Az Európai Unió alapító atyáinak valóban az volt a végső céljuk, hogy végül létrejöjjön az Európai Egyesült Államok?

Nem volt ilyen céljuk. A világháború akkora pusztítást eredményezett, hogy szükségesnek tűnt ennek a lehetőségnek a kiiktatása. Ezért a két ősellenség, a franciák és németek hozták létre az #1 által említett szövetséget.

Hosszú időn át a legfőbb cél egy egységes gazdasági térség (EGT) létrehozása volt a cél. Hiszen egy közös gazdaság értelmetleníti a háborút, mert az mindig gazdasági okokból tör ki.

A nyolcvanas évekre jött el a lehetőség, hogy ebből létrehozzanak egy Uniót, amelyet hat ország alapított. Az alapítók azonos (vagy hasonló) értékrendben, érdekben gondolkodtak, a szuverenitás és azonos gondolkodás volt a legfőbb érték és cél, ezért lett az alapokmány lényeges része a vétójog, továbbá hogy minden dokumentum hivatalosan lefordítandó az összes tag nyelvére, és minden tagnak joga van anyanyelvén szólni. Egyre több tagja lett, és rendkívül bonyolult eljárásrendeket hoztak létre.

A problémák 1990-ben, a hidegháború végével kezdődtek, amikor a keleti országok kezdtek érdeklődni a tagság iránt. A nagy gazdasági eltérések nagy érdekellentéteket hoztak, mára kiderült, a vétójog megbénítja a működést.

Az EEÁ valóban néhány politikus elképzelése akkor és ma is, ám a realizmus meghagyta álomnak. Nincs esély erre, mert ehhez mindenekelőtt hasonló szemléletre és hasonló érdekekre volna szükség. Ez pedig nincs meg egyfelől a nem csökkenő gazdasági különbségek, és a szintén nem változó szemléleti eltérések miatt.