Mi alapján döntötték el, hogy milyen betűk legyenek a magyar abc-ben?

Az valószínű hogy a"W és a Q"beszivárgott betűk!De légyszi ne írjatok ilyen hülyeségeket hogy"mikor a Magyar írás kialakult még a latin volt a hivatalos nyelv."

Visszakérdeznék,mikor alakult ki a magyar írás??????

Tudja valaki pontosan???

Ja ezek csak a betüink!(most)

De az írásunk jóval régebbi a latinnál!

Egy két nyelvészt meg kellene arról halgatni,mikortól tudnak a magyar írásról!

Jajj ezek a nacionalisták legalább gondolkodni tudnának...

A mostani írásunk Szent István korában hozták létre (tehát nem túl régen), és igen, a latin ábécét terjesztették ki.

Ez is egyfajta közeledésként szolgált a keresztény világhoz, aminek a latin volt a hivatalos nyelve. Ezt Szent István át is vette.

Egy íráshoz vagy saját abc-t fejleszt ki egy nép, vagy átvesz (több-kevesebb megfeleltetéssel) egy másik abc-t. ABC-ből elég sok van (görög, latin, cirill, japán, arab, székely rovás, stb.), ezek közül van amit a gyakorlatban már nem használnak, és olyan is, ami csak egyetlen országban dívik.

Néha politikai, kulturális okokból egy nép áttér egy másik abc-re, pl a törökök nemrég (1928) vették át a latin abc-t, ezzel is közeledvén Európához.

Tény, hogy magyar írásbeliség létezett már honfoglalásunk idején, csak épp nem volt kompatibilis a környék írásaival (latin valamint cirill, bár ez utóbbi lehet még nem volt elterjedt akkor, hiszen 860 környékén találták ki).

Az tény, hogy az 1200-1300-as évekre a magyar nemesség külföldi, főleg német eredetű volt, egész sokáig nem is volt dvivat a nemesség körében a magyar. Az írástudó, vagyis nemesi réteg tehát nem igényelt egy külön magyar abc-t az általa nem nbeszélt nyelvhez, a magyar írott történelem latinul íratott, illetve a magyar nyelvemlékek is latin környezetben, latin betűkkel íródtak. A magyar nyelvet kezdetben ugyanúgy hallás után, latin helyesírással írták le, ahogy mi is a japán dolgokat a saját fülönk után írjuk (pl Songoku).

Összefoglalva a magyart beszélő magyar köznép számára nem volt fontos/lehetséges írni, nem volt általános közoktatás, így a rovásírás hamar elfelejtődött. Az írástudó réteg számára nem volt fontos a magyar nyelv, így a már ismert egyéb latin betűs írásssal írtak letinul vagy németül.

És hogy miért nem hagyunk ki betűket (Q, W)? HA megfigyeled a latin írású népeket, mindenhol az a sazbály, hogy alap latin abc + saját betűk. Vagyis nem jellemző, hogy egyes betűket kidobnak az abc-ből csak azért, mert ritkán kell. Nem csak az idegen szavak miatt, hanem mert egy fix rendszerhez hozzáadni egy speciális valamit (német, francia, magyar ékezetek) mindig könnyebb, egyszerűbb (pl elfogadtatni a hivatalos embertekkel meg a tanítókkal, stb), mint kitörölni valamit. Végül is mi előnyünk származik abból, ha a tanuló nem ismeri meg a nálunk ritkán használt Q-t, és aztán néz, mint rozi a moziban, ha idegen nyelvet tanul?

Megjegyzem a zárt és nyitott e hangok közt a legtöbb magyar nyelvjárásban megvan a különbség (hol erősebben, hol csak árnyalatban); Kodályék éppen ezért is szorgalmazták, hogy kerüljön be a magyar betűkészletbe.

Az más kérdés, hogy az eredetileg szinte kizárólag német ajkú (Buda)Pest kialakuló magyar nyelvjárása a két e hangot egyáltalán nem különböztette meg (és a mai napig sem teszi), így persze nem lett az egészből semmi.

Egy ABC betűkészlete "alakulhat" magától is (nem hinném, hogy Balassiék erről konferenciáztak volna), de természetesen - főleg az újkorban, amikor már "helyesírási szabályzatok" is születnek bőszen - van "hivatalosan elfogadott" ABC is (legalábbis sok nyelvben/országban).

Különböző betűk folyton szivárognak-szivárogtak egyik nyelvből a másikba. Az angol pl. sok francia betűt átvett bizonyos kifejezéseknél (ezek persze mára azért kopnak, de azt, hogy café vagy façade a mai napig lehet olvasni).

A németben ritka a C (önállóan) vagy az olaszban a J, mégis ott van (mindkettő szinte csak nevekben). Nálunk a Q pl. kizárólag egy ősi magyar szóban szerepelés ez természetesen a qqriq' (a qki csak gyermekcsínynek tekinthető).

:D