Az 1848/49-es szabadságharc kitörésének mi volt az oka?

Az Eu-ba mi akartunk belépni. Az oroszok jelenleg nem akarják, hogy csatlakozzunk hozzájuk, de anno nem kérdezték mit szeretnénk és ha sor kerülne rá, akkor most sem kérdeznének semmit.

Az EU gyalázása a következő trianon alapja. Nem gondoltam sose, hogy ennyire képtelenek az emberek a saját érdekeiket végiggondolni.

1848 március 16-án Petőfi Sándor leül a Pilvax kávéházban egy asztalhoz. A pincér odamegy hozzá és megkérdezi:

- Petőfi úr! A szokásos unicumot hozhatom?

- A fenét! Tegnap láthatta milyen balhét csapok, ha részeg vagyok.

Talán lehet kezdeni megérteni, miért nevezik a mai tankönyveket szemétnek, az agy fölösleges dolgokkal való megtömésének, a lényegről való elterelésnek.

A társadalmak folyamatosan fejlődnek, persze nem egyformán. A technikai haladás jellemzően gyorsabb a szellemi haladásnál, mert az egyén agya nagyobb tehetetlenségű. Ehhez képest a politikai haladás, azaz a társadalom berendezkedése még sokkal nehézkesebb, mert ezt az intézményrendszer testesíti meg. Ha most ez egy időtengelyen nézzük, akkor világos, hogy lesz egy időszak, mikor a technika, a szellemi igények és a társadalmi intézményrendszer nagyon elszakadnak egymástól. Ez a műveltebb rétegekben feszültséget kelt, beszélnek róla, írnak és vitatkoznak, a gondolatok egyre szélesebb körben lesznek ismertek és elfogadottak.

Azért volt Európában forradalmi a hangulat, mert zömében még mindig a feudális, földalapú irányítási forma volt érvényben, eközben ipari városok, kereskedelem, már átvette a vezető szerepet, ami egyre nagyobb feszültséget keltett.

Magyarországon nem létezett politikai irányítás, Minden Bécsben dőlt el. Volt ugyan Pozsonyban magyar parlament, nagyjából annyi szereppel, mint ma az ellenzéki kis pártoké. Kossuthék (képviselő és újságíró) már 1820-as években reformokat követeltek - lényegi eredmény nélkül. Európa nyugati fele előbbre járt, ott már forradalmi hangulat, zavargások voltak. A különbség az volt, hogy nyugaton az uralkodó réteg apró engedményekkel mindig elejét vette a nagy balhénak, ezért a század közepére ott erős polgárság jött létre, az ipari szereplők váltak meghatározóvá, a Habsburgok viszont nagyobb elnyomással válaszoltak (hasonlóan a cárokhoz).

Petőfiék már 1848 telén - megismerve az angol és nyugati helyzetet, mert ők tájékozódtak, nem úgy mint a mai magyarok - kezdték szervezni a követeléseiket.

1848 március 13-én Bécsben forradalom tört ki, a Habsburgok elmenekültek váraikba. Erről Petőfiék 15-én hajnalban értesültek, délelőttre hatalmas tüntetés kezdődött, akkor már rég készen állt a 12 pont, a Nemzeti dal és egyéb proklamációk. elfoglalták a nyomdát (szabad sajtót követelve, ez nem volt nehéz, Landererék, a nyomda tulajdonosai nagyon szimpatizáltak a jól ismert Petőfiékkel). Utána a várba vonultak, mert ott volt a Habsburg helytartóság. A mozgolódás híre rendkívül gyorsan terjedt, a habsburg politikai irányításnak esélye sem volt (mint 1956-ban). Innentől Kossuthék hamar megszervzeték a fegyveres felszabadítási harcot.

Csakhogy időközben a császár megegyezett Bécs népével (kaptak kedvezményeket), beindult a hatalmi gépezet, kső tavaszra már csak itt volt felkelés. A lengyel katonai vezetők is ezért jöttek ide, náluk már ismét a régi uralom működött. Végül a Habsburgok megunták a z elhúzódó harcokat, segítséget kértek és kaptak a cártól, ezzel a magyar harcok is véget értek.

18 további évnek kellett eltelnie, míg Deák Ferenc és bölcs társai elérték szívós munkával, hogy a Habsburgok kiegyezzenek a magyarokkal, így lett nálunk ismét (korlátozott de független) parlament - immár Budán. Közben a bajor hercegnő, Ferenc József felesége több magyar főúrban barátra lelet és sokat tett a további függetlenedésért (ettől olyan népszerű ma is Sissy királyné).

Megjegyzem, ami a nyugati polgárságnak sikerült (a széleskörű jogszerzés, valódi parlamentarizmus, egyre szélesedő demokrácia és polgári öntudat), az errefelé nem sikerült az erős központi elnyomás fokozódott, a magyar főurak többségének erős asszisztálása mellett. Ez a meghunyászkodás, a központi akarat igénylése, a félelem az önállóságtól és a szinte teljes szolgai szemlélet mind a mai napig kedvez a közben átalakult diktatúráknak. Petőfiék szellemének mára nyoma sincs, a magyarnak nincs önértékelése, büszkesége és önállósága. Nem tudja, mi az, mit ér.

Az 1848/49-es szabadságharc kitörésének számos oka volt, amelyek között politikai, gazdasági és társadalmi tényezők is szerepeltek.

Egyik fő oka az volt, hogy az osztrák császárság elnyomó politikát folytatott a magyarokkal szemben, és megpróbálta kiszorítani Magyarországot az államháztartási döntéshozatalból. Az osztrák kormányzat katonai erővel próbálta elnyomni a magyar nemzeti mozgalmat, és fokozta a magyarokat sújtó adókat és egyéb kényszertevékenységeket.

A szabadságharc kitörésének egy másik oka az volt, hogy az európai forradalmi hullám hatása alatt állt az ország. Az európai forradalmi hullám elősegítette a politikai változásokat és a demokratikus reformokat, és ezek a változások hatással voltak Magyarországra is.

Emellett a nemzetiségi kérdés is hozzájárult a szabadságharc kirobbanásához. A magyarok mellett a nemzetiségek is az autonómiáért és a jogokért küzdöttek, és ennek következtében az országban nemzeti feszültségek alakultak ki.

Az 1848/49-es szabadságharc kitörése tehát összetett okokra vezethető vissza, amelyek politikai, gazdasági, társadalmi és nemzetiségi tényezőkből eredtek.