Hogyan lehetne Magyarországot szinte teljesen szekulárissá tenni?

Még egy dolog van, ami fontos, pártot sem lenne szabad működtetniük, így a KDNP-t rögtön beszüntetném.

Az egyház ne politizáljon, ez egyébként is a kereszténység alaptétele, törődjön a hitbéli kérdésekkel, abban van kompetenciája.

A kérdésben szereplő szekuláris szó azt jelenti, hogy vallástalan? Vagy a szekularizált szó helyett szerepel itt, és akkor azt érthetnénk rajta, hoyg az állam és “az egyház” el vannak egymástól választva, de a kérdező szerint ez nincs így, vagy nincs eléggé így?

Azt hiszem önmagában attól, hogy kevesebb vallásos lakója van nem lenne jobb hely ez az ország. Akkor lenne jobb hely, ha a vallásos világnézet helyét a remészettudományos világnézet töltené ki. De akkor is csak kicsit lenne jobb, annyival, amennyivel kevesebb csodagyógyszert, meg csodamódszert lehetne eladni. Attól tartok, OV. szavazóinak száma csak kis mértékben csökkenne.

Senki nem a vallásosságot akarja szűkebbre szabni, a szekuláris szó jelentése az, hogy az egyház(ak) és az állam maradéktalan szétválasztásának szorgalmazása történik.

A szekuláris állam pedig azt jelenti, hogy az állam vallási kérdésekben hivatalosan semleges, egyik vallást sem, illetve a vallástalanságot sem támogatja. Nem avatkozik be a vallásba, nem részesíti sem előnyben, sem hátrányban a vallásokat, egyházakat.

Indiában a szekularizmusnak több mint kétezer évre visszanyúló ősi gyökerei vannak. A 14. dalai láma előadásai során gyakran elmondja, hogy a „modern kori Indiában világi alkotmány van életben, és India büszke arra, hogy világi ország. Az indiai szóhasználatban a „világi” egyáltalán nem jelent ellenséges érzületet a vallás vagy a hittel élők iránt, sőt mi több: mélységes tiszteletet és toleranciát feltételez minden vallás iránt. Emellett olyan magatartást is sejtet, amely részrehajlás nélkül kezeli a hit nélkül élőket is”

1. Állami iskolákból azonnal eltávolítani a hitoktatást. Nem csak a kötelezőségét megszüntetni, hanem nem lehet az iskola épületében hittant tartani soha. Egyházi és alapítványi iskolákban lehet kötelező hitoktatást, DE csak akkor, ha a településen nem az az egyetlen iskola. Ha az egyetlen iskola egyházi, akkor ott sem lehet hitoktatás. Ha a szülőknek/diákoknak igényük van hitoktatásra, azt iskolán kívül megszervezheti az egyház valamilyen saját vagy bérelt ingatlanjában.

2. Politikai párt és egyház nem kapcsolódhat egymáshoz, így nem lehet pl. KDNP vagy buddhista párt, vagy akármi.

3. Az adó 1% felajánlásoknál, aki egyháznak nem akar felajánlani, az választhat egy 2. egyesületet, alapítványt, akinek felajánlást tesz.

4. Az "egyházi adó" nevű fogalom betiltása. Nyilván az egyes egyházaknál ilyen néven futó támogatás most sem adó hivatalosan, a neve viszont megtévesztő és anakronisztikus.

5. Az állam részéről alanyi jogon járó egyházi támogatások megszüntetése. Helyette feladatalapú támogatás. Pl. iskolák fenntartására, a városképi jelentőségű templom felújítására, melegételosztásra, világ alkalmazottak (pl. takarító, sírásó) fizetésére, hajléktalanszálló üzemeltetésére kaphatnának pénzt. De pl. az épületeik rezsijére, papok költségeire stb. nem lehetne költeni állami pénzt.

16-os szerintem jókat írt. Annyi, hogy az egyházi adót bárhogy lehet nevezni, az egy önkéntes hozzájárulás, és már csak PR szempontjából sem hívja a legtöbb egyház adónak.

5. ponttal nem értek egyet. Amíg ilyen sok vallásos ember van, addig nem lehetnek alulfinanszírozottak az egyházak. A papok/lelkipásztorok erősen közszolgálati munkát végeznek, ami nem annyiban merül ki, hogy megtartják a vasárnapi misét. Cserébe nincsenek agyonfizetve (ha nem számoljuk a mennyei valutában mért cafetériát).

Az alaptámogatások összesen kb. 5mrd Ft-ot tesznek ki, azaz kb. ennyibe kerül az államnak az egyházak fenntartása.

Vannak itt zavarok a fejekben.

Magyarország szekuláris állam mert az egyház nem szol bele a jogalkotasba

Egy politikai pártnak pont ugy joga van keresztény meggyözödésünek lenni, ahogy liberálisnak, szocdemnek stb.

Ha megnyeri egy párt a választást, joga van a meggyözödésének megfelelő törvényeket alkotni. Ezt hivjuk demokráciának.

Minden ideologia, vallas, vilagnézet szubjektiv. Ki döntse el melyik a káros, amit a gyerektől tiltani kell?

Nonszensz hogy 18eves koráig ne találkozhason egy gyerek semmilyen világnézettel, hogy aztán felnötként ő döntse el.

Ennek a megvalositasat hogy képzeljuk el? Az AVOs tiszt ott áll a szoba sarkaban es figyeli a szüllöket mire tanitsak a gyereket?

Nem vagyok vallasos de azerték rendük alapvetően a keresztenységben gyökerezik.

Sose ezt a fajta intolleráns vallásos jellegű ateizmust.

"Nonszensz hogy 18eves koráig ne találkozhason egy gyerek semmilyen világnézettel, hogy aztán felnötként ő döntse el."

Ezt senki nem mondta, de ráerőltetve se legyen az állam részéről. A szülő úgy neveli, ahogy akarja, ismerek olyat, aki állandóan zsidózik, cigányozik otthon a gyerekeknek, ezt is megteheti, a vallásos nevelést meg pláne. Az iskolában viszont tanulja meg nagyon helyes a gyerek, történelemből, irodalomból, hogy az összes vallást emberek találták ki, hogy megmagyarázzák a világot, meg alátámasszák a szokásjogot.

"Ha megnyeri egy párt a választást, joga van a meggyözödésének megfelelő törvényeket alkotni. Ezt hivjuk demokráciának."

Ja, csak ha ráerőlteti a vallásos nézeteinek betartását a nem vallásosokra vagy más vallásúakra (pl. vasárnapi boltzár), akkor hol marad abból a demokratikus államból a vallásszabadság?

"Amíg ilyen sok vallásos ember van, addig nem lehetnek alulfinanszírozottak az egyházak." Milyen sok vallásos ember? Templomba alig jár valaki a legtöbb helyen. Azt ne számoljuk már bele, akit gyerekként megkereszteltek, ezért bejelöli a népszámláláson, hogy katolikus, közben meg azóta át se lépte egy templom küszöbét.