Mennyit ért a középkori aranyforint?

Valójában az arany-ezüst aránya nagyjából ekkortól kezd megint növekedni, amely a XVI. század közepére 1:10, vagy 1:11 értékarányra csökkent és tart napjainkig az arany értékének növekedése. A XX. század elején 1:20 körül volt, jelenleg kb 1:37 az értékarány.

Árukban kifejezve ez sok mindentől függ, egyrészt az aktuális aranypénzünk aranytartalmától, vagy ezüstpénzünk ezüsttartalmától, amelyeket II. Lajos jelentősen csökkentett, nagyjából a felére, így a pénz vásárlóértéke szintén ennyivel csökkent is, másrészt az elérhető áruk bősége, vagy hiánya is nyilván szabályozta az árakat.

Az aranypénz a dukát volt, 3,5 g aranytartalommal de a pénzforgalomban főleg a tallér szerepelt ebben az időben 1552 től I. Ferdinánd (egy)tallérja 14 latos (875 ezrelék) ezüstből készült, így annak súlya 28,55 g, ami 24,98 g színezüstöt tartalmazott. Volt negyed, fél és öttalléros. Egy tallér 100 dénár volt és ezt nevezték Forintnak és érdekesség, hogy egy forint mindenkor száz dénár volt, akkor is, amikor a dénár súlyát, vagy nemesfémtartalmát csökkentették, bár ekkor a tallér már 6-700 dénárt is érhetett.

Aprópénznek a garas, a dénár és az obulus számított.

Két Forint egy végvári vitéz egész évi fizetése, vagy zsoldja volt, de természetesen inkább a kisebb dénárban, vagy garasban kapta hópénzként, mert a tallér, vagy a Forint túl nagy pénz volt a számára, egy összegben.

A vásárlóérték viszont jelentősen változott, ahol például a törökök mindent felégettek, elpusztítottak, ott nyilván minden sokkal többe került.

1526 után teljesen át kellett rendezni gazdasági rendszerünket, külkereskedelmünket. Így a korábbinál is jelentősebb lett Lengyelország, mint külkereskedelmi cél. Hatására (és aprópénz-hiányunk következtében) lengyel aprópénzek (félgaras, garas, III-as garas, más néven dutka, poltura) áramlottak a Kárpát-medencébe. Ny felől a Habsburg birodalom más tartományaiból jött tallér (főleg a tiroli), pfennig, heller és krajcár.