Nem lenne logikusabb, ha az időszámításunk előtti éveknél az év decemberrel kezdődne, és januárral érne véget?

Nyilván a dobozok mellé is odarajzolhatsz egy számegyenest…

Nyilván az idő lineáris, a számegyenes jó analógiája ennek. Viszont az év az nem pont ezen a számegyenesen, hanem egy intervallum, ha úgy tetszik, akkor a 2022-es év az nem egy pont, nem egy szám, hanem egy 2022,0000-tól egy 2022,9999-ig tartó szakasz. Ez az év. És itt az év az az adott szakasznak, intervallumnak a sorszáma, mintsem az egész része. (A dobozt azért tartom átélhetőbb hasonlatnak, mert a doboznak van tartalma, van szélessége, van eleje és vége, de ettől még mindig egy egység, egy doboz, a dobozban minden hely a dobozok sora szempontjából irreleváns.)

És itt a különbség a két gondolkodás között. Számodra a hónap az az évnek valamiféle törtrésze. Nyilván ez is igaz, de nem így gondolunk rá. Úgy gondolunk rá, hogy fogjuk ezt a szakaszt, intervallumot, és függetlenül annak a sorszámától, az számegyenesen való helyzetétől kvázi egy új viszonyítási rendszerként gondolunk rá, afféle véges hosszúságú *független* számegyenesként kezelve azt osztjuk fel 12 intervallumra. Ez alapvetően nem az év intervallumának a további felbontása. Igazából azt csináljuk, hogy fogjuk az évet, mint véges hosszúságú szakaszt és felrajzolunk rá egy *másik* számegyenest, ahol az év elejéhez a 0-át, az év végéhez a 12-t rendeljük, és azt mondjuk, hogy a január a 0,0000-tól a 0,9999-ig terjedő szakasz, és mint szakasz az első szakasza az évnek. A 2022 októbere nem az időnek a 2022,750-től a 2022,833-ig terjedő része, hanem a 2022,000-tól a 2022,999-ig terjedő szakasz, és azon belül a 0,750-től a 0,833-ig terjedő részszakasz.

~ ~ ~

Ugyanez igaz a relatív időszámításnál is. Az ókor végén, a középkor elején nem tartották különösebben fontosnak az abszolút időszámítást. Jellemzően inkább az uralkodó beiktatásának az időpontjához mérték az időt: „II. András királyunk uralkodásának a 8. évében”. Ez a relatív időszámítás sokkal inkább tetten érhető a nap felbontásánál. Hivatkozunk ugyan pontos dátumra is, de a hétköznapi életben gyakran használjuk a holnap, tegnap, tegnapelőtt, öt napja kifejezéseket, mint egyfajta relatív időszámítást. A tegnapelőtt vagy az öt napja az egy időben visszafelé haladó sorszámozása a napoknak. De ettől még a napon belül előrefelé haladó időben gondolkodunk, senkinek nem lesz észszerű megváltoztatni az órák számozását. Nem azt mondjuk, hogy három nappal ezelőtt a Nap reggel 17:09-kor kelt, én 16:00-ra mentem dolgozni, 12:00-kor ebédeltem, 8:00-ra értem haza, a Nap este 5:35-kor nyugodott le. Mert nem így gondolunk a napon belüli időre. Nem a napnak a törtrészeként, a napok sorszámozásával együtt visszafele mért időként, hanem a napon belüli a nap kezdetétől időben előre haladó időként gondolunk az időre, függetlenül attól, illetve annak ellenére, hogy viszont magát a napot időben visszafele leszámolva nevezzük meg.

Tehát januárral kezdődnek az évek. :-)

Amúgy szintén jó kiindulási alap pl. a régi magyar hónapnevek. Pl. a február neve „böjtelő hava” volt. Vagy a december neve „karácsony hava”. Ugye karácsony a téli napfordulóra van illesztve, a böjt a húsvétot előzi meg, ami meg a tavaszi napéjegyenlőséghez kötött mozgóünnep, legkorábban március 22-én, legkésőbb április utolsó napjaiban.

Na most ha bevezetünk egy új időszámítást, mondjuk nem Krisztus születésének közmegegyezéses időpontjától számítjuk az éveket, hanem mondjuk Petőfi Sándor születésétől, akkor ma PS. szerint pont 200. év október 6-a van. Ettől még Krisztus után 1632-ben, azaz Petőfi Sándor előtt 191-ben a karácsony ugyanúgy a téli napfordulókor volt, a húsvét meg a tavaszi napéjegyenlőség idején. Nem hívhatjuk az év időben a legkorábbi hónapját „karácsony havának”, az rá következő 10. hónapot meg böjtelő havának, mert nem akkor volt karácsony és nem akkor volt a böjtidőszak. 1632-ben ugyanúgy előrefelé élték az időt, és előrefelé számolták a hónapokat, ehhez mérten is nevezték el őket. Attól, hogy mi most önkényesen egy másik origót választottunk, és mi a múltból nézünk vissza, az ezen mit sem változtat, a hónapok (a maguk nevével) ugyanabban a sorrendben követték egymást, mint ahogy jövőre is fogják. A január volt hozzánk képest a legrégebben, és a december volt hozzánk képest a legközelebb.

"A Krisztus születését – illetve ennek utólag, bizonytalan alapokon kiszámított dátumát – megelőző eseményeket csak a XVII. század óta keltezik „Krisztus születése előtt” jelzéssel. Ez oly módon történik, hogy az időszámításunk első évét (Jézus születési évét) megelőző évet nevezik „Krisztus születése előtti első év”-nek, amely azonos Róma alapításának 753. évével. Így azonban egy év, a „0” (nulladik) év kiesik a számsorból, és két egymást követő év (i. e. 1 és i. sz. 1) közötti számtani különbség 2 lesz. Ennek következménye az, hogy – ha csupán az i. e. és i. sz. éveket vesszük alapul – minden olyan időköz, amely átnyúlik a két időszakon, egy évvel hosszabbnak tűnik a valóságosnál...

A tudományos igényű kronológiában és a csillagászatban ezt a hibát úgy küszöbölik ki, hogy az i. e. jelzésű éveket negatív előjellel és eggyel csökkentett abszolút számmal tüntetik fel, pl. i. e. 27 = – 26." - [link]