Spárta és Athén közötti különbség? Sürgős!

A két polisz társadalmi, politikai rendjének kialakulása a Kr. e. VIII–VI. századra tehető; az athéni demokrácia fénykora a Kr. e. V. századra esik. Spárta a Peloponnészoszi-, Athén az Attikai-félsziget legjelentősebb városállama.

Athénban a teljes jogú polgárok tagjai a népgyűlésnek, mely dönt minden lényeges politikai kérdésben, vagyis Athénban a hatalom letéteményese a népgyűlés.

A sztratégoszi tisztséget választás, a többi hivatalt sorsolás útján töltötték be, és megállapítja, hogy a sorsolás lehetővé tette minden szabad polgár részvételét a végrehajtó és a bírói hatalom működtetésében, ami a demokrácia kiszélesítését eredményezte.

Spártában fontos szerep jutott a felügyelőknek, a vének tanácsának, illetve a két királynak, kisebb jelentőségű a népgyűlés (apella) szerepe.

T Pl. megállapítja, hogy Athénban démosz jelentős gazdasági

és katonai szerepre tett szert, ami lehetővé tette számára a

politikai hatalom megszerzését.

T Pl. rögzíti Athén társadalmi szerkezetének jellemzőit, s

felismeri, hogy az athéni intézményrendszer a demokratikus

működést szolgálta; minden polgár egyenjogú, azonban a

politikai jogok csak a teljes jogú polgárokra vonatkoztak, a

rabszolgákra, nőkre és a metoikoszokra nem.

T Pl. megállapítja, hogy Spártában a teljes jogú spártaiak

jelentős számbeli kisebbségben vannak a politikai jogokkal

nem bíró perioikoszokkal és helótákkal szemben, ezért itt

katonai jellegű állam alakult ki vagy rögzíti, hogy Spártában

a helóták és a perioikoszok nagy többségben vannak, így

velük szemben a spártai alkotmány és a politikai intézményrendszer

a teljes jogúak közötti egyenlőséget volt hivatva

fenntartani.

T Pl. rögzíti a két polisz társadalmi és állami felépítésének

főbb jellemzőit, s megállapítja, hogy a különbözőségek ellenére

alapvetően hasonló a felépítésük (szabad polgárok szerepe,

a polgárok által ellenőrzött állam stb.).

Spárta katonaállam volt, ahol minden polgár egyben katona is volt 30 éves korától 60 éves koráig. Kiskoruktól fogva a szüleiktől elszakítva nevelték őket kisebb csapatokban, és keményen edzették őket, felkészítve a katonaságra. Felnőtté avatásuk alkalmával titkosrendőrként felkeresték és megölték a legbátrabb helótákat. A polgárok együtt étkeztek gyermekkori társaikkal még megnősülésük után is. Minden polgárnak volt birtoka, amit helóták műveltek. Rendelkezhettek velük, de el nem adhatták őket. A kereskedelem megakadályozására Spárta vaspénzt veretett. A kézműves munkákat körüllakók és a polgárok birtokhoz nem jutott rokonai végezték. A két király volt a legfőbb hadvezér; a trónörökösök otthon nevelkedhetettek.

Athénban inkább a művészeti, filozófiai nevelést részesítették előnyben. Itt is volt kötelező katonaság, 18 és 20 éves kor között. Voltak polgárjog nélküli szabadok és rabszolgák is; ők végezték a termelőmunka nagy részét. Még a rabszolgáknak is adtak jogokat; a felszabadítás ritka eseménnyé vált.

a spártaiak kemények voltak szárazföld ileg spárta erösebb

más a történelmük,spártába lakonikusan beszéltek(pl:ezzel vagy azon azaz azt jelenti ezen gyere haza vagy ezen hozzanak haza.A spártaiak a visszamaradott vagy tesileg nyomorék volt ledobták.Athénban befogadták azt is,spárta az eröre ment athén pedig tudományra.