Közgazdaságtanban pontosan mi a különbség az abszolút előny és a komparatív előny között?

Smith gondolatmenete szerint a küldereskedelem hatására a piacok kibővülnek, így az országok jobban ki tudják használni a rendelkezésükre álló termelési tényezőket. Ez pedig a termelt termékek nagyobb volumenéhez vezet, aminek következtében javul a nemzetek jóléte. A nemzetközi munkamegosztás alapjául szolgál az gondolat, hogy az országoknak azon termékek termelésére kell szakosodniuk, amelyeket a legolcsóbban állítanak elő a kereskedelmi partnereikhez képest, és azokat kell importálnia, amelyeket drágábban tudnak megtermelni, mint valamelyik partnerük.

Tehát egy országnak abszolút előnye van egy termék termelésében, ha kevesebb ráfordítással, olcsóbban tudja megtermelni azt, mint a kereskedelmi partnerei.

Az elmélet hiányossága, hogy nem tér ki arra az eshetőségre, ha egy ország mindent olcsóbban tud megtermelni, mint egy másik.

A komparatív (viszonylagos) előny elméletét David Ricardo fogalmazta meg. Az elmélet arra az esetre világít rá, amikor két azonos terméket termelő két ország közül az egyik ország mindkét terméket hatékonyabban tudja előállítani, mint a másik. Ebben az esetben akkor érhetik el a legnagyobb kibocsátást, ha a hatékonyabban termelő ország azt a terméket állítja elő, amelyikben nagyobb az előnye.