Miért érintette Görögországot sokkal érzékenyebben a 2008-as gazdadági válság?

Nem a 2008-as válság érintette őket jobban, hanem az azt következő 2011-12-es euróövezeti. Ők nem kaptak semmit a monetáris segélyekből amit az Európai Központi Bank a nyugati országoknak szétosztogatott. Az volt a feltétel, hogy csak befektetésre alkalmas hitelbesorolású kötvényeket támogatnak - így kaphatott olcsó pénzt Görögországon kívül minden euróövezeti ország - sőt, még a Volkswagen, BMW, Louis Vutton, Shell meg egy csomó önkormányzat is. Óriási mennyiségű kötvényt bocsáthatott ki mindenki - még negatív kamatok is voltak pl. Németországban (vagyis a kötvényes fizetett, hogy finanszírozhassa a német államot). Gyakorlatilag ingyen pénzt osztogattak.

Nem úgy Görögországban.

A görög kormány 2012 után rekord mértékben vágta meg a költségvetést, de nagyon rossz ajánlatokat adott nekik a nemzetközi pénzpiac. Az irreálisan drága újrafinanszírozási ajánlatok miatt Ciprasz miniszterelnök 2015-ben népszavazást írt ki arról, hogy Görögország elfogadja-e ezeket a feltételeket ( [link] ). A görögök többsége visszautasította az ET, IMF és EKB hitelajánlatát (erre a hármasra Trojkaként is szokás hivatkozni: [link] ), hatalmas ünnepségek voltak országszerte. Nem ünnepeltek ellenben a frankfurti jegybankárok, ők unfair dolognak tartották, hogy Görögországban demokratikusan döntöttek az ajánlatukról, így még egy, az eredetinél is sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel ültek újra tárgyalóasztalhoz. A pénzügyminiszter lemondott és az utódjának sokkal magasabb kamatokon kellett elfogadnia az IMF/EKB hitelt. Ezért van az, hogy a görögöknél ma már 6 napos munkahétre is van lehetőség, míg a németek rekord keveset dolgoznak.

A válság előtt Görögország államadóssága már a GDP 100%-a felett volt, amit tovább súlyosbított a pénzügyi világválság. Az állami kiadások folyamatosan meghaladták a bevételeket, ami tartós költségvetési hiányhoz vezetett.

Görögország több alkalommal manipulálta a költségvetési adatokat, hogy megfeleljen az euróövezet szabályainak, ami aláásta a hitelességét.

A görög gazdaság jelentős mértékben függött a külföldi hitelektől, így amikor a válság következtében a hitelpiacok befagytak, Görögország finanszírozási nehézségekbe ütközött. Görögország az euróövezet tagjaként nem tudta a saját monetáris politikáját használni, például a valutája leértékelésével növelni a versenyképességét.

A trojka nagyon szigorú feltételeket szabott a hitelekhez amik miatt romlott az átlag görög életszínvonala is.