Az emberek többsége egy végletekig parancskövető, az éppen fennálló gazdasági és társadalmi viszonyoknak magát alárendelő lény?

Igen.

Tudod, olyan, mint amikor a birkák mennek a pásztor után. Ezért jó a magyar közmondás, miