Mi a diktatórikus és demokratikus társadalom különbsége?

A demokráciában a hatalom forrása a nép, diktatúrában a diktátor

A demokrácia gazdaságilag prosperálóbb, versenyképesebb, mint a diktatúra

A demokrácia fenntartása többe kerül

A diktatúrában nagyobb a korrupció

Semmiben. A társadalom semmiben. Hiába állítják a szociológusok. A demokrácia akkor jön létre mikor az emberek nagy része jólétben él, és megnövekednek az igényei, pl. részt kívánnak a hatalomból(naivan, mert ők sosem gyakorolják a hatalmat, csak legitimálják, de furcsa mód, megelőlegezve), vagy pedig kívülről rákényszerítik. A miénk ez a második kategória, a magyar sosem volt demokratikus típus, ezért nem megy nekünk (lásd, mai állás szerin már a szavazókorúak fele se menne el szavazni).

A két társadalom már azért sem különbözhet túl sokban, mert alapvető, nyugati emberre jellemző tulajdonság, hogy intoleráns. Mindegy mit állítanak az. Alig van olyan meggyőződéses demokrata, aki nem akarja, hogy az ő véleménye, az amit ő akar maradéktalanul teljesüljön. Mindenki azt akarja, hogy az ellenvéleménynek ne adjanak terek. Aki toleráns, az már nem igazi demokrata, az már egy másik civilizáció "előembere".

Elvileg a demokráciában az ember biztonságban érzi magát, van jövőképe, önálló véleménye(már amennyire lehet a "szabad sajtó" miatt...) de ez sem igaz mindenhol.

A demokrácia a "nép diktatúrája", amikor a sok elnyomja a kevés hangját. Nincs az a demokrácia pl. amelyik engedné az antidemokratikus erők szabad működését. Innentől kezdve komolyan megkérdőjelezhető az egyenlőség és a szabad véleménynyilvánítás szabadsága.

Mielőtt valaki nekem támadna:

Nem a diktatúrákat védem. Csak azt állítom, hogy alapvetően a társadalom ugyanaz marad. Mindkettőnek lehetnek előnyei, és elérhetnek minimális változást. De ahogy a diktatúrában pl. nem lehet szabadon gondolkozni, a demokráciában meg nem is akarnak már, és nem is képesek rá az emberek.

Demokráciában több párt rendszer van. A szavazók választják meg az uralkodó pártot és kormányt.

A Jegybank,az Alkotmány Bíróság, a Bíróságok, Ügyészségek függetlenek a kormánytól. Vezetőiket nem pártalapon,hanem szakmai alapon nevezik ki.

Léteznek intézmények, pl. a Költségvetési Tanács,melynek tagja pártfüggetlenek,és feladatuk a kormány intézkedésének,működésének felülbírálata és ellenőrzése.

Sajtó és vélemény-nyilvánítási szabadság van.,és nem a párt irányítja. (Akkor sem,ha a pártoknak van saját hírközlő szervük)

Az alapvető emberi jogokat mindenki számára biztosítják.

Diktatúrában ezek mind hiányoznak. Egyetlen párt,vagy diktátor irányít mindent. Minden fontosabb funkcióba pártembereket ültet,csak azt tehetik,amit a diktátor meghatároz,vagy megenged. Ha vannak is választások,esetleg ellenzék,azok látszólagosak csupán. Csak egyetlen pártra lehet szavazni,vagy olyanok a választási törvények,hogy az ellenzéknek lehetetlen a parlamentbe bejutni. (PL. a Kádár-rendszerben a Népfrontra lehetett csak szavazni.)

Nincs jogrendszer,csak látszólagos. A média csak azt közölheti,amit a párt megenged,és úgy,ahogy engedi.

Nincsenek olyan szervek,amik a fékek és egyensúly szerepét betölthetik. Az Alkotmány Bíróság szerepe korlátozott. Az Ügyészség,Bíróság pártirányítás alatt állnak. Totális diktatúrában ezért vannak koncepciós perek.

Az embereknek az alapvető jogai is korlátozottak,vagy éppen nincsenek is.

Nagyjából ez a meghatározás.

Azért itt elég sok csúsztatást írtak!

"Nincs az a demokrácia pl. amelyik engedné az antidemokratikus erők szabad működését."

Szerinted egy nem demokratikus berendezkedésben ezt a hozzászólást leírhattad volna következmények nélkül? Gondolj bele a Rákosi-korszakba, és utána emlegesd, hogy nem különböznek a dolgok...

"Diktatúrában ezek mind hiányoznak. Egyetlen párt,vagy diktátor irányít mindent."

