Kicsit jobban kifejtve, milyen célt / célokat szolgáltak a piramisok?

- nem lyukat, kb. 15 cm-es szellőző csatorna volt. Úgy képzeld, hogy egyenesen végigment a piramis szélétől a sírkamráig, ami ugye a föld alatt volt, jó messze - tehát a csillag - az évben CSAK azon a napon - be tudott világítani. De több ilyen csatorna is volt, több csillagnak.

Gondolhatod, hogy ez mekkora munka volt, és mekkora tudás kellett hozzá.

- nem, az a nap az évnek egy meghatározott napja volt, ami valami miatt fontos volt ebből a szempontból. Olyasmit képzelj el, mint hogy a keresztény kultúrában miért fontos például a halottak napja.

- úgy tudom, csak egy fáraót temettek, de olyan előfordult, hogy nem azt, aki építette.

Nem a sarkán jött ki, hanem amilyen irányba a csillaghoz kellett. Ki volt építve.

Az ókori számítógépet meg hagyjuk. Volt olyan, de a görögöknél. Emberekből felépítve, kísérleti példány.

"a piramis széle van írva"

Mit nem lehet ezen érteni?

Elindul a csatorna a sírkamrából, és addig megy, míg el nem éri a piramis külső falát. Nem a közepén, nem az élénél. Ott, ahol a csillag éppen irányban van az adott időben. Csak így süthet be rajta a csillag.

Az ókori számológép meg valamelyik tudós műve volt. Odahívott vagy 25 embert, alakzatba állította őket, és mindegyiknek adott valami parancsot, hogy mit csináljon. A szomszédait kellett néznie, és attól függően, hogy az mit csinált, ő is csinált valamit.

Ez így, ha jól csinálják, lehet például összeadás, vagy bármi más.

Amúgy nálad is be van tiltva a gugli?

[link]

Fáraók temetkezési helye. De kell némi ismeret az óegyiptomi hitrendszerből...

Az gondolom nem kérdés, hogy ők is hittek a halál utáni életben, az emberek lelkei a halál után a túlvilágba (Ozirisz birodalmába) kerültek és ott éltek tovább. De ez a túlvilág nem azonos az általunk jól ismert többi túlvilággal, itt az emberek ugyanazt az életet folytatták, amit itt a földön éltek -és ott is meghalhattak, immár örökre és végérvényesen -nyilván az uralkodók ezt igyekeztek elkerülni. a végleges halál bekövetkezett akkor is, amikor a halott teste megsemmisül -éppen ezért igyekeztek azt megőrizni az örökkévalóságnak. Ezért fejlesztették ki a balzsamozás és mumifikálás művészetét -de éppen emiatt helyezték a testet a piramisba, amelyről feltételezték, hogy képes az idők végezetéig biztosítani az elhunyt testének biztonságát. Az már más kérdés, hogy a piramisokat rendszerint röviddel a temetés után már kifosztották, ezért az ismert korai piramisok után a 4.-5. dinasztiában már csapdákat, labirintusokat építettek a piramisba, megnehezítve a sírrablók dolgát, végül aztán mikor rájöttek, hogy a piramis alapból igencsak feltűnő és vonzza a tolvajokat, áttértek a földalatti sziklasírokra -de főleg eleinte emellett a hagyomány miatt építettek hagyományos piramist is, de ez üresen maradt (kenotaf)...

Mindez a test védelmét szolgálta, hogy a fáraó nehogy megmurdeljen a túlvilágon is.