Mi a különbség taktika és stratégia, taktikus és stratéga közt?

Ajánlott irodam: Zrínyi Kiadó:

1. A korai stratégiai gondolkodás - Tanulmányok

2. A stratégia a modern korban - Bevezetés a stratégiai tanulmányokba

Hatásos taktika volt a kurszki csatában, hogy Manstein a páncélosék formációval törte át a szovjet állásokat. Ez úgy volt alkalmazva, hogy elől vánszorogtak az erősen védett nehéz páncélosok, amelyek kiosztották és elviselték a tűzcsapásokat, mögöttük a közepes, majd a könnyű páncélosok, amelyek kihasználták a helyzetet és gyorsan beszáguldozták a terepet és őket követték a gyalogság rohamegységei.

Model a másik frontszakaszon más taktikát alkalmazott, neki kevés nehéz páncélosa volt, ezért a gyalogsággal tört utat a harckocsijainak. Ez ugyan nagyobb veszteségekkel járt eleve, de nem volt mit tennie, ő a tankokat óvta, mert azokkal akarta a döntő csapást mérni.

A stratégia egy nagyobb formátumú dolog, mint a taktika. A kurszki csata azért volt nagy stratégiai húzás, mert ha a kurszki kiszögellést, amelyben az oroszok rengeteg embert, ágyút, tankot bezsúfoltak, kb. a Vörös Hadsereg 20%-t, akkor ezt a kiszögellést a tövénél két oldalról áttörve harapófogóan átharapva, a támadás erejét koncentráltan szűk területen alkalmazva, óriási győzelmet arathattak volna a németek. A katlanban rekedt orosz csapatok annál hamarabb lettek volna harcképtelenek, minél többen voltak, mivel elvágva tőlük az utánpótlást, annál hamarabb fogyott volna el az élelmük, lőszerük, vizük, üzemanyaguk, így a katlanban rekedteket könnyen fel lehetett volna morzsolni némi idő múlva és ezzel hatalmas stratégiai győzelmet értek volna el a németek, mivel óriási veszteséget okoztak volna a szovjeteknek, továbbá minden más frontjuk is meggyengült volna a ruszkiknak, mivel a fronton támadt hatalmas rés betöméséhez a többi frontról kellett volna haderőt elvonni. Azért ezt a stratégiát alkalmazták a németek, mert ezzel megfordíthatták volna az egész háború menetét.

Másik példa:

A bitek elleni légi háború stratégiai céljai a következők voltak:

A radarállomások bombázása, hogy a britek ne tudják messziről észrevenni, hogy támadják őket és így ne tehessenek ellene intézkedéseket.

A repülőterek bombázása, hogy lehetőség szerint még a földön elpusztítsák a repülőgépeket, megrongálják a kifutópályákat, tönkretegyék a reptereket.

Végül rátértek London és a városok terrorbombázására, ezt elsősorban a megfélemlítés miatt tették, másrészt a társadalmi struktúrák, a gyárak, a közigazgatási épületek, lakóházak, az infrastruktúra rombolása végett, .

Ez alatt számos taktikai elemet alkalmaztak.

Ilyen volt az, hogy a bombázókat kísérő vadászok géppárban repültek. Elől ment a tapasztaltabb pilóta, aki egyenesen rátámadt a szembe kerülő célokra. Mögötte ment a társa és védte őt az oldalról, alulról, felülről történő támadásoktól, mivel az első gép pilótája ezeket gyakran csak akkor vette észre, amikor már lelőtték, mert kívül estek a látóköréből.

A kísérője meg az első gépet támadó ellenség holtterében volt, meg amúgy is az is inkább a céljára koncentrált, így ezzel az egyszerű taktikával a német vadászok hatalmas sikereket tudtak elérni.

Kedves kérdező!

A hadviselésben a katonai taktika, más néven a harcászat a harc vezetésének elmélete és gyakorlata. Carl von Clausewitz (1780-1831), a legnagyobb katonai teoretikus szerint a taktika a haderő megszervezésének, a fegyverek használatának a tudománya, amely lehetővé teszi az ellenség legyőzését.

A katonai stratégia, más néven hadászat pedig egy egész háború megnyerésének tudomànya, azaz elmélete és gyakorlata.

Máig a legfontosabb elméleti összefoglalás Clausewitz "A háborúról" (Vom Kriege - 1832) című műve, mely magyarul is megjelent.

A taktikus és a stratéga pedig a taktikával, illetve stratégiával elméletben, és/vagy gyakorlatban foglalkozó szakember.

# 6

Sikerült már tartósan 0% fölé emelni a válaszaid hasznosságát?

Ja, nem.

Van hová fejlődni.

Mind a #4, mind az #5 kiválóan leírta a hadászat célját, módszereit. Ugyanez bármely területre érvényes.

Az emberi cselekvés meghatározott célok érdekében történik. Ez a cél vagy jó vagy nem. A cél maga a stratégia, ha jó, akkor ez az ember(csoport) javára és fejlődésére van, ha rossz, akkor vagy rontására. Azonban ha egy cél rosszul van körülírva (a körülmények mást mondanak), akkor a stratégia maga jó, legfeljebb a cél nem az.

A taktika mindaz az eszköztár, módszertan, ahogy ezt a célt elérjük. Ennek is vannak belső szabályai. Ezeket részben a körülmények, részben a cél határozza meg. Ha a módszertant nem eszerint határozzuk meg, a stratégia nem valósul meg, mert rossz volt a taktika. Tehát ennek jóságát az határozza meg, hogy a helyesen megválasztott stratégiát milyen hatékonysággal valósítja meg.