Mi a inteligens élet célja?

Olvasd el ezt a könyvet és kapsz egy lehetséges választ, elméletet:

[link]

Érdemes az egészet elolvasni, de a kedvedért a lényeg:

"a tudomány mindig azt mondta, hogy az univerzumhoz képest jelentéktelenek vagyunk, a lét végtelenségéhez képest eltörpülünk, igaz?

- Úgy tűnik tévedtek.

- Hát igen - bólintott Luis Rocha. - Annak fényében, hogy a világegyetem hihetetlen pontossággal arra jött létre, hogy élet legyen benne, és ez nem véletlen, hiszen az idők kezdete óta erre van determinálva, azt kell mondanom, hogy igen, egyetértek abban, hogy a kollégáim tévedtek. A probléma mégis megmarad: nincs értelme annak, hogy a mi létezésünk legyen az univerzum célja.

- De hát miért mondja ezt?

- Azon egyszerű oknál fogva, hogy a világegyetem életének viszonylag kezdeti szakaszában jelentünk meg. Ha mi lennénk a cél, akkor a végén jelenünk meg, nem? De mi nem a végén jelentünk meg, hanem a kezdet után nem sokkal. Miért?

- Talán Isten sietett megteremteni minket?

- De hát minek? Hogy jól érezzük magunkat? Hogy nézhessük a tévét? Hogy iszogathassunk egy teraszon? Hogy folyton csak a fociról meg a nőkről beszélgessünk? A nők meg magazinokat olvassanak és vásárolgassanak? Minek?

...

- Az univerzum endgame-jét?

- Ez a kifejezés nagyon népszerű Amerikában. A játék célját jelenti. ...

Az idő, amely alatt lehetséges az élet az univerzumban nagyon rövid. Az életet termő időszak csak egy kis epizód a világegyetem történetében ... Az élet a Földön a naptevékenységtől függ. Márpedig a Nap nem fog örökké létezni. Ha ember lenne, már negyvenéves lenne, ami azt jelenti, hogy valószínűleg túl van a létezése felén. Négy-ötmilliárd év múlva el fog fogyni az összes üzemanyag, ami a naptevékenységet működteti. Akkor aztán a Nap akkorára duzzad, hogy óriási vörös csillaggá alakul, amelynek növekvő felszíne elnyeli az összes belső bolygót. ...

Ugyanez a folyamat a többi csillaggal is lejátszódik. Egymás után fognak felfúvódni és meghalni.

- Születnek is új csillagok. De tudjuk, hogy már most is egyre kevesebb új csillag születik, mert fogyóban van az ősi hidrogén. Néhány milliárd év múlva ne fog több csillag születni, csak galaktikus temetések lesznek. A csillagok fokozatos kihalásával a galaxisok egyre sötétebbek lesznek, mígnem egy napon mind kihunynak és az univerzumból egyetlen óriási temető lesz, tele fekete lyukakkal. De még a fekete lyukak is eltűnnek, amikor az anyag teljesen visszaváltozik energiává. Egy késői fázisban már csak a sugárzás marad.

- Ha az univerzum ilyen halálra van ítélve, akkor mi az élet célja? Miért teremtette Isten úgy a világegyetemet, hogy megszülethessen benne az élet, ha azt tervezte, hogy el is pusztítja? Mi hát az endgame?

A végső antropikus elv szerint a világeygetem azért lett ilyen pontosan megalkotva, hogy lehetővé tegye az élet születését.

De nem akármilyen élet ez. Intelligens élet. És ha az intelligens élet megjelenik, soha nem tűnik el.

- De hát ez hogy lehetséges? Nem maga mondta az előbb, hogy a Föld elpusztul?

- Dehogynem. Ez elkerülhetetlen.

- És hova megyünk?

- Természetesen más csillagokhoz.

- De ha így is lesz az mit old meg? Nem tűnik el a többi csillag is? Nem alszik ki minden galaxis? Ha a Földről elmenekülünk, azzal csak késleltetjük az elkerülhetetlent, nem gondolja?

...

- A mesterséges intelligencia kifejlesztéséről van szó. Igaz, hogy civilizációnk még csak az első lépéseknél tart a komputertechnológia terén, de a fejlődés nagyon gyors és lehetséges, hogy egyszer sikerül kifejlesztenünk egy olyan technológiát, amely olyan intelligens lesz mint mi, vagy akár még nálunk is intelligensebb. Amikor elérik a mi szintünket, attól a pillanattól kezdve tudatra tesznek szert...

... a mérnökök azt jósolják, hogy olyan robotokat is ki tudunk majd fejleszteni, amelyek univerzális konstruktorok lesznek...

