A mai görögök miért Bizáncra (amely meghódította, és elvette függetlenségét) tekintenek dicső ősként az ókori Hellász helyett?

A Római Birodalom keleti provinciáiban már az Imperium 395-ös kettéosztása előtt is a görög volt a domináns nyelv a latinnal szemben. Meg ahogy az előző válaszolók is mondták, a rómaiak egyedül a görögöket tekintették magukkal egyenrangúnak, így idők során az ókori hellének átvették a római identitást. Egy idő után már csak azt a kevés görögöt hívták hellének, akik megmaradtak az eredeti politeista görög vallásnál, a görögség nagy részét kitevő keresztény hitre áttértek már rómainak nevezték magukat. Egyébként más Róma álltal meghódított népek is átvették a római identitást (pl:. a gallok és a hispánok), ráadásul a görögökkel ellentétben ők még a nyelvüket is lecserélték a latinra. Viszont ezek a romanizált népek Nyugatrómai Birodalom összeomlása után viszonylag hamar elvesztették a római önmeghatározásúkat.

Annak ellenére, hogy a Bizánci Birodalomban a görög volt az uralkodó nyelv a latin maradt sokáig az állam nyelve. Az utolsó császár akinek az utóbbi volt az anyanyelve az Nagy Iusztinianosz volt. Végül Hérakleiosz császár volt az aki a görögöt tette meg a hivatalos nyelvnek, és az addigi latin császári titulust-az ,,Augustust"-lecserélte a görög ,,Basileus"-ra. Ennek ellenére a görögök római identitása fennmaradt.

A Keletrómai Birodalomtól a VI. században a longobárdok elhódították Itália nagyrészét, ezt pedig a VII. században mégnagyobb területi veszteségek követték amikor az arabok elfoglalták a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, a Balkán nagy részén pedig szláv törzsek telepedtek le. Emiatt pedig az Imperium területe Anatóliára, az Égei-tengeri szigetekre, a Dél-Balkánra, Szíciliára, Szardíniára, és Dél-Itátáliára redukálódott. Ezeken a megmaradt területeken nagyrészt görög nyelvű és kúltúrájú lakkoság élt. A nagy területi veszteségek előtt pl:. szír és trák anyanyelvű polgárokat is rómainak tekintették, viszont miután a Birodalomban már gyakorlatilag csak a görög ajkú népesség maradt, már csak őket hívták a rómainak, és csak ők tekintették magukat annak. Emiatt pl:. amikor II. Baszileiosz császár a XI. század elején visszahódította a Balkán nagy részét, akkor a birodalomba újjonan bekerülő nagyszámú szlávot nem tekintették rómainak, ezt a megnevezést továbbra is csak a görögül beszélő lakkoságra alkalmazták.

A görögök Keletrómai birodalom 1453-as bukása után is kizárólag rómaiaknak hívták magukat. Ez így volt egészen az 1821-ben kitört görög szabadságharcig. Ekkor kezdte el a római identitást felváltani a hellén (azaz görög) önmeghatározás, amely végül kiszorította az előbbit. Ennek ellenére ha jól tudom, akkor pl:. a törökországi és ukrajnai görög kisebbség ma is rómainak vallja magát.

Egyébként meg érdekességképen amikor a XX. század elején a görögök felszabadítottak Limnosz szigetét az Oszmán uralom alól, akkor a következő beszélgetés zajlott le egy görög katona és a helyi gyerekek közt:

-katona: ,,Mit néztek annyira?"

-gyerekek: ,,A hellén {görög} katonákat!"

-katona: ,,Miért ti nem hellének vagytok?!"

-gyerekek: ,,Nem, mi rómaiak vagyunk !"

Szóval mint látható a görögök egész sokáig nem görögnek, hanem rómaiaknak tekintették saját magukat, sőt vannak olyan helyek ahol még most is annak mondják magukat. A Bizánci birodalom pedig nem volt más mint maga a Római Birodalom, amely a középkorra görög nyelvűvé és kúltúrájúvá vált.

Nem tekinti magát jogutódnak egyik sem, egy szűk nacionalista réteget leszámítva talán(az olaszoknál és a görögöknél is van egy elég buta nacionalista réteg).

Utoljára Mussolini próbálkozott a Római Birodalom helyreállításán, de Albánia és Etiópia megszállásán túl nem értek el semmit(Líbia már ugye azelőtt is olaszoké volt). Görögországban, Dél-Franciaországban, Egyiptomban egyaránt csúfós vereségeket szenvedtek és a kelet-afrikai próbálkozások sem jártak végül sikerrel.

# 11

Az arab hódítások idejére Szíria, Egyiptom már erősen elgörögösödtek, ez a folyamat már Nagy Sándor hódításával megindult. Szíria és Egyiptom területén a városi civilizáció és a kultúra nyelvévé a görög vált.

#12 Köszönöm a javítást!

Meg amúgy írtam is, hogy a Római Birodalom keleti felében a görög ugyanazt a szerepet töltötte be, mint nyugaton a latin. Meg pl:. a Közel-Keleten a VII. századig a nagyfokú hellenizáció mellett is sokan beszélték a szír, arámi és kopt nyelvet , amelyek az arab uralom évszázadai alatt szorultak vissza. Meg igazából csak azt akartam mondani a válaszomban , hogy a muszlim hódítások után elsősorban a görög nyelvű népesség hívta magát rómainak, és nem a Birodalom összes lakója anyannyelvtől függetenül, úgy mint a korábbi évszázadokban.

De nem vagyok történész, csak egy érdeklődő laikus, szóval ha valami hibát találtál abban amit most leírtam akkor javítsd ki, meg akkor én is tanulok belőle. Meg akkor júl gondolom akkor hogya Közel-Keleten a görög volt az értelmiség, a városi lakkoság nyelve, míg a vidéki falvakban élő lakkoság nagyrészt arámi és szír anyanyelvű volt? Meg akkor ugye a görög egyfajta közvetítő nyelv is volt mondjuk egy kopt és egy arámi között (mint mosz az anngol a világban)?

# 16

Szívesen!

A hellenizáció azt jelentette, hogy egyébként nem görög származású (szír, különféle kis-ázsiai népek) is erősen elgörögösödtek. Kis-Ázsia belső területein a köznép is, Szíriában inkább az elit.

Az urbanizáció szintén a görög hatást erősítette, Kis-Ázsia, szíria, Egyiptom számos karakteresen görög várossal rendelkezett, köztük olyan metropoliszokkal, mint Alexandria, vagy Aniokheia.

Jelentős görög népesség települt ezekre a területekre, Egyiptom elitje szintén görög volt.

#17

Köszönöm!