Megtermékenyülhet-e egy nő az előváladéktól?

Sebaj, megtaláltam.

Az a baj, hogy a biológia az nem tudja a tankönyvet. Élőlények nönek ki olyan helyen, ahol nemkéne nekik, egyszerűen azért, mert az élet élni akar. Az élet statisztikai alapon működik, tehát az általános az általános, de ahogy haladsz az extrém felé, szinte sose jutsz el a lehetetlenig, csak az esély csökken 1%-ra vagy épp 0,000000001%-ra. Igaz ez a megtermékenyítéshez szükséges ondósejtek számára is, illetve az előváladék ondósejt koncentrációja is széles sávban ingadozhat.

Tehát általában nem elég az előváladék, de ennek ellenére közel sem tartozik a biológiai lehetetlenségek közé, hogy valahány alkalomból egyszer megtörténjen. Most ezt nem tudom becsülni, de ha van mondjuk évi 1 milliárd védekezés nélküli, de megszakított aktus a földön (azaz csak előváladék átvitel), akkor azért esélyes, hogy lesz közülük pár "sikeres". Hogy most ez 10 vagy 100, vagy 1000 azt senki nem fogja tudni megmondani neked.

Nem, mert a burok is mutat egy varianciát, nyilván. És ha mondjuk meghatározzuk, hogy a burok "keménysége" mondjuk 100 egység átlagosan, és egy spermium "bontóképessége" 1 egység. Ez nyilván variál a poplációban 50-400 között (mármint a burok) és 0,5-2 közt a spermium. Mi van, ha valakinél csak 1 egység a burok, valami genetikai okból, vagy mert azt mondjuk a táplálkozás befolyásolja, és nem evett elég akármit? Az olyan ritka hogy egy 100 mintából álló kutatás nem fogja megtalálni. Bekerül a tankönyvbe az 50-400, és vígan élni fognak 1-esek is, azt gondolván, hogy a lehető legminimálisabb az 50. Vagy ha a férfinak vannak szuper spermiumai, 5-ös átütőképességgel?

Szóval érted. Bármit megmérnek, az csak annyit jelent, hogy azt találták meg. Nem jelenti, hogy biológiailag lehetetlen az attól való eltérés.

Sok ilyen kérdés volt már, sokszor leírtam azt, amit most is le fogok. De máskor inkább használd a keresőt.

Először is: Számos érv azt támasztaná alá, hogy előváladéktól nem lehet teherbe esni. Egyrészt nem ott termelődik, ahol a hímivarsejtek, másrészt ha véletlen van is benne spermium, akkor is kevés.

Viszont a biológiában, ahogy már írták is: NINCS 100%.

És ugye a statisztikák azt mutatják, hogy 100 nőből egy év alatt megszakításos módszerrel 35 esik teherbe. Ez kb feleannyi, mint védekezés nélkül. Azaz nem 0,00001%, de még csak nem is 1%, hanem sokkal sokkal több.

Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy mi miatt nem működik megfelelően ez a módszer. Nem működik és kész. Megbízhatatlan.

Mi lehet az oka?

- A férfi nem veszi ki időben.

- A férfi azt hiszi, hogy kiveszi időben, de mégse. Hogyan lehet ez? Úgy, hogy a férfiaknál már az orgazmus érzése ELŐTT is ürülhet ondó. Nem egy bnőm mondta már, hogy bizony volt olyan a párjával, hogy jött már a cucc, de csak a következő húzásnál élte át a srác az orgazmust.

- Előző aktusból marad a húgycsőben spermium.

Nekem egy férfi se tudja bemagyarázni, hogy "de ő profi", meg ő majd biztosan kiveszi időben. Ilyen nincs. Ha egyszer is elbénázza, én szívok. Nekem kell eldöntenem, hogy megszülöm a gyereket vagy sem, ha nem akarom, akkor nekem kell elmennem abortuszra, ha meg akarom tartani, de a pasi nem, akkor nekem kell felnevelnem, mert ő akármikor leléphet.

Nem ér meg ennyi kockázatot és kész. Egy gyerek életéről van szó. Ez azért egy súlyos dolog, nem a "mi legyen a holnapi ebéd kérdése".

Gyanítom minden olyan nő barátja, aki ezt a csodálatos" módszert választotta azt mondta, hogy ő ki tudja húzni időben. 35%-uknak még sem sikerült. Honnan a francból lehetek benne biztos, hogy az én barátom majd időben kihúzza?

OK értem a kérdésedet.

Tehát vegyünk steril laborkörülményeket, és tervezzük meg a következő kísérletet:

1) Fogjunk 1000 férfit, nagyon alaposan mossuk át a hugycsövét annak érdekében, hogy az előváladék semmit ne tartalmazzon, csak tényleg előváladékot.

2) Fogjunk 1000 férfit, de ne mossuk át a hugycsövét. Legyen random minta random időpontban, így szimulálva azt, hogy a szex nem mindig ugyanakkor esik meg, tehát a minta egy részében még lehessen előző magömlésből származó életképes ondó a hugycsőben.

Mindkét csoportot bontsuk ketté:

a) Csak beteszi a hüvelybe a péniszt és már ki is veszi.

b) Rábízzuk, hogy "időben" vegye ki, azaz közvetlenül az orgazmus előtt, úgymond szimulálva a megszakításos közösülést.

Lesz tehát négy csoportunk.

1a) Mosott hugycső, csak betett. [Kizárólag színtiszta előváladékot tartalmaz.]

1b) Mosott hugycső, magömlés előtt kivett.

2b) Alap hugycső, csak betett. [Előváladék + ami a hugycsőben volt.]

2b) Alap hugycső, magömlés előtt kivett.

Namost a következő a probléma. Amire te kérdezel, az az 1a) csoport. Itt valóban megközelítőleg 0 a terhesség esélye.

Amire én válaszoltam, az a 2a) csoport, azaz számoltam azzal, hogy valós biológiai körülmények között maradhat életképes ondó a hugycsőben.

Az 1b) és 2b) csoporttal az a baj, hogy ezek nem az "előváladék ondótartalmát" hanem a "megszakított közösülést" szimulálják, amiben mindig benne van a tévedés esélye. Itt tehát nyilván nem az előváladékból származik fő gond (még ha nem is 35% hanem mondjuk csak 10% vagy 5%), hanem a túl késői megszakítésból.

A valóság a 2b) csoporthoz áll a legközelebb, tehát amikor mítosznak tartod a számokat (mert a fejedben az "1a)" vagy legfeljebb a "2a)" csoport van), akkor mindig arra gondolj, hagy a valóságban csak a "2b)" kísérlet zajlik, amin tehát nem csak az előváladék megtermékenyítő képességét méred, hanem azt is, hogy hányan képesek valóban időben megszakítani.