A magyarok a német megszállás alatt miért féltek annyira a szovjetektől, hogy azt gondolták, a németek a kisebbik rossz?

Mert a magyar lakosság számára ténylegesen a német volt a kisebbik rossz. A Vörös Hadsereg egy iszonyatosan szervezetlen, martalócokból, brigantikból és fosztogatókból álló hadsereg volt ami végigerőszakolta a lakosságot, nem tartott be semmilyen jogot és különösen brutális háborús bűnök tucatjait követte el. A szovjeteknél csak dísznek volt hadirendészet, de Budapest ostroma során és azt követően nagyon véres megtorlásokat vittek véghez. Az csak a hab volt a tortán, hogy ezt amúgy egy kommunista ideológia nevében tették.

A németeknek is voltak kihágásaik, de a Wehrmacht még '44-ben is alapvetően jól szervezett, fegyelmezett hadsereg volt amely a harcokra összpontosított, a lakossággal kevés dolguk volt. Bizonyos vélekedések szerint még a zsidó népességet is kevésbé bántották a németek, mint mondjuk a nyilasok akik sokkal lelkesebben vettek részt a deportálásokban, s ha csak a németeken múlt volna akkor nem tudtak volna tizedennyi zsidót sem elhurcolni.

Megvoltak a módszerek, hogyan lehet az ideológiát, eszmét úgy előadni, a rendszert úgy felépíteni, hogy azt ne kezdjék el tömegesen kétségbe vonni, a "rendszer elleneseket" már az 50-es években kiszelektálták, jobb esetben megtanultak hallgatni.

A '70-es évekre már több generáció is született, akiknek nem, hogy 1945-ről, de 1956-ról sem volt semmi emléke, csak arra támaszkodhatott, amit tanítottak neki.

A gyerekek 6 évesen mentek iskolába, és már rögtön első osztályba elkezdődött a politikai nevelés, kisdobosok lettek, amit a gyerekek többnyire úgy éltek meg, hogy az egy jó dolog, és már azelőtt át lett mosva az agyuk, mielőtt bármit is gondoltak volna a körülöttük lévő világról.

Mire eljutottak 1945-ig, 1956-ig a történelem tanításokkal, hacsak otthonról nem kaptak más információkat, ami igencsak ritka volt, szinte fel sem merült bennük, hogy az lehet nem is úgy volt...

Nekem pl 1945, és 1956 tanított története ellen nem volt "kapaszkodóm", de arra emlékszem, hogy az 1848-1849-es szabadságharcot úgy tanították, hogy a Habsburgok kérésére bevonuló cári csapatok katonái barátságosan viselkedtek a magyarokkal... ez 12-13 évesen is hihetetlennek hangzott, más források nem arra utaltak, hogy a kozák csapatok bárkivel barátkozni akartak, hisz ők a katonáskodásból éltek, amihez a rablás, fosztogatás, öldöklés tartozott, az sehogy sem illett a képbe, hogy barátsággal verték rommá a magyar seregeket, amit aztán közös ivászatokkal ünnepeltek meg.

Ez a "barátság" görgetve volt 1919, 1945, sőt 1956-ig, hisz az akkori eseményeket is úgy tanították, hogy a szovjet hadsereg segíteni jött, a szocializmus volt veszélyben, és a "magyar vezetés hívó szavára érkeztek a hős megmentők", akik már 1849-ben is a barátaink voltak...

Kicsit öregebb vagyok ötvennél, hidd el elég könnyű volt beadni nekünk, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Mert mindenki ezt mondta, ebben nevelkedtünk. Ami azt illeti valóban volt abban felszabadítás. Egyrészt a “törpe intellektusú” /márai/ nyilas banda rémuralma alól, másrész sokan voltak akkor is, akik nem érezték jól magukat az elavult, súlyos társadalmi igazságtalanságokkal terhel Horthy-rendszerben. Akik abban reménykedtek, hogy jöhet végre valami új, valami szabadabb, emberibb. Az ő számukra (nem csak zsidók!) felszabadulás volt, amikor a Vörös Hadsereg kiverte innen a németeket. Aztán sokak számára jött a keserű ébredés, a tartós szovjet megszállás által támogatott kommunista diktatúra.

A szovjet katonáktól meg nyilván féltek az emberek hiszen a németek oldalán, a szovjetek ellen harcolt a magyar hadsereg, és ezek most megérkeznek ide a háborútól elembertelenedve, koszosan, kulturálatlanul rabolni fosztogatni, nőket erőszakolni… Hogyne féltek volna jobban tőlük, mint a snájdig német katonáktól, fegyverbarátainktól! Az egész Horthy éra alatt a propaganda antibolsevista volt, a Szovjetunióról csak rosszat mondott, ők ebben a légkörben nevelkedtek.

Édesanyám fiatal lány volt a háború idején, sokat mesélt a hozzájuk beszállásolt német, majd szovjet katonákról. Hogy milyen rendesek voltak. A németek is, meg az oroszok is. Náluk a faluban csak egy haláleset volt, egy szőlősgazdát a pincéjében agyonlőttek a részeg ruszkik, mert nam akart nakik bort adni. Anyám szerint a tettest a falu közepén az összecsődített lakosság szeme láttára lőtte agyon a tiszt.