Mit jelent az, hogy Edda?

Edda- női név

Edda- énekek(13.századbóllásd a linket

[link]

Edda- 673 egy a Naprendszer kisbolygói közül

[link]

Itt mondja a srác, hogy EDDA! Tehát valami puzzles dolog lehet.

Edda: ezt a címet adta Snorri Sturlusson a poétikai kézikönyvének, ami nem mellesleg a skandináv mítológia egyik elsőrangú forrása is. Magát az Edda szót többféleképpen szeretik értelmezni, de hogy eredetileg mit jelent, azon vitatkoznak. Íme a választék: dédanya, idősebb nő, költészet, szenvedély, költött szöveg, ...

Személynévként csak a 20. sz-tól használják.

[link]

EDDA

Óészaki mitológiai és hősi énekek

A Verses Edda mitológiai költészetének legjelentősebb és legvitatottabb darabja. Már a XII. századi izlandi írástudók, az első kézirat lejegyzői felismerték az ének jelentőségét. Nem véletlen, hogy a Codex Regius gyűjteményében is első helyen áll. A nagyszabású költői vízió a világ sorsát foglalja össze a kozmosz keletkezésétől a világ pusztulásáig és az újvilág eljöveteléig. Az ének ily módon a kultikus költészet ősi formáira tekint vissza, olyan jelenségeket sorakoztat fel - a világ eredetét és pusztulását magyarázva -, amelyeket a világ ősköltészetéből máshonnan is ismerünk: a Föld kezdetben a tengerből emelkedik ki és a világ végén oda süllyed vissza, a világ vége világégéssel és özönvízzel jár, az aranyéhség erkölcsi romlást hoz a világra stb.

A völva jövendölésében a jósnő - akárcsak a XI-XII. századi északi tanyákon - az összesereglett nemzetség előtt idézi fel emlékezetének legrégibb emlékeit. A látomás szól a világ első teremtményéről: Ymirről, az ősóriásról; a déróriások nemzetségéről, közöttük az óriásoktól származó istenekről; az ősóriás testéből megformált kozmoszról és az élettelen fatörzsekből született első emberpárról.

A mitikus múlt harmonikus ősi kort ábrázol, míg a jelenben - a jósnő és hallgatósága közös tapasztalata szerint - elhatalmasodott a viszály. Az istenek többszörös esküszegése erkölcsi romlást hozott a világba, az első isten, az ártatlan Baldr halála jelzi, hogy elkerülhetetlen az istenek világának pusztulása, a "hatalmasok hullta" (eredetileg: ragna roc). Az éneknek ez a rétege a nemzetségi társadalom végső felbomlásának is emléket állít. A költői látomás szerint Heimdall isten kürtjébe fújva jelzi, hogy az istenek végső küzdelme közeledik. Fenrir, az óriásszörny kiszabadul az istenek fogságából, megindulnak a jég- és tűzóriások, Midgard kígyója (a világtenger szörnye) kilép rejtekhelyéről; a tenger elönti a földet. A mítosz világa megőrzi a természeti katasztrófák és a társadalomtörténeti korszakváltások drámai emlékét, és újrateremti az ősi harmóniáról és békességről szóló elképzelést: a tengerből a világégés után újra föld emelkedik ki, rajta friss növény sarjad, a zöldellő hegyek felett a sas újból vadra vadászik. Az istenekre új aranykor köszönt, a bűntelen istenek, Hödr és Baldr visszatérnek és új otthont építenek.

Az ének kézirata három változatban maradt ránk az 1200 és 1400 közötti évekről. A legkorábbi változat a Codex Regius szövege. A régészet tanúsága szerint A völva jövendölése legkorábbi változata már a 700-as években élt a szájhagyományban - erről vallanak a germán rúnafeliratok -, az irodalomtörténet általában a vikingkorra helyezi az ének keletkezését, tehát a IX-től a XI. századig terjedő időszakra. A keletkezés helyét tekintve is igen eltérőek a vélemények, egyesek a brit szigetekhez, mások svéd és norvég területekhez, a legtöbben Izlandhoz kapcsolják.