény. Más civilizációkban nem feltétlen számít pozitívumnak a kemény munka. Nálunk is, ahogy más országokban, a lustaság, a henyélés, a munkakerülés erősen negatív tartalmú szavak, míg az alapvetően nem nyugati kultúrájú romáknál ez például nem jelent problémát.

"pogány német ostromolták és megdöntötték Rómát"

természetesen egy pogány germán népek akart lenni.