1526-tól Szapolyai János vagy Habsburg Ferdinánd volt Magyarország törvényes királya?

Az ország három részre szakadása majd csak Szapolyai halála után történik meg, amikor a török visszatér, és elfoglalja Budát.

1526-ban Szapolyait, és Habsburg Ferdinándot is királlyá koronázták, a török pedig kivonult az országból, 1541-ig csak portyázó csapatokkal tértek vissza.

Szapolyai halála után a gyerek János Zsigmond már nem lett magyar király, török védnökség alatt, az 1505-ös rákosi végzést is felhasználva lett Erdély, és a Partium vezetője (akkor még nem fejedelme, sőt gyermek révén nem is ő lett az valódi vezető.

Az ország három részre szakadása viszont onnantól vált ténnyé, amikor a törökök elfoglalták Budát (1541 augusztus 29)

A nyugati, és az északi területek a "királyi Magyarország", keleten létrejön az Erdélyi fejedelemség, amelyet választott, magyar uralkodó vezet, a kettő között pedig a török hódoltsági területek.

1526 és 1541 között a kettős királyválasztás még "csak" kettészakította az országot, nem is terület szerint, a nemesek nem esküdhettek fel mindkét királyra.

"csak portyázó csapatokkal tértek vissza"

Ez a félmondat pontatlan, mert 1526 és 1541 között a szultáni fősereg is felvonult Bécs ellen az ország területén, nem is egy alkalommal.

Nem az volt a kérdés, hogy kinek erősebb a trónigénye, hanem az, hogy melyik volt 1526-tól a törvényes király. Mindkettő az volt, mert mindkettőt a magyar törvényeknek és szokásjogoknak megfelelően koronázták meg. Onnantól kezdve már mindegy, hogy előtte kinek milyen igényei voltak. A koronázás törvényes aktusa önmagában elegendő volt ahhoz, hogy mindkettő egyaránt legitim uralkodó legyen.

Csak hogy értsd, hogy mit akarok ezzel mondani, egy másik példával jobban megvilágítom. Anjou Károly Róbert a Nápolyi Királyság trónörököse volt, mert az apja volt a király. Az apja halála után viszont a gyermek Károly Róbertet a nagybátyja elüldözte, és magát koronáztatta nápolyi királlyá. Tehát Károly Róbertnek erősebb volt a trónigénye, viszont a koronázás legitim aktusa miatt mégis a nagybátyja lett a törvényes király.

Vagyis teljesen mindegy, hogy milyen szerződések, megállapodások, trónigények vannak, az számít, hogy ezeknek ki hogy tud érvényt szerezni a politikai játszmák folyamatosan változó erőviszonyokkal zajlódó porondján. És onnantól kezdve, hogy egy koronázás törvényes módon végbemegy, ez önmagában legitimmé tesz egy uralkodói hatalmat, onnantól kezdve már mindegy, hogy előtte ki mit mondott és hogyan érvelt.

#5

"nemis egy alkalommal"

Nem is.

Hanem kétszer.

1529-ben (szokásos Duna mentén vonulás Bécs alá)

1532-ben (próbálkozás az útvonal rövidítésével és egy "hibás" döntés, 'Kőszeget azért még bevesszük menet közben')

:))

#9

Én meg okoskodtam egy kicsit, mert jól esett ;p

#8