Mi lett volna, ha a németek nyerik az 1. Világháborút?

# 1

IDÉZLEK: "Ha nyernek a világválság ugyanúgy megtörténik de szerintem akkor a kommcsik kerültek volna hatalomra."

Ez nem igaz.

A kommunisták a gazdasági világválság következtében ugyanis sehol sem kerültek hatalomra Európában.

Németországban a kommunista párt (KPD) a hatalom közelében sem járt soha, a legjobb választási eredménye 1932 novemberben a Reichstag választáson mindössze 16,9%.

Németországban a nagyobb, mérsékelt baloldali párt, a szociáldemokraták (SPD) a kommunisták halálos ellensége volt, a szociáldemokrata birodalmi kormányok elképesztő brutalitással fojtották vérbe a kommunista felkeléseket Németországban. A német szociáldemokraták harcos antikommunisták voltak akkor.

Kedves kérdező!

A Német Hadsereg sokkal erősebb volt az I. világháború idején a többi nagyhatalom hadseregéhez képest, mint a II. világháború idején.

I. VILÁGHÁBORÚ:

SZÁRAZFÖLDI HADSEREG: a német a legerősebb a világon.

HADITENGERÉSZET: a német a 2. legerősebb a világon (a brit után).

LÉGIERŐ: a német a 2. legerősebb a világon (a brit után).

II. VILÁGHÁBORÚ:

SZÁRAZFÖLDI HADSEREG: a német csak a 3. legerősebb a világon (a szovjet és az amerikai után)

HADITENGERÉSZET: a német csak a 4. legerősebb a világon (az amerikai, a brit és a japán után).

LÉGIERŐ: a német csak a 3. legerősebb a világon (az amerikai és a brit után).

ÖSSZEGEZVE: Németország az I. világháború idején a többi nagyhatalomhoz képest relatíve sokkal erősebb volt katonailag, mint a II. világháború idején.

3

Csak ott megy félre az ámokfutásod, hogy a császárság ha nyenek nem szűnik meg és a válság idején a feldühödött munkásokat nagyobb eséllyel szervezte volna be a kommcsi mozgalom ahogy az oroszoknál is történt

# 5

IDÉZLEK: "Csak ott megy félre az ámokfutásod, hogy a császárság ha nyenek nem szűnik meg és a válság idején a feldühödött munkásokat nagyobb eséllyel szervezte volna be a kommcsi mozgalom ahogy az oroszoknál is történt."

TELJESEN TÉVES.

1.) Az oroszoknál a cár az I. világháborús katasztrofális és megalázó orosz katonai vereségbe bukott bele.

2.) Egy I. világháborús német győzelem ellenben megerősítette volna a Hohenzollern monarchia tekintélyét Németországban.

3.) Németországban a "feldühödött munkások" a gazdasági világválság során nem ám a szélsőbaloldali kommunistákra, hanem szélsőjobboldali, jobboldali, centrista, harciasan antikommunista pártokra szavaztak, azokat támogatták. Kommunista hatalomátvételnek abszolút NULLA esélye volt Németországban. A kommunisták 1932 novemberben érték el a legjobb választási eredményüket, 16,9%-ot, AZONBAN szavazók 83,1%-a ekkor is harciasan ANTIKOMMUNISTA pártokra szavazott.

Vagyis minden állításodat cáfolják a történelmi tények és a valóság.

Nem ártana kicsit olvasgatni, mielőtt ekkora szamárságokat írsz.

# 7

Rossz az időrended:

Bruszilov-offezíva: 1916. június 4. - szeptember 20.

A cár bukása: 1917. február 23. - március 3.

Továbbá a Bruszilov-offenzíva során az orosz hadsereg olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy további komolyabb támadó hadműveletekre alkalmatlanná vált, valamint megkezdődött a fegyelem felbomlása. Az orosz hadsereg gerince megroppant.

#8 A Bruszilov offenzíva után stabilizálódott a keleti front, egészen a Lenini forradalomig. Ha igaz lenne amit mondasz, akkor a németek nem fizettek volna Leninnek egy valag pénzt, hogy kiléptesse Oroszországot a háborúból, és összeomlassza a frontot egy forradalommal. Logikátlan lett volna az egész a németek részéről, ha már a cár leváltásakor állítólag harcképtelen volt oroszország.

Az már teljesen irreleváns hogy szerinted mennyire maradt támadóképes az Orosz fél a Bruszilov offenzíva után. A háború egyébként sem azon múlott. A franciák sem azzal zárták a háborút, hogy eltolták a frontot Berlinig, sőt, a Rajnáig sem jutottak.

# 9

A Bruszilov-offenzíva után megkezdődött a cári orosz hadsereg belső felbomlása.

A Bruszilov-offenzíva után ezért nem volt képes már sikeres támadó hadműveletekre az orosz hadsereg.

A Kerenszkij-, vagy 2. Bruszilov-offenzíva (1917. június 1-19.) már katasztrofális kudarc lett, a 7. és a 11. orosz hadsereg szétzilálódott és harcképtelenné vált.