... az univerzális konstruktorok, amelyek meg tudnak építeni mindent, amit meg lehet építeni...

.. a robot feladata lesz az is, hogy új univerzális konstruktorokat építsen, amelyeket elküld a következő csillagokra. Az idő előrehaladtával a csillagok benépesítése egyre gyorsabb lesz, hiszen egyre több univerzális konstruktor lesz...

Az intelligencia egy kis periferikus bolygóról kiindulva az egész Tejutat meghódítja.

- Így az élet megmenekül a Föld elkerülhetetlen pusztulása elől.

- Ezt nem mondtam. Azt mondtam, hogy az intelligencia elterjed a galaxisban. És ez nem ugyanaz. A természet csak kivételes körülmények között képes intelligenciát létrehozni, a szénatomokból, amelyeknek bonyolult szerveződését életnek nevezzük. Mi emberek más atomokból fejlesztünk ki egyfajta életet, például szilíciumból. Az univerzális konstruktorok a mesterséges intelligenciát fogják elterjeszteni a galaxisban, számítógépeik csipjében...

A szénatomra épülő élet valóban kihalásra van ítélve, efelől nincs kétség. Még ha véghez is lehetne vinni ezt a galaktikus Noé bárkáját és át lehetne menteni az életet mondjuk a Proxima Centauri egyik bolygójára, akkor is tény, hogy egyszer az összes csillag eltűnik. Csillagok nélkül pedig a szénatomra épülő élet nem lehetséges.

A mesterséges intelligenciához nem kellenek működő csillagok. Kellenek energiaforrások, ez nyilvánvaló, de nem feltétlenül csillagok. Energiaforrás lehet például egy atommag erős kölcsönhatása. Az intelligencia nagyon kis helyen is elfér, a nanotechnológia segítségével, és akkor sokkal kevesebb energia is elég a működéséhez. Ilyen értelemben, ha az életet információfeldolgozás bonyolult folyamataként definiáljuk, mondhatjuk azt, hogy az élet fennmarad. Csupán annyi a különbség, hogy a hardver már em a biológiai szervezet lesz, hanem a csipek. De ha belegondolunk, az élet nem is a hardver, hanem a szoftver.

...

A téridő gömb alakú. Jelenleg a Big Bang valamint a tér és az idő valószínűleg gömb alakú tágulásának következtében az anyag távolodik. A galaxisok egyre távolabb kerülnek egymástól, mígnem olyan nagy lesz közöttük a távolság, hogy már ne is látják egymást. Közben lassanként el is pusztulnak és élettelen anyag lesz belőlük. Mindenütt hideg lesz. De lesz egy pillanat, amikor a tágulás eléri a csúcspontját, és az idő és a tér elkezd zsugorodni. A téridő zsugorodása egy brutális összeütközéssel végződik, mint valami fordított Big Bang. Ez a Big Crunch...

- De hát hogy élheti túl az intelligencia a Big Crunchot? Hogy élheti túl az univerzum végét?

...

A szénatomra épülő élőlények nem lesznek képesek fönnmaradni évmilliók múlva, amikor a kozmikus feltételek megváltoznak, de más atomokra épülő élőlények talán igen. Nevezetesen a számítógépek. Szét fognak terjedni az univerzumban, az évmilliárdok során behálózzák az egészet és egyetlen, mindentudó és mindenütt jelen levő entitást fognak képezni. Megszületik a nagy, univerzális számítógép. De az ő létét is veszélyezteti a Big Crunch, igaz?

A nagy univerzális számítógépnek a legapróbb részletekig ellenőrzése alatt kell tartania a Big Crunch lezajlását. ...

Kitalál egy formulát, ami lehetővé teszi, hogy az univerzumban újra megjelenjen. Ez a formula magában foglalja az energia szigorú és rendkívül pontos eloszlását, ami később a pontosan meghatározott állandóknak és törvényeknek megfelelően determinisztikus módon úgy fejlődik, hogy az új univerzumban megjelenjen az anyag, aztán az élet és végül az intelligencia.

... az univerzum azért létezik, hogy létrehozza azt az intelligenciát, ami majd létrehozza a következő univerzumot. Ez az univerzum szoftverje, ez a lét endgame-je."

Meg van az is magyarázva, ki van fejtve, hogy miért gondolja azt, hogy a mi univerzumunkban is egy intelligencia által szándékosan és tudatosan megtervezett az anyag fejlődése az ősrobbanástól az emberig.

Az fő témája a könyvnek, hogyan tudná a tudomány bebizonyítani Isten létezését. (De nem a vallások istenét, nem egy tervező intelligenciáét, ami lehet egy szuperszámítógép is).