A régi időkben mi volt a királyok "dolga"? (amikor még nem szimbolikusan voltak az ország élén mint az európai királyok)

Vezetnie kellett azt a hadsereget, mely segítségével a hatalmát érvényesítette.

Békeidőben irányítania kellett az állam ügyeit, pl. az adószedést, és az így befolyt pénzek célszerű elköltését. Meg kellett választania a legmagasabb rangú hivatalnokokat, katonai vezetőket, stb., és fenn kellett tartania az állami hatalmat meghatározó főnemességgel a megfelelő szintű kapcsolatokat.

Kedves kérdező!

Európában az abszolút monarchiák idején volt a legerősebb a tényleges uralkodói hatalom, akkor az uralkodó egy személyben birtokolta mindhárom hatalmi ágat, a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat.

Szinte korlátlanul rendelkezett a hadsereg, az államigazgatás, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás felett.

#3

A kapcsolattartás mindig is az elit legfontosabb munkája volt. Egy király csakis akkor lehetett (és maradhatott hosszabb távon) király, ha azt a főnemesség is úgy akarta.

A csúcsvezetőknek mindig is a legalapvetőbb feladata úgy szervezni a dolgokat, hogy a hozzájuk rangban közel álló vezetők tiszteletét magukénak tudhassák.

Ezt a tiszteletet csak kivételes alkalmakkor, és csak rövid időre lehet erőszakkal kikényszeríteni - így csakis a személyes kapcsolattartás és az ezáltal elérhető maximálisan empatikus vezetői döntések segítségével lehet megtartani a hatalmi status quót.

# 4 # 5

Az abszolút monarchia lényege éppen az volt, hogy az uralkodó megtörte a nemesség politikai hatalmát, gyakran katonai erővel és terrorral.

Az abszolút monarchia a rendi monarchiát váltotta fel, a rendi monarchiában az uralkodó és a rendek még közösen, széles hatalommegosztás keretében kormányoztak.

Az abszolút monarchia kiépítése során gyakran nyílt terrorral törte meg az uralkodó a nemesség rendi ellenállását. Volt olyan svéd király, aki nemesi vezetőnek előbb élve törette el az összes csontját, mielőtt lefejezték.

# 8

Valóban hasonló.

De lényeges, hogy az egykori európai abszolút monarchiák egy nyugati államberendezkedési típusba tartoznak.

Az arab monarchiák ellenben keleti típusú despotizmusok.