A Szovjetek miért nem tudták soha felvenni a versenyt Amerikával?

# 4

Azért így nem igaz, amit állítasz.

A Szovjetunió mindig koldusszegénynek számított a legfejlettebb kapitalista országokhoz képest.

A szovjet életszínvonal mindig nagyon alacsony volt.

# 4

1980-ban a magyar életszínvonal 40 %-a volt az osztráknak, a szovjet pedig 30 %-a a magyarnak.

Most őszintén, mitől működött volna egy olyan gazdaság, amiben januárban a TSZ-ben egy íróasztal mögött leírták, hogy szeptember 1-5-ig fogják az almát szüretelni.

A tervtől szigorúan tilos volt eltérni. Megjöttek 1-én a szüretelők, aztán ami a fán volt leszedték. Az hogy még éretlen, vagy hogy már 2 héttel korábban kellett volna kezdeni, senkit sem érdekelt. Ha pattogtál, elkönyveltek zavarkeltőnek. Ha bólogattál az idiotizmushoz, előléptettek.

De ugyan így működött az ipari termelés is. Nem azt nézték mire van igény, hanem az adott dolgokból mit tudnak gyártani. Aztán az vagy kell valakinek, vagy nem. A lényeg, hogy a terv teljesült, a vállalat elnöke megkapta a jutalmat.

Aztán ott volt a mérhetetlen pazarlás. Tengő-lengő melósok. Kötelező volt minden vállalatnak X főt foglalkoztani. Nyilván nem hülye egyik igazgató sem. Ha azt látta, hogy neki elég lenne 500 segédmunkás, inkább igényelt 600-at (igen, igényelt, nem ám felvett olyat aki neki szimpi) aztán az a 100 ember nem csinált semmit (vagyis de: kártyáztak, aludtak, loptak stb), ja és ezt látta a többi 500,akkor nyilván ők sem erőltették meg magukat.

Aztán ott voltak a nagy állami beruházások. Míg (Nyugat)Németországban autópályák épültek addig Moszkva körül légvédelmi állások. Az EGÉSZ Szovjetunió 3 évnyi KOMPLETT cementtermelését pumpálták a szerviz utakba és bunkerekbe Moszkva körül.

Döntse el mindeki, hogy melyik jobb a gazdaságnak, gyors fuvarozás autópálya hálózaton, vagy a Párt erős légvédelme.

Írtam azt, hogy jó volt az életszínvonal? Nem. Írtam azt, hogy 1980-ban versenyképes volt? Nem.

Azt írtam, hogy nagy volt a fejlődés, legalábbis százalékosan. És azt is írtam, hogy csak 1960-65 körülig vette fel a versenyt a fejlődés ütemében. Utána hatalmas volt a lemaradás.

Borzasztó alacsony szintről indultak a szovjetek. Ehhez képest fejlődtek nagyot a hatvanas évekig. Az elektromos áramot kb az utolsó faluba is bevezették, ami még nyugaton se volt akkoriban átlagos. Az erőltetett iparosítással pedig megteremtették az addig kvázi nem létező orosz ipart.

Különféle földrajzi, történelmi és politikai tényezőkön túl, amiken lehetne húszoniksz oldalt elmélkedni, eszembe jut egy "apróság": Az Egyesült Államok olyan, mint a válogatott elitgimnázium egy telepi iskolával szemben, ahova évszázadok óta a gondolkodó értelmiség, meg a bátrak, tehetségesek, ügyesek, ügyeskedők és pofátlanok menekülnek abból az életképtelen, megkeseredett, megnyomorodott, alkoholista és mindent gyűlölő közegből, ami hátra marad. És akkor ehhez még tegyük hozzá, hogy a Szovjetunió az előbb jellemzett Kelet-Közép-Európától még abban is különbözött, hogy tartalmazott további százmillió harmadik világ és/vagy az iszlám középkor szintjén rekedt emberanyagot.

Kösse fel a gatyáját, aki ebből nemhogy űrhatalmat, hanem bármit akar kihozni!

Tarthatnának ott is, mint Afgán-Turkesztán, ha a vadkapitalistákat-fasisztákat futtatják száz évig. Egy szintről indultak.