Mennyire megbízhatóak a régészeti leletek? Egyáltalán valóüban hiteles a Történettudomány

Természetesen ezek nagyrészt csak feltételezések.

Egy-egy tudós csoport felállít valamilyen elméletet,az általa hitelesnek vélt bizonyítékok alapján. Később egy másik csoport megcáfolja,szintén "bizonyítékok" alapján.

Ez az élet minden területére igaz. Gondolj pl. arra,hogy melyik étel egészséges,melyik nem?

De ugyanez igaz a történelem kutatásra is.

A történész a fellelhető dokumentumok,esetleg még élő emberek beszámolójára támaszkodva ír az adott korszakról.

De lehetetlen minden dokumentumot feldolgozni,minden szemtanút meghallgatni! Tehát a következtetései sem lehetnek teljesen hitelesek.

Igen, nagyrészt hitelesnek lehet venni.

Elsőnek is, a régészeti leleteket nem tudom, hogy lehet nem hitelesnek venni. Nem valószínű, hogy a régiek azzal szórakoztak, hogy városokat, csatahelyeket csináltak poénból, majd eltemettek. Egy két dolgot lehet, de több száz emberes tömegsírt, páncélokat, laktanyák, erődök maradványait nem túl valószínű.

Tehát, a talált régészeti leletek minden bizonnyal valódiak. Első pont kipipálva.

A dátumot közelítőleg már a földtani rétegekből meg lehet állapítani. Általában minél lejjebb van, annál régebbi - így szépen, rétegben lehet látni mi volt előbb, mi volt később. Ez sok segítség. A "közeli" dátumokat pedig feljegyzésekből, tudósításokból tudjuk. Ezek sosem egy forrás alapján állapítódnak meg: de egy csatáról ritkán van, hogy csak egyetlen ember ad hírt. Annak számtalan feljegyzése van, amiket (pláne a pedáns rómaiak) nagyon szépen dátumoztak. Képzeld, még római fakéregre írt leveleket, és gyerekek leckéit is megtalálták! Amik legtöbbjére odaírták a dátumot; latinul tudunk, így el tudjuk olvasni, mi van ráírva, és mikori évszámmal íródott. Persze, lehet, hogy egy-kettő csak poénként más dátumot kapott, de nem valószínű, hogy a terület különböző helyein azzal szórakoztak az emberek, hogy hamis dátumot írjanak rá. Pláne nem hivatalos papíron...

A radiokarbonos kormeghatározás pedig pontos, na de nem ennyire. Ha a minta elég nagy, akkor a legjobb pontosság 80-100 év. Apró minta esetén, kevés a szénatom, tehát romlik a pontosság, akár több száz vagy ezer év környékére. Tehát azt lehet tudni, hogy az adott dolog Kr.e 3000 körüli; ez jelentheti azt is, hogy Kr.e 2600, de akár Kr.e 3200-ban temetődött el. Ez körülbelüli pontosságot ad: ezt megtámogatva a feljegyzésekkel, egyfajta ellenőrzést ad.

Tehát, találunk a sivatagban egy rakat csontvázat, eltört fegyverekkel, hasonlókkal. A sivatagban nincsenek rétegek, tehát csak ott "vannak". Ekkor fogják a kormeghatározást, és megnézik, mikoriak a csontvázak. Régiek, tehát mondjuk az jön ki, hogy valamikor a Kr.e 3-2700 körüliek. Ez egy csata esetén nem sok: ahhoz viszont elég, hogy megtaláljuk a feljegyzést, ami erről a csatáról számol be. És, mivel viszonylagosan pontos a tudott dátum, így meg lehet találni az adott csatát. Persze ez nem a mi éveink alapján lesznek, hanem egyiptomi időszámítás szerint, tehát át kell váltani. Itt is lehetnek (és vannak is) elcsúszások. De az igazat megvallva, az egyiptológusok csak számunkra, halandó emberek számára váltják át a dátumokat, így a "csúszás" őket abszolút nem érdeklik.

És tudod, mi a legjobb időjelző? A pénzérmék. Pláne, hogy a katonák előszeretettel hordták a pénzüket maguknál. És ugyanígy vesztették is el. És minden pénzre rávésik az uralkodó képét, sőt, sok esetben a dátumot is, amikor készítették (akárcsak ma). Ebből pedig nagyon pontosan (akár 20-30 év) pontossággal lehet meghatározni. Ekkor megint jönnek a feljegyzések, és meg is van a csata, akár napra pontossággal is.

Ha megnézed a régebbi dátumokat, (tehát pl sumér, vagy még régebbi) akkor láthatod, hogy a pontosság egyre jobban kitolódik. Pláne, hogy nincsenek egymást megerősítő híradás: innen jön az, hogy valamikor Kr.e 6000 körül. És ahogy megyünk vissza, egyre kevésbé tudjuk, mikori, egyre inkább csak közelítőleg. Őskori dátumok már valahol Kr.e 30.000 körüli (ez már több ezer év +/- dátum!) Ott már leginkább a használt eszközök fejlettségi ideje, és a társadalmi fejlettség, az elfogyasztott (eltemetett) ételek/állatok jelzik a dátumot. És ez a pont, ahol a radiokarbonos kormeghatározás végképp megbízhatatlan lesz.

Onnantól lehet használni a kálium-argonos kormeghatározást: azonban ez a technika csak millió éves időtávlatban használható. És ha megnézed a történelmet (a valódit...) akkor láthatod, hogy pontosan ezen a két határon között van a lyuk, ahol nem tudunk "pontos" dátumot adni arról, hogy mikor történt. De igazából több tízezer éve nem is lehet pontos dátumról beszélni, hiszen nem is volt semmiféle társadalom, feljegyzés, csak teltek az emberi generációk, fejlődés nélkül, vagyis nagyon minimális fejlődés. Így igazából nem is számít a pontos idő. De nem is tudjuk meghatározni.

Tehát, veheted hitelesnek a hivatalos történelem tudományt. Természetesen sok esetben megvan a közelítés, így nem pontos az idő, de azért megközelítőleg pontos.

Sir Butcher:

Le a kalappal, nagyon szépen, logikusan leírtad! Fogadd elismerésem! :-)

Pedro