Valaki tud Csokonai V. M. -Boldogság vagy Szegény Zsuzsi a táborozáskor című verséhez elemzést, forrást?

Csokonai Vitéz Mihály: Boldogság

1. Keletkezési körülmények: Csokonai szerelmi költészetének két jelentős korszaka volt: a boldog szerelem és a reménytelen, nem beteljesült szerelem. Ebben a két korszakban lelki világának megfelelő verseket írt a szerelemről. Címéből adódóan ez a vers a boldog szerelem korszakába tartozott. 1797-ben keletkezett a vers, mely a költő életében meghatározó dátum volt. Ekkor ismerte meg Komáromban múzsáját, Vajda Juliannát, akit verseiben Lillának nevez. Élete legszebb 9 hónapját élte át ekkor, melyeket papírra vetett, így született meg a Boldogság c. verse is. (Egyes feltételezések szerint több olyan verse született Csokonainak tanító évei alatt, mely valójában nem Lillának szólnak, azonban később ezeket az ő nevükre írta át és ezen versei közé sorolta.)

2. Szerkezet: A költő maga 3 részre osztotta a verset, azonban véleményem szerint 2 szerkezeti egység szerint az elemzés jóval egyszerűbb, így ezzel próbálkozok meg. Az első rész 14 sorból áll, melyben az idilli állapotot varázsolja elénk a költő. Megismerjük az alaphelyzetet, közvetlenül egy helyzet bemutatással indítja a rövid verset: "Most jázminos lugasban, e nyári hűvös estén, Lillámmal ülök együtt". Természeti képeket és költői eszközöket felhasználva írja le a boldogság állapotát, mely minden érzékszervünkre kihat: "jázminos lugas, rózsaszál" - szaglás, "velem danolgat, kellő danák" - hallás, "üveg borocska, friss eperrel" - ízlelés, és ezeket a képeket összekapcsolja a látás. A vers ezen részének elemzésekor fontos megemlíteni Anakreónt, akire egy költői alakzattal, alliterációval utal Csokonai, hiszen a szavak első hanga megegyezik: "amott Anakreonnak". Anakreon az ókori görög költő dalai lényegében ugyanerről szólnak, amit Csokonai leírt: a szerelem, a bor, a természeti képek egymás elválaszthatatlan tényezői.

A vers második szakasza az utolsó három sor, melyben két költői kérdés hangzik el, melyben megfogalmazza boldogságának határtalanságát.

3. Stílus: Csokonai a romantika és egyben a klasszicizmus kiemelkedő költője volt. Verse romantikus, azonban leginkább a rokokó jellemző rá. A rokokóra a finom vonások, könnyed firmák, játékos ám olykor-olykor pajzán képek is jellemzők. Az ókori görög költő, Anakreon idézése azonban egyértelműen klasszicista vonás.

4. Műfaj: A műfaj egyértelmű, a könnyedségével, Anakreónra jellemző képekkel dal, mégpedig anakreóni-dal.

Így ennyi. Köszönd meg szépen! Mind saját szavam!

Bocsánat, hogy belepofázok, csak még annyi, hogy az uccsó két sorral "Gyönyörűt, becsest ki látott?

S ki boldogabb Vitéznél?" a időtlenséget, az örökké tartó pillanatot fejezi ki.:) Ez azért van, mert a költő nem kap rá választ. Remélem, nem baj, hogy beleszóltam!