Ugyan már! Mondj egyetlen egy példát az emberi történelem során, amikor EGY ember magában irányított egy egész országot! Ilyen nincs, ha én kiállok most a Kossuth-térre, és elkezdem kiabálni, hogy na most én leszek a király, akkor mi lesz? Semmi...

Az egyiptomi fáraó a papságra támaszkodott, akiknek komoly beleszólása volt a birodalom dolgaiba. Ugyanígy a kora középkorban a királyok mellett ott állt a nemesség, a reneszánszban a polgárság, Kínában a hivatalnokréteg. A kommunista és fasiszta diktátorok sem egyedül irányítottak, hanem a párttal.

Szóval minél kevesebb ember próbál uralkodni minél több felett, annál diktatórikusabb az ország. Ellenkező esetben annál demokratikusabb. (Szerencsére a két véglet sosem fordult még elő az emberiség történelme során, egy totalitárius demokrácia (vagy ahogy nevezik: Tyranny of the majority, a többség zsarnoksága), sem lenne jobb, mint egy totális diktatúra.)

"Mi a diktatórikus és demokratikus társadalom különbsége?"

Kormányzatok lehetnek diktatórikusak vagy demokratikusak. Társadalomra ezt nem mondják.

"a diktatórikus rendszerű társadalomban erőszakosan kényszeríti rá akaratát a többségre kis közösség vagy egy személy"

Nem biztos, hogy így van. Előfordulnak népszerű diktátorok, megválasztott diktátorok, népmozgalom által uralomra segített diktátorok.

A mai szóhasználatban a diktatúra alatt gyakran azt szokták érteni, hogy nincs demokrácia. A demokrácia a mai szóhasználatban azt jelenti, hogy olyan rendszer, ahol a legfontosabb vezetőket le lehet váltani törvényesen és közakarattal, pl. szavazás útján. Diktatúra a mai szóhasználatban pl. az, ahol ezt nem lehet megcsinálni. Viszont egy királyságban sem lehet, de az mégsem diktatúra a mai értelemben. Ahhoz, hogy egy országot diktatúrának nevezzenek, az is kell, hogy ne legyen jogállam, az uralkodó csoportok ne tartsák magukat a törvényekhez, tehát a hatalom ne legyen törvényes. Általában a hatalom megragadásának módja sem törvényes.

09:08

"A Jegybank,az Alkotmány Bíróság, a Bíróságok, Ügyészségek függetlenek a kormánytól. Vezetőiket nem pártalapon,hanem szakmai alapon nevezik ki."

Ezek szerint sohasem volt a világon demokrácia és nem is lesz :)))

Nem a társadalom ilyen, vagy olyan, hanem az irányítása.

Társadalom alatt általában olyan nagyobb embercsoportot értünk, amelynek a működése sok vonatkozásban elkülönül egy másik nagyobb embercsoporttól.

Sok ember működését - együttműködését - sokféle módszerrel lehet szervezni. Az egyik szélsőség, amikor abszolút központi hatalom érvényesül (igen kevés ember csoportjáé), a jogtól az élet minden területén át az a csoport dönti el, hogyan tevékenykedjen az emberek tömege. Amikor azt mondjuk, még a gondolataikat is szabályozzák, valójában arról van szó, hogy a gondolathoz mindig társul viselkedés is, és ténylegesen ezt akarják szabályozni. Ha ezek az irányítók a működés eredményességét tartják szem előtt, akkor a létező leghatékonyabb rendszerről beszélhetünk, ha viszont kizárólag a saját irányításuk hatékonyságát, akkor a leginkább népnyúzó rendszerről beszélhetünk. Szélsőséges esetre példa Sztálin, Hitler, Mao Ce Tung, stb.

Az egyik szélsőségtől a másik felé haladva egyre puhább diktatúráról, majd féldemokráciáról, aztán teljes demokráciáról beszélhetünk (vigyázat, nem a szó eredeti értelmében, hiszen az "uralom", hanem a mostanában használatos fogalom szerint). Az abszolút demokrácia elvileg nem tud létezni. Ugyanis az emberek mindig is különbözők, képességeikben, hagyományaikban, ismereteikben és még sok másban. Ezért az érdekeik nagyon sok dologban eltérnek, így bármilyen kérdés merül fel, mindig akad néhány ember, aki másképp gondolja, mint a többi. Ekkor pedig két eset lehetséges: nem foglalkozunk a dologgal (ez a legrosszabb, ami történhet), vagy a kisebbséget rákényszerítjük a többség akaratára. Ebből az is látszik, minél heterogénebb egy csoport, annál nehézkesebb és rosszabb hatékonyságú a demokratikus működése, esetenként pedig a kivitelezés nem is tud más lenni, csak diktatórikus. Ennek legkiválóbb példája az Európai Unió. A demokrácia érvényesülése és a homogenitás között tehát komoly összefüggés van.