Miért nem jött létre szimfónikus zene a Távol-Keleten vagy akár a Közel-Keleten?
válasza:Miért kellett volna létrejönnie?
Vicces dolog ez az összehasonlítás. Hétköznapi ember, csak úgy, megfontolás nélkül, nyilvánvalóan a saját környezete megszokott jelenségeit tartja a legjobbnak, legkézenfekvőbbnek, legszebbnek, legösszetettebbnek, legbárminek. Csak hát meg kéne határozni az objektív mérési módszert az adott dologban, hogy hasonlíthassunk és ne "érezzünk".
A zene egy rendkívül komplex dolog, és a bonyolultságot nem az egy időben felhangzó eszközök száma, hanem az időbeli eltérések szerkezete adja - legalábbis sok zenetudós szerint. Kodály például rendkívül bonyolultnak tartotta a távolkeleti zenét, ehhez képest a magyar rendkívül egyszerű, ugyanakkor szépséges - a magyar fülnek.
Nemcsak a zenében, az élet minden megnyilvánulásában a környezet meghatározza az emberi tevékenységet, mégpedig annak egyfajta optimalizálásával. Aztán a sokféle igény változatosságot hoz ezen belül. Ahol a "szépség" alapvetően a megszokás alapján fogalmazódik meg. Vannak néhányan, akik hamar megérzik, aztán megértik más, szokatlan jelenségek szépséget, az összetettség harmóniáját, és vannak, akik erre képtelenek.
De abban biztosak lehetünk, minden táj embere, minden nép pontosan azt teszi, ami neki a legjobban esik valamilyen szempontból.
Ezek alapján az alapkérdésre: a templomi zene egy eszköz a sok közül, és következmény, semmiképpen nem ok. És a zenekultúra (közel és távol) keleten is gazdag. Csak másképp a miénknél.
válasza:"Az ókori egyiptomiak építészeti technológiája is lehetővé tette volna magas toronyszerű épületek építését, de nem érdekelte őket, nem az volt a "stílusuk"."
Ezt nem tudom, honnan szedted, egyáltalán nem igaz. A technológia színvonaluk kétségtelenül magas volt, de csak pont ahhoz, hogy a "földkupac"-szerű magas épületeket, azaz a piramisokat megépítsék. Nem tudtak volna stabil toronyszerű épületeket építeni hasonló magassággal. Igazság szerint még a piramisok esetében volt melléfogások.
válasza: válasza:A piramis forma okai nem azok ami az interneten terjed, csak az emberek sajnos még a legalapvetőbben sem fontolják meg amit olvasnak és minimálisan sem néznem utána. Pedig nagyon könnyen láthatnák, hogy az egyiptomiaknak építettek vaskos kőfalakat függőlegesen is, ami alkalmas lett volna a nem vízszintes város terjeszkedéshez, hanem a függőlegeshez.
Bár stabil forma, de nem ezért építettek piramisokat, ez csak egy belemagyarázás, egy közhiedelem.
Ha megnézzük a piramisépítők egyrészt ismerték a függőleges falazat építését és használták is. Tudtak úgy is építkezni, de nem foglalkoztak vele sokat, nem volt rá társadalmi igény és szükséglet sem.
A mai és modern függőleges építkezés egy sajátosság csupán a városok építésében. Egy város népessége amikor növekszik, akkor 3 lehetőség van. Vagy vízszintesen növekszik, vagy függőlegesen, vagy népsűrűségben, vagyis zsúfoltabban kezdenek lakni és kisebb lakóterületeken. Elvileg volna még egy lehetőség, ami a lefelé való bővülése egy városnak, de az ritkán forult elő, bár tényleg voltak rá példák. Többnyire a városok népesség növekedéssel járó igényeit a 3 alap lehetőség szerint oldják meg az emberek, ami a vízszintes terjeszkedés, zsúfoltság és a függőleges terjeszkedés.
Ezek sajátos okaik, igényeik mentén alakulnak és nem technológiai ismeretek hiányossága mentén.
Alapvetően régen az emberek kevésbé építettek nagy házakat, jellemzőbb volt a sok kis apró ház. Ebből adódott, hogy első lépésben nem építettek új házat az új generációk, hanem a zsúfoltabb együtt lakás alakult ki. Ezt követte a város vízszintes terjeszkedése és már az ókorban is voltak meglehetősen nagy kiterjedésű és népességű városok. Majd a harmadik megoldás a már kész városok ingatlan területein alakult ki, mivel ingatlan terület már az ókori városokban is létezett. Az adott területen nem tudtak a ház mellé építkezni, így maradt a fölfelé építkezés lehetősége és igénye. Ez szülte a függőleges építkezés módszereinek fejlődését első lépésben.
A piramisok nem a stabilitás miatt lettek gúla alakúak, hanem sajátos társadalmi, kulturális, rituális és spirituális okai voltak. Láthatóan például az egyiptomiak is bőven tudtak magas függőleges épületeket építeni, de azt a templomok és egyebek építésénél használták, míg a lakóházak egymás melletti szűk összeépítéssel vagy kiskertes külvárosi stílusban épültek és így nőttek a városaik is. Másképpen oldották meg.
