Amikor az amerikai indiánok 25 000 éve mentek át Amerikába, hogy lehetséges hogy ugyanazt az utat járták be?

Van egy olyan fogalom a biológiában, hogy konvergens evolúció, amikor is adott környezet kikényszeríti a fejlődés irányát, így semmi köze egymáshoz élőlények meglepően hasonló alakot vesznek föl (olyanná szelektálódnak, ami ott megfelelő). Na most valószínűleg ez "kicsiben" is működik emberi társadalmakat illetően.

Úgy sejtem, Ausztrália meglehetősen vacak, silány éghajlati körülményei nem kedveztek annak, hogy az ember nagyobb sűrűségben-tömegben elszaporodhasson. A civilizációt ugyanis az kényszeríti ki, hogy a túl sok embernek muszáj valami rendezettség szerint együtt élnie. Az alaszkai "tanyavilágban" lehet bármit, de amikor százezrek jutnak egy aprócska területre, lásd: Tenocstitlán, akkor ott valami civilizációszerűség ki kell alakuljon. Az ember pedig itt is, ott is ember, hasonló módszerekkel lehet "kordában tartani", "okítani/hülyíteni". És az sem egy ördöngös elgondolás, hogy a növényekhez el kell valahogy vezetni a vizet. Az is benne van alapból az ember természetében, hogy szeret alkotni, a szép, nagy, különös dolgok lenyűgözik, és elkezdi őket bálványozni. Innen már csak egy lépés és részletkérdés, hogy hogy hívják a hősöket, isteneket...

Továbbá az is kell, hogy legyenek olyan növények a környéken amiket érdemes termesztés alá vonni, vagy állatok amik alkalmasak háziasításra. Ausztráliában egyik sem adott. Az őslakosok szemszögéből nézve, egész egyszerűen meg sem érte volna áttérni a vadászó-gyűjtögető életmódról mezőgazdálkodásra.

Ezzel szemben a pápuák -akik az ausztrál őslakosokhoz közel állnak genetikailag- vagy 10.000 éve(tehát nagyjából ugyanakkor mint a Közel-Keleten vagy Kínában) elkezdték növényeket termeszteni meg disznókat tenyészteni.

Az amerikai kontinens területének úgy 90-95%-án is megmaradtak ,,ősemberi" szinten. A Yucatán-félsziget és Peru környéke volt nagyjából az egyetlen terület, ahol kialakult mezőgazdálkodás, majd később városias civilizáció. De nem azért mert genetikailag jobbak lettek volna mint a többi indián, hanem mert ott voltak adottak a körülmények ilyesmi kialakulásához.

Egyébként az Európa területén élő számik/lappok is még simán vadászó-gyűjtögetők voltak olyan 150 éve...

"Úgy sejtem, Ausztrália meglehetősen vacak, silány éghajlati körülményei nem kedveztek annak, hogy az ember nagyobb sűrűségben-tömegben elszaporodhasson."

Ausztrália legsűrűbben lakott területei akkor is azok voltak, ahol mérsékelt éghajlati viszonyok uralkodtak. De tény, sok helyen sokáig azért nem jelent meg a földművelés mert nem voltak adottak a viszonyok hozzá. Egyes területeken a mai napig nem lehet hatékony földművelést folytatni.

" de amikor százezrek jutnak egy aprócska területre, lásd: Tenocstitlán, akkor ott valami civilizációszerűség ki kell alakuljon."

Nem fognak százezren lakni egy aprócska területen ha nem fejlesztenek ki olyan hatékony termelési technológiát ami képes egy ekkora javarészt nem is élelmiszertermeléssel foglalkozó urbánus réteget eltartani. Te már a technológiai fejlődés és társadalmi szerveződés egy következményét és nem az okát írod le.

"Továbbá az is kell, hogy legyenek olyan növények a környéken amiket érdemes termesztés alá vonni, vagy állatok amik alkalmasak háziasításra. Ausztráliában egyik sem adott. "

Ez szimplán nem igaz. Például köles amit a világ más részein is termesztettek ott is elérhető volt. Bizonyos mértékben termesztették is, de komplex földművelő társadalmak nem alakultak ki.

"Ezzel szemben a pápuák -akik az ausztrál őslakosokhoz közel állnak genetikailag"

Lehet ők állnak a legközelebb genetikailag, de így is legalább 30.000 éve elváltak egymástól őseik.

"Az amerikai kontinens területének úgy 90-95%-án is megmaradtak ,,ősemberi" szinten. A Yucatán-félsziget és Peru környéke volt nagyjából az egyetlen terület, ahol kialakult mezőgazdálkodás"

Mezőgazdaság a kontinens nagy részén elterjedt. Pl. a mai USA keleti harmadában is földművelő népek laktak, az más kérdés hogy ezeket lakták be először a telepesek kiszorítva az őslakosokat a terméketlenebb területekre. Vagy a tupik Brazíliában az Amazonas-medencében is hagyományosan földművelés folytattak.

"De nem azért mert genetikailag jobbak lettek volna mint a többi indián, hanem mert ott voltak adottak a körülmények ilyesmi kialakulásához."

Igazából fingunk sincsen, hogy mi az oka, hogy az egyik területen kialakultak városias civilizációk máshol hasonló körülmények között nem. Ebben több tényező is szerepet játszik. A környezet, a népesség mérete, mennyire izolált az adott népesség azaz bekapcsolódott-e a kulturális, technológiai és intellektuális javak vérkeringésébe vagy ezekhez nem jut hozzá. Elég sok meghatározó, előnyt nyújtó vívmányt nem minden kis csoport maga talált ki függetlenül hanem egyszerűen átvenni és alkalmazni kellett.

De ugyanígy egy adott csoport tagjainak biológiai adottságai is szerepet játszhatnak benne, hogy mire viszik, csak ezt tabu kimondani. Ugye mire szelektálódtak. Meggyőződésem, ha fogunk egy válogatott svéd csapatot meg egy csapat állami segélyen tengődő putrist és kirakjuk őket egy nagy lakatlan szigetre, ugyanolyan körülmények közé, ugyanazokkal a felszerelésekkel hogy most itt kezdjék elölről, éljék túl és építsenek egy új civilizációt akkor pár évszázad elteltével ők és az utódaik eléggé más eredményt érnének el. Persze modern viszonyokhoz mérten mindkettő elég primitív körülmények közé süllyedne, de azért szerintem elég éles különbségek lennének a két civilizáció között.

"Egyébként az Európa területén élő számik/lappok is még simán vadászó-gyűjtögetők voltak olyan 150 éve..."

Nagyrészt nomád pásztorok voltak amúgy.

"Mikor átmentek még kőszerszámokat ismerő ősemberek voltak. Elkezdtek földet művelni, templomokat építeni, csatornákat, városokat. "

Az ősember mást jelent. Az eltelt évezredeket és a közbenső állomásokat meg kihagytad a történetből.