Mi a különbség a nácizmus és a fasizmus között?

Már nincs fenn a neten az oldal, ahol találtam:

Hungarizmus

Első jelentése: idegen, nem magyar nyelvű beszédben a magyar nyelv természetének megfelelő kifejezésmód, mondatfűzés. Középkori krónikáink latinságának jellemző tulajdonsága és idegen nyelven beszélő magyarok gyakori nyelvhibája.

Második jelentése: A magyarság érdekképviselete, védelme a nemzetre káros irányzatok és behatások ellen. Szociális nemzetvédelem és irányítás. A hungarizmust a Horthy korszak alatt üldözték, Szálasi Ferencet, a hungarista párt vezetőjét börtönbe zárták. A hungarista párt csak 1944-1945-ben volt uralmon, azaz a német megszállás idején.

Fasizmus

(Olaszul fascismo, az olasz fascio, latin fasces, azaz a köteg szóból), első értelmében az olasz nemzeti forradalmi mozgalom. Közvetlenül a világháború után, a harctéri katonák egyesületei (fasci di combattimento) indították meg, első sejtjét Benito Mussolini, mint a Popolo d'ltalia főszerkesztője alapította meg Milánóban 1919 márciusában. A mozgalom célja az volt, hogy a forradalmi szocializmust és a Moszkvából irányított kommunista szervezkedést letörjék, e mellett a fasiszták kezdettől fogva ellenségei voltak a parlamentarizmusnak, a demokráciának és a tőkének is. A szervezkedés gyorsan haladt előre, annyira, hogy a fasiszták 1921-ben Rómában tartott nagygyűlésükön párttá alakultak, majd 1922. november l.-én magukhoz ragadták az államhatalmat, (1. Marcia su Roma). Ettől kezdve a F. szó a győzelme a fasiszta forradalomból származó új állami és gazdasági rendet s az alapjául szolgáló elméleti elgondolásokat és tanokat jelenti. Az ideológiai megalapozás, amely nagyrészt Mussolini személyes műve, a Sorel-féle francia szindikalizmussal mutat fel rokonvonásokat. A F. elveti az új-kori demokrácia többségi elvét, szerinte népjogok a szó szabadelvű értelmében nincsenek s a nemzetnek egyetlen életformája az állam; mindenki és minden az állam-hatalmat szolgálja. A mindenható állam korlátlan jogainak a győzelmes fasiszta forradalom az alapja. A királyság intézménye csak mint puszta szimbólum, mint a múlt és a jelen közötti összekötő kapocs maradt meg. A végrehajtó hatalom összessége a kormányfő (capo del governo) kezében fut össze, akinek személyes hatalma korlátlan, ő irányítja a törvényhozás működését is. A legfőbb állami szerv 1929 óta a húsztagú fasiszta nagytanács, de ez pusztán reprezentáló testület. A parlamentet a fasiszták a hivatásos testületek (korporációk) képviselőinek gyűlésével helyettesítették. Az egész olasz államrend a feketingesek pártján, a fasiszta párton nyugszik, ilyenformán a F. politikailag valójában szervesen kiépített párturalmi rendszer.

A F. közgazdasági rendszere a szindikalista eredetet még szembetűnőbben, mutatja. A mai olasz államrend gazdasági lényegét a korporációs szervezet alkotja, amelyet az 1927. április 21.-én közzétett Carta del Lavoro (munkaalkotmány) rendelt el. A korporációs felépítménynek a szakszervezet, a szindikátus az alapeleme, a szindikátusok föderációvá, ezek pedig konföderációvá egyesülnek, s az építmény csúcsán áll a római korporációs minisztérium. A korporációk révén az állam ellenőrzi a gazdasági életnek minden megnyilvánulását: beleszól a vállalatok ügyeibe, szabályozza a munkabért, ellenőrzi a bankokat, korlátozza a részvénytársaságok jogait. A magántulajdont és magánkezdeményezést a fasiszta állam elvileg nem szüntette meg. A F. gazdasági tekintetben az állami tervgazdaság egyik neme, az étatizmus egyik formája.

Nemzeti szocializmus

(Németül national-sozialismus), elsősorban a német nemzeti forradalmat jelenti, amely a III. birodalmat megteremtette; másodsorban azoknak a társadalmi, politikai, gazdasági, etikai, állambölcseleti tanoknak összességét, melyek a mozgalmat alátámasztják ( Német Nemzetiszocialista Munkáspárt, NSDAP) s azóta egyéb országokban is követőkre talált. A nemzeti szocializmus alkotója, Adolf Hitler ismerte Benito Mussolini művét, a fasizmust, és annak sok elemét átvette illetve azokat továbbfejlesztette.

Az NSDAP taglétszáma:

1925 27 ezer

1930 389 ezer

1933 több mint 3 millió

A nemzeti szocialista párt programjának leglényegesebb elemei:

Minden német egyesítése Németországban

Németország egyenjogúsítása más nemzetekkel szemben

Harc a szabadkőművesség és annak káros befolyása ellen

Az uzsora letörése, telekspekuláció kizárása

Öregségi ellátás

Egészséges középosztály kiépítése

Családvédelem, testi nevelés és népegészség

Nemzeti szellemű oktatás

A nemzet és faj védelme és szellemének ápolása

Irodalom, sajtó és művészet megtisztítása a nemzetellenes, tudatosan károsító elemektől

A közösségi érdek hangsúlyozása

A paraszti rend megerősítése - paraszti birtok nem idegeníthető el.

A fogalomkeverés oka (Nemzeti szocializmus - fasizmus)

Az 1930-as években Sztálin parancsba adta, hogy a szovjet típusú és a nemzeti szocializmus megkülönböztetésére a nemzeti szocializmus szó használata tilos és helyette a hitlerizmus illetve fasizmus kifejezés használandó. Ez a parancs érvényes maradt egészen a szocializmus felbomlásáig, és a valaha szovjet befolyás alatt országokban ezért a (korrekt) nemzeti szocializmus kifejezés helyett a (helytelen és félrevezető) fasizmus szót használta az irodalom, német fasisztákról beszélt, sőt, ez a kifejezés ma is megtalálható sok helyen (pl. emléktáblákon).

A fasiszták jobboldaliak voltak Olaszországban, de ahogy a nemzeti szocialista kifejezésben is benne van a nácik hozzátették hogy ők bár jobboldaliak, de szocialisták is (legalább jelképesen).

A fasizmusban elég jól elkülönülnek a vagyoni osztályok arra alapozva, hogy az okosból előbb-utóbb úgyis gazdag lesz, a butából meg szegény, s pont azért kerültek hatalomra, hogy laissez-faire politikát vigyenek és felszámolják a munkásmozgalmakat.

A nemzeti szocializmus meg egyfajta testvériséget kívánt építeni a munkás és tőkés osztály között, egyfajta hazafias alternatívát kínáljon a szakszervezeteknek, hogy azok ne forduljanak a kommunista ideológiák felé.

Röviden: egy fasiszta gazdaságban nem igazán kérhetsz munkanélküli segélyt, azt mondják legyél önellátó, oldd meg magad. Egy náciban meg elküldenek fegyvert gyártani vagy autópályát építeni, ha munkanélküli lettél.

Szerintem ezekből nem fogod jól megérteni ezt a kettőt (és a 3-asból sem).

Az állam és vezetők:

- Fasizmus - Benito Mussolini - Olaszország

- Nácizmus - Adolf Hitler - Németország

A fasizmus és nácizmus nagyon hasonlóak. Az alábbiak mindkettőben erősen jelen voltak:

- Totalitárius kormány - az ellenzéki politikai pártok betiltása, egypártrendszer

- Demokráciaellenes - nyíltan ellenzi a demokráciát

- Propaganda - erős propaganda a közvélemény manipulálására.

- Cenzúra - cenzúra és teljes kulturális és médiakontroll

- Személyi kultusz - a vezetőért való rajongás állami kényszerítése

A fő különbség a nácizmusban:

- Rasszizmus - fajelmélet, hátrányos faji, etnikai behatárolás (felső az árja és mások alatta vannak besorolva)

- Antiszemitizmus - a zsidók hátrányos faji, etnikai behatárolása

Mindkettő nagyon diktatórikus, de a fasizmus az államra helyezi a hangsúlyt, a nácizmus pedig a faji hierarchiára.

A nácizmus és a fasizmus is a szélsőjobboldalon helyezkedik el, a hatalomgyakorlásban (vezérkultusz, demokráciaellenesség, totális diktatúra, militarizmus stb.), gazdasági elképzelésekben vannak hasonlóságok, de egyébként két különböző dologról beszélünk, nem lehet őket összekeverni egymással.

A fő különbség a kettő között, hogy az olasz fasizmusnak nincs egy átfogó ideológiája. Tehát amíg a kommunizmusnak ott vannak Marx, Engels és mások művei, ez az ideológia az osztályharc elméletén nyugszik, azaz a tőkésekre és a burzsoáziára kell haragudni, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak örök küzdelme alakítja a történelmet, és a fő cél a kizsákmányolók eltüntetése stb. A nácizmus (ami Hitler Mein Kampf könyvén alapul) pedig az örök küzdelmet az erősebb és gyengébbek, az árják és alárendelt népek harcának látja, és szerintük jelen pillanatukban az alárendeltek uralkodnak rajtuk, miattuk vesztették el az I. világháborút stb. tehát meg kell tőlük szabadulni. A kommunizmus és nácizmus tehát kikiált egy vélt ellenséget, és az általuk vélt ellenség elleni küzdelem mozgatja szerintük a történelmet, ami megszabja, ki ellen kell küzdeni, hogy minden jó legyen...

A fasizmusban ilyen átfogó elmélet nem igazán van, nem küzdenek semmilyen "főellenség" ellen, a fő céljuk igazából annyi, hogy az olasz népet felemeljék és visszahozzák a régi római dicsőséget. De ez is csak amolyan demagógia, populizmus, nincs konkretizálva, hogy ez mit jelent pontosan, nincs megszabva egy elméletben, hogy mit kell tenni konkrétan, hogy ezt elérjék. Ez azt is jelentette, hogy annyira nem volt rájuk jellemző az antiszemitizmus, de más népekkel szemben sem tartották magukat felsőrendűbbnek, ez a fajelmélet kifejezetten a nácikra jellemző, a fasizmusra nem. Viszont egyes politikusaik nyilatkoztak olyat, hogy szükség van háborúra, hogy a gyengébbektől megtisztuljon a nép, és a demokráciát is azért kárhoztatták, mert az igazi "tisztító" harc helyett csak beszélgetnek és ez tunyává teszi az embereket. Ez igazából a darwinizmus fasiszta megjelenése. De ezt nem kellett mindenkinek elhinni, beléphetett a fasiszta pártba olyan is, akik más nézeteket vallottak, mint ahogy írtam, nem volt átfogó ideológiájuk. Nem fogsz olyan könyvet találni, amiben egy fasiszta főideológus leírta volna, hogy milyen elméletei voltak, mert a kommunizmussal és nácizmussal ellentétben nincs ilyen. Ez a rendszer inkább egy szélsőjobboldali színezetű totális diktatúra volt, a duce megmondta, hogy milyen legyen a gazdaság, milyen legyen a külpolitika iránya, hogy épüljön fel az állam, személyi kultuszt épített ki, de ennyi. Diktatúrának diktatúra volt, követni kellett a ducét, de nem volt kiépítve egy letisztult állami ideológia.

A nácizmust és fasizmust azért keverik össze, mert a II. világháború után a kommunista színezetű politikai ideológia és történelemszemlélet összemosta őket; a politikai közbeszédben a fasizmus lett minden nem szélsőbaloldali ideológia gyűjtőfogalma. Már 1945-től megjelent egy hisztériakeltés a politikai közbeszédben, ahol mindenkit, aki 1945 előtt volt politikus, fasisztának bélyegeztek, azaz összemosták a nácikkal, így könnyen lehetett bestializálni őket. Így járt pl. Bárdossy László miniszterelnök is, aki egy régimódi magyar nemesi család sarja volt, óriási műveltségű jogtudós, köze nem volt a fasisztákhoz és a nácikhoz sem. Ezzel egyébként nem állítom, hogy egyetértenék Bárdossy miniszterelnökségével, csak azt akarom hangsúlyozni, hogy az ő fasisztának való bélyegzése mögött igenis megvolt az ilyesfajta "mossuk össze a nácikkal" típusú politikai szándék. Ezt ki lehet jelenteni politikai állásponttól függetlenül, szerintem. De a szalámitaktika előretörése során Rákosiék már a nekik kényelmetlen szociáldemokratákat is fasisztázták, akik demokráciát akartak és nem szovjet típusú diktatúrát (Kéthly Anna és társai). Tehát "mindenkit vegyünk egy kalap alá, aki nem baloldali sztálini értelemben". Áttétekkel valamilyen szinten ez a fogalmi összemosás a közgondolkodásban (legalábbis ebből az, hogy minden szélsőjobboldali fasiszta) a mai napig tartja magát.