Itt van képen. A templom mellett a kis lakóházak egymás mellé építése jellemző volt a Földközi-tenger környezetében.
válasza:Társadalmi, kulturális igények és szokások az építészet kialakítását is befolyásolták és ez igaz még az egyszerű lakóházak esetén is, és ugyanúgy a nagy építkezéseknél is. Itt van még pár egyiptomi felvétel és ez a nagy kövekből építkezés semmiben sem más, mint a római, görög vagy középkori. Teljesen alkalmasak ekkor téglatest kövek a magas építkezésre! Csak az emberek leragadnak a piramisoknál mert az sulykolják a neten. De ugye nem csak piramisok vannak.
Nagyon is változó és meghatározó az, hogy hol volt valamire igény társadamilag és kulturálisan. Vagy, hogy mi volt például az építészeti stílus, szokás és törekvés. Ékes példa rá az egyiptomi piramisok gúla formája. Közkeletű feltételezés, hogy azért olyan a piramisok alakja, mert az stabil forma. Egyáltalán nem ezért gúla alakúak.
Hiszen építkeztek függőleges falazattal is (például) az egyiptomiak. A középkori katedrálisok is nagy kövekből épültek, de a piramisok kövei azért nagyobbak és ezért stabilabbak is.
A nagy méretű kövekből szinte bármi stabil is marad és az egyiptomiak akár tornyokat is építhettek volna és az sem dőlt volna össze csak attól mert egyiptomi. Vagy építhettek volna az európai stílusban, falakkal sok emeletes épületeket is a nagy kövekből és nem dőlt volna össze. Elég az óriási kőtömböket egymásra rakni emeletekkel szintenként és megmarad az ahogy van a súlya miatt. Nyilván vannak statikai ismeretek, de a magas függőleges európai építkezést akár az egyiptomiak is csinálhatták volna, csak az nem érdekelte őket. Más építkezési konstrukciókat használtak, másban gondolkodtak.
Itt van néhány torony lényegesen kisebb kövekből, mint az egyiptomi módszer és vékony és magas és áll és nem dől össze. Nem egy statikai csoda azért.
Wainhouse torony, Egyesült Királyság, 84 méter magas.
Pavia tornyai, Olaszország, 51 méter magas. Téglából épült (nem is nagy kőtömbökből) 2 m vastag falakkal, a fal közepén törmelékkel és fagerenda erősítéssel. Ha ezt egyiptomi tömör nagy kőtömbökből építik sem lesz labilisabb - sőt.
Torony keresztmetszet a fal belsőről.
válasza:A Colosseum is téglák, kövek és falon belüli kőtormelék sokaságából épült és az egyiptomi nagy kőtömbökkel építve csak stabilabb lenne.
Az egyiptomiak nem a stabil statika miatt építettek piramisokat és a maják sem (és mások sem), hanem kulturális és szakrális okokból. Nekik piramis kellett és nem tornyok. Nem volt igényük az európai magas függőleges falakra emeletekkel és nem arról van szó, hogy ne tudtak volna olyat építeni.
Uxmal, Mexikó, maja. Látszik, hogy a tégla kövezet alkalmas lett volna magas stílusú építkezésekre is. Azért ilyen, mert ilyet akartak és nem úgy tűnik, hogy ne tudhattak volna magas építkezést kialakítani, mert láthatóan jó építmény.
A függőleges falazatok és tartóoszlopok használata majáknál és amúgy az amerikai kontinensen is megvolt. Láthatóan ismerték, használták csak más stílusban goldolkodtak és mást favorizáltak.
Mayapan maja városa jó példa a függőleges falazatok és tartóoszlopok építkezésére, bár Mayapanban ezek már csak részben maradtak fenn, de látható, hogy ismerték ezt az alapvető építkezési módot is, csak ezeket az emberek nem veszik észre. Általában a legmagasabb piramistemplomokat nézik, pedig nem csak annyi a maja építkezés. Itt a templomkörzetben mindenfelé láthatod ezeket.
Itt van közelebbről. És, ha nem tesszük hozzá, hogy ezek maja romok, akkor simán elhinnék az emberek, hogy görög! Mert az egyszerű alap dolgokat nem figyelik és a neten sem az terjed.
Szintén maja város Palenque, ahol torony is van, bár nem építettek tornyokat a maják. Annyira kivételes, hogy csak találgatnak vajon mire használták. Általában vagy csillagászati megfigyelésekre tippelnek, vagy katonai kiltó őrhelyre. Amúgy nem is igazán ilyenekben gondolkodtak.
Az egyiptomiak is ismerték a ma is használt függőleges falazatú építkezést és használták is, arra amire nekik megfelelt. Láthatóan alkalmas lett volna az építkezésük az emeletes épületekhez is.
Luxor templomkörzet, Luxor, ie. 1400, Egyiptom.
A maják nem akartak függőleges toronyszerű templomokat, mint Európában. A kultúrájuk része volt a piramistemplom. Eszük ágában sem volt toronyszerű templomokat építeni. Az intelligenciájukat nézve nyilvánvalóan ki tudták volna találni.
Az emberek alapesetben nem technománok. Még ma sem! Nézd meg akár a gyakorikérdések oldal kategóriáit és többségében más témakörűek. Az embereket többnyire más érdekli. Elmennek sportolni, edzőterembe, biciklizni, átmennek a barátokhoz beszélgetni, olvasnak valamit és még az internetet is többnyire nem a technológiai érdeklődéshez használják, hanem sok egyéb másra. És ez régen is így volt és még ma is a számítógépet és az internetet az emberek a nem technológiai dolgokhoz használják, az életükhöz és az érdeklődésükhöz. Tehát az emberek érdeklődése nem kis mértékben befolyásolja a techológiák fejlődését és terjedését.
válasza:És félretéve a netes sztereotípiákat idéznélek emlékeztetőnek - bár érthető is, ha a neten megfontolatlanságok terjednek...
"A technológia színvonaluk kétségtelenül magas volt, de csak pont ahhoz, hogy a "földkupac"-szerű magas épületeket, azaz a piramisokat megépítsék."
1. Ugye nem csak piramisokat építettek.
2. A piramis nem a földkupac szerűség miatt olyan, hanem kulturális okokból.
3. Bőven tudtak volna toronyépületeket is építeni, mert azokat sokkal kisebb téglákból is simán meg lehet építeni.
válasza:OFF:
TappancsMancs - milyen stimuláns pörgetett meg ennyire? Hol tudnék én is egy ilyen jó anyaghoz hozzájutni?
😃
válasza:Tanulmányokat kell folytatni hozzá. Általában amúgy minden történelmi kutatás mást és mást közöl, van vizsgálati szempontja és arra összpontosít. Ami engem illet az átfogó történelmet nézem és nem az unásig ismételt dolgokat, a túlzott és sokszor fölösleges részleteket, amikből az alapok nem derülnek ki. Remélem így érthető.
A történelem közlései sajnos bele vannak ragadva egy sablonos tárgyalásmódba és első, hogy azt felejtsd el ahogy van. Tegyél fel teljesen alapvető kérdéseket, amire az ember, az emberek nyilvánvalóan kíváncsiak, tehát ne sablonok vagy szokások mentén kutasd a témát, hanem a legnyilvánvalóbbakat nézd. Úgy is lehet mondani, hogy nézd meg mi marad ki a témából.
Segít az is, hogy a végletes és már lényegtelen részleteket el kell hagyni, és csak a kutatási témában releváns maradjon meg. A végletes analizálás helyett kell egy nagy adag szintetizálás és pont a szintetizálás hiányzik a történelem kutatásból. Illetve halad azért az is, de inkább még a kezdő fázisában tartunk.
Például rengeteg publikációnk van a prehisztorikus és ókori népmozgásokról, migrációkról és távoli kereskedelemről, és mindegyik ilyen publikáció nagyon hasznos is, de ahogy látom nem rakják össze a képet. És még sokan most is ott tartanak, hogy "vajon mikor járt európai először Kínában és Ázsiában". Holott megnézve a publikációkat már rengeteg anyagunk van. Rengeteg. A tankönyv még most is úgy tálalja, mintha a karavella tette volna lehetővé a transzatlanti hajózást, de ez konkrétan egyáltalán nem igaz, és ez ma nem is kérdés, hogy nem az tette lehetővé. Csak alkalmasabb volt a karavella, semmi más. Illetve nagy raktere volt, mivel a karavellát szállításhoz használták már Columbus előtt is. Ennyi csak a karavella.
Szóval a hagyományos és megrögzött kutatási és tárgyalási módszer helyett a teljesen alapvető kérdések mentén kell kutatni.
válasza:A piramis is olyan, hogy van egy kép és már kattintanak is rá. És ugyanazt lehet olvasni, mintha ne lehetne a felmerült és még háttérben lévő kérdéseket megvizsgálni. Szóval csak ismétlik ugyanazt és nincs haladás...
Meg jó támpont az is, hogyha van egy közismert infó, akkor azt ne csak fogyasszuk, hanem kicsit járjuk körbe a kérdést és tárgyaljuk is meg. Nem átsiklani rajta... Piramis témában is még mindig ott tartanak sokan - és fel vannak mentve, mert ki vannak téve a közölt tartalmaknak - de ott tartanak, hogy "jujj tudtak fúrni az egyiptomiak". Persze, hogy tudtak, a görögök is tudtak, a rómaiak is tudtak és már a kőbaltákat is gyönyörűen kifúrták! Nem vicc! Tényleg minőségileg. És a kőbaltáknál is egyszerű állványzatos fúrást használtak. Csak nem nézik meg az emberek amit olvasnak. Bár okés, hát nem is várható el... szóval mindenki fel van mentve. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!