"isten nem bottal ver " ez szólás vagy közmondás?

Valóban nem egyszerű eldönteni; mivel szituáció-függő lehet, hajlanék arra, hogy közmondás...Javaslom számodra O: Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások gyűjteménye c. kötetét. Online elérhető: *****

Érdekes, jó böngészést kívánok hozzá!

A fenti O. Nagy Gábor linkről:

"

A szólás és a közmondás–beszédbeli szerepét tekintve–úgy viszonylik egymáshoz, mint a szó és a mondat. A szólást, noha ez is mindig több szóból álló kifejezés, mondanivalónk közlésekor olyanféle jelentésbeli egységként használjuk, mint amilyen egység a jelentés szempontjából a szó is. Például ez a szólás:

zöld ágra vergődik, közlésbeli tartalmát tekintve ennek az egyetlen szónak felel meg: ‘boldogul’, a ráncba szed valakit a ‘megfegyelmez’ igével, az elveti a sulykot

a ‘lódít’-tal rokon értelmű, a kákán is csomót keres

szólásnak pedig az ‘akadékoskodik’ szó a szinonimája.

A közmondások ellenben mindig mondat értékűek, azaz önmagukban is kifejezik a beszélőnek a valósághoz való viszonyát. Nemcsak arról van tehát szó, hogy a közmondások formájukat tekintve teljes mondatok, hiszen alakilag szólás is lehet egész mondat, mint ahogyan a szavak között is vannak olyanok, amelyek önmagukban is mondatot alkothatnak, hanem arról, hogy a közmondásokban a beszélőnek a véleménye, a valóságnak valamely mozzanatával kapcsolatos állás foglalása is kifejeződik. Ennek a szólásnak például: pünkösdi királyság, csak akkor van a beszédben értelme, ha valamely meghatározott

dologra vonatkoztatjuk, például ha azt mondjuk, hogy nem irigyeljük X. Y-nak a pillanatnyilag kedvező helyzetét, mert ez–véleményünk szerint–csak pünkösdi királyság. Ezzel ellentétben ez a régi közmondás:

Pünkösdi királyság nem nagy uraság, nem szorul semmi kiegészítésre, mert önmagában is kerek, teljes gondolatot tartalmaz, azt tudniillik, hogy ‘nem sokat ér az olyan boldogság, jómód, amely nem tartós’.

"