A magyarok Ázsiából vándoroltak be Európába?

Azért mert az uráli nyelvrokonaink így néznek ki:

[link]

Ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés van:

- Biztos, hogy a magyarok magyarul beszéltek, amikor bejöttek a Kárpát-medencébe, vagy csak felvették az avarok nyelvét, akik nagy valószínűséggel még szép számmal éltek még akkoriban Pannóniában?

- A bejövő magyarok (legalább is a leletek alapján) ázsiai kinézettel rendelkeztek, nem a mongolid rasszhoz, hanem az európai és a mongolid rassz között elhelyezkedő turanid rasszhoz/altrasszhoz tartóztak, de a Kárpát-medencébe érve természetesen összeszűrték a levet a helyi és a környező népekkel, így ma már elmondhatjuk azt, hogy genetikailag közelebb állunk az osztrákhoz (leszámítva az elszakított területeken élőket és a kunságban élőket, akik a szlovákokkal, lengyelekkel, románokkal stb. mutatnak rokonságot), mint a mongolokhoz.

Azt hiszem, hogy Höblings mondta, hogy a jól ismert magyarság két komponensből jött létre: egy török ajkú nép (Árpád magyarjai) és egy visszatelepülő, finnugor nyelvet beszélő néptöredék. Szerinte a török komponens nem a besenyőktől menekült, mivel azzal teljesen egy népet alkotott, és csak azért beszélnek róluk ellenségekként, mivel néhány rabló besenyő feldúlta a magyar szekértábort, de ezt leszámítva szövetségesei voltak egymásnak, éppen emiatt együtt is hódították meg a Kárpát-medencét, és ezért szívódtak fel a besenyők annyira hamar.

A dél-szibériai rassz egy fizikai antropológiai koncepció, amellyel elsősorban a közép-ázsiai népesség egy részét írták le a 19. század második felében és a 20. században. Eredetileg turanid, vagy turáni rassz volt a neve.[1]

Azonban a mongoloid és kaukázusi "közös ős" elméletet a genetikai kutatások megcáfolták, mivel a mongoloid (ázsiai) nagyrassz genetikailag jóval közelebb áll a fekete afrikai (negroid) nagyrasszhoz mint a fehér (kaukázusi) népcsoportokhoz.[2] Tehát a "közös ősből" való kifejlődés helyett valószínűleg a két külön nagyrassz a mongoloid (ázsiai) és a kaukázusi (fehér) keveredéséről van szó, amire a közép-ázsiai térségben került sor. Ma már inkább az europo-mongoloid kifejezést használják a modern antropológiában, utalva arra, hogy a kaukázusi (fehér) nagyrassz és a mongoloid (sárga) nagyrassz keveredéséről van szó.[3]

Jellemzően a kontinens sztyeppei övezetében alakult ki, s a mai napig az itt élő népeknél a leggyakoribb. Számtalan kevert formája létezik, attól függően, hogy az europid vagy a mongoloid jellegek a dominánsak.

"A legvalószínűbb, hogy az avaroké"

Egyáltalán nem valószínű. Ami minimálisat tudunk az avarokról az inkább török nyelvre enged következtetni, de ami a döntő a honfoglalók magyarul beszélésének kérdésében, az Julianus barát expedíciója és Magna Hungaria megtalálása.