Mivel foglalkozik egy nyelvész?

A nyelvész a nyelv (tudományos) vizsgálatával foglalkozik. Pl nyelvtechnológusok írják a word helyesírás programját, a generatív nyelvészek csinálják a számítógépes nyelvészet alapjait (pl, fordítóképek, szövegfelsimerők), a leíró nyelvészek foglalkoznak a mostani nyelvállapottal, s annak leírásával. Pl a nyelvtankönyvek írásával. Nyelvészek írják a szótárakat, a nyelvészeti lexikonokat. De pl alkalmazott nyelvészeket sok helyen foglalkoztatnak: pl repülőtereken fonetikusokat egy bombatámadás valódidágát vizsgálva. Amerikában van (már kezd itthon is megjelenni) az igazságügyi nyelvészet, szerződésszövegeket elemez és értelmez (pl népszavazások, ugyebár...) illetve pl akár be is tudja nyelvészetileg bizonyítani, hogy valaki hazudik, vagy nem.

Pszicholingvisták foglalkoznak a dislexiás, vagy disgráfiás beteg emberekkel. Szociolingvisták törekednek arra, hogy ha valaki kevésbé iskolázott, ne érje hátrány ezért. Dialektológusok foglalkoznak a nyelvjárásokkal, azok kutatásával, elemzésével. Nyelvtörténészek a nyelv múltjával, fejlődésével. Uralisták, finnugoristák a nyelvrokonság kutatásával, elméleti nyelvészek a pontosabb leírhatóság problémájával. A nyelvészet nagyon szerteágazó tudományág.

Egyet nem szabad elfelejteni: Nyelvet mindig, mindenki használ. És bármily meglepő, nyelv nélkül, nincs gondolkodás, nincs önkifejezés, nincs én, nincs világkép. A nyelv összetett, és nagyon fontos része az emberségnek. Az, hogy nem megbecsült szakma, mint ahogy a bölcsészeti ágak általában, az nem jelenti azt, hogy fölösleges. Sőt!

Ugye senki nem felejti el, hogy pl idegennyelv-tudás nálkül nincs jövő? vagy hogy az embernek el kell adnia magát? Hát itt mind-mind nyelvvel foglalkozik, ami fejleszthető. ^^

Szép szakma, de valóban éhen lehet belőle hallni ^^

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvészet szerteágazó területét három fő szempont alapján szemlélhetjük:

Szinkronikus vagy diakronikus: az első típus a nyelvek jelenlegi formájával, míg a második a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik;

Elméleti vagy alkalmazott: az elméleti nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálja, az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza;

Kontextuális vagy független: (ezen kifejezések nem kialakult formák; az Encyclopædia Britannica például a „makrolingvisztika” és „mikrolingvisztika” kifejezéseket használja, analóg módon a közgazdaságtan „mikroökonómia” kifejezéséhez) az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.

( [link] )