A Gesta Hungarorumot miért nem tartják hiteles műnek a magyar történészek azóta amióta megtalálták fennmaradt változatát?Csak pár ált-örténelmet hirdető turánista önjelölt táltos-tudós.A Románok viszont mindig is hiteles műnek akarták bemutatni.
A középkori magyar krónikák megőrizték a hun-magyar azonosság hagyományát?
2013. február 24. │ Sándor Klára
Állítás:
A középkori magyar krónikák megőrizték a hun-magyar azonosság hagyományát.
Cáfolat:
A magyar krónikák közül először Kézai Simon írt a magyarok hun eredetéről: korábban nem volt ilyen hagyomány. Kézai európai krónikák és legendák alapján alkotta meg a huntörténetet.
Sándor Klára: az MTA Identitástörténeti Munkabizottságának elnöke:
IDÉZET:
"A hunoktól való származás hagyományát Kézai Simon, IV. László király udvari papja teremtette meg: a korábbi krónikákban még nem szerepelt, hogy a magyarok a hunok utódai. Anonymus még csak az uralkodóházat származtatta Attilától, Kézai viszont a köznemességet is: nála nem pusztán Attila a magyar királyok őse, hanem a hun nép is a magyar nép elődje. A Kézait követő krónikák már mind a hunok történetével kezdik a magyarok történetét."
A szkíták indo-iráni nyelve egyáltalán nem bizonyított tény, csupán feltételezés.
Persze hogy több, mivel a magyarok mint írtam szkíta származékok, akik europidok. A románok viszont az Oszmán Birodalom része voltak, és sok török, kazár, tatár randalírozott ott abban az időben.
Feltételezés? A nyelvészek 99%-a indoiráninak tartja a szkíta nyelveket.
A szkíták nem hasonlóak a magyarokhoz genetikailag az ősi szkíta fosszíliákban megtalált DNS alapján.
A magyarok genetikailag alig megkülönböztethetőek a nyugati keresztény szomszédos népektől pl: osztrák cseh szlovén stb.
Kazárok már régen nem léteztek amikor az Oszmán Birodalom megszületett.
Rosszul van feltéve a kérdésed, ezért ez a polemizálás is teljesen felesleges itt. A magyar történettudomány egyszerűen tisztában van a kérdéses mű műfajával, és a műfaji sajátosságai alapján kezeli, tudományos forráskritikával. Ehhez képest a román "történettudomány" a fikcióihoz keres bizonyítékokat, ezért persze, hogy forráskritika nélkül kiemelik ebből az irodalmi műből a fikcióikat igazoló részleteket, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a középkorban mit jelentett a geszta, mint műfaj.
De ezt egyébként a nemzetközi tudományos élet is tudja, így a románokat sok helyen nem is veszik komolyan. Persze a közvélemény traktálása az áltudománnyal és a propaganda az más tészta, ezt sajnos a románok hatékonyabban csinálják, mint a magyarok.
Amikor valaki "történelmet" ír, mindig valami valóságosból indul ki. Ha tudományos igényű, akkor ennél is marad, nem ír olyasmit, ami nem igazolható (abban a pillanatban). Vagy úgy fogalmaz, hogy "ennek van észszerűsége, de még nem tudtuk bizonyítani". Azonban nme minden szerzőnek van ilyen igénye, akkor ott keveredik a valóság a fantáziával. És vannak emberek, akik nem a valóságot szeretik elhinni, hanem azt, ami szimpatikus nekik, függetlenül attól, hogy igaz vagy sem.
Ceausescut nem érdemes ide keverni, ő a harmadik típus. Az, aki érdekből hamisít, mert ettől valamiféle hatalmat remél. Ő nem csak remélte, hanem olyan ügyesen hamisított, hogy valódi és nagyon komoly hatalomra tett szert. Egy darabig. Minden diktátor így működik.
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..
Turanisták, mit szóltok új kérdésemhez?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!