Nektek mi a véleményetek a Gízai piramisokról?

Jól van, látom nem tudsz semmire sem egy épkézláb érvet összevadászni, hogy megcáfolj, ezért most eljátszod a sértődött királylányt. Valahogy az ilyen "vitáknak" mindig ez a vége. Legyen.

Csak ne hangoztasd a marhaságaidat nagy közönség előtt, mert még a végén az én adómból kerülsz be egy szociális ellátó intézménybe gyógykezelésre...

Miért, milyen az "én fajtám"?

Olyan, aki ha nem ért valamit, mert nem elég tanult vagy értelmes hozzá akkor rákeni, hogy az UFO-k voltak? Ja nem, az a te fajtád, bocs, összekevertem...

Én neked csakis tudományosan megalapozott tényekkel szolgáltam és mivel ez nem illett bele az ici pici lelki világod által kreált varázslatos képbe és nem tudtál rá köpni nyelni sem, ezért most itt duzzogsz nekem. Ez az általános iskolában sokszor működik még, de ez itt egy tudományos rovat (legtöbbször) felnőtt emberekkel.

Nekem is az a véleményem, hogy megoldották...

A kérdés érdekessége számomra inkább az, hogy a primitív technológia ellenére mik lehettek azok a szakmai fogások, amik mára elfelejtődtek.

Nem hinném ugyanis, hogy Verne Rejtelmes szigetében vázolt modern mérnökemberek könnyedén feltalálnák magukat primitív körülmények között, legalább is nem annyira hatékonyan, ahogyan most gondoljuk.

Rengeteg apró trükknek, fogásnak, szakmai tapasztalatnak kellett felhalmozódni, amik mára elfelejtődtek, mert azóta teljesen más technológiát használunk.

Csak kíváncsiságból jutott eszembe, túl sok jelentősége ma már aligha van...

Nagyon "egyszerű" volt abban a korban is piramist építeni. Pl leszúrsz a földbe egy karót, amire egyhosszú zsinór van kötve, ezzel tudsz egy kört húzni a karó körül. Mivel ismered a középpontot, a kör sugarát, az átmérőt, ezért könnyen kijelölhetsz rajta 4 pontot, amelyek négyzetet adnak ki. Máris megvan a piramis alapja.

Ahogy előttem is írták, a mészköveket a piramisok közelében lévő bányából bányászták ki, nem kellett hozzá sokat utazni. Ha Egyiptomba utazol, a piramisoktól nem messze megtalálod a befejezetlen obeliszket, amelyet elkezdtek kifaragni, de már nem fejezték be, ezért félkész állapotban még mindig a bányában fekszik. A mészkő könnyen faragható ókori eszközökkel, mivel úgymond puha.

A piramis belső részét alkotó gránitot Asszuán környékéről hozták, méghozzá a Níluson hajókkal.

Mivel volt elég ember az építkezéshez, így nem volt gond a kövek mozgatása.

A NatGeo-nak és a Discoverynek nem kell mindent elhinni, Erick von Danickennek meg főleg nem. A piramisok igen is megépíthetőek voltak abban a korban is, igaz kellett hozzá jó pár év.

Bocsánat az off ért, de manapság a szakosodás a jellemző, egy kohómérnök aligha geodéta és kovács egyszerre.

Aztán meg a tömegtermelés is leviszi a szintet.

Egy tv szerelő csak annyira ért a hibakereséshez, hogy ha megtalálja melyik panel nem szuperál, kicseréli, és nem vacakol azzal, hogy a tényleges problémát felderítse. Megeshet, hogy csak filléres alkatrész okozta a bajt, de mi fizethetjük a borsos számlát...

A függőón és a vízmérték ősi eszköz, de hogy nagy magasságban miként rakodtak, vagy magukat a fémszerszámokat mi módon készítették, hogyan olvasztották ki a kőzetből a fémet, mind érdekes lehet.

Láttam pl. középkori merített papír készítő módszert, hát elég bonyolult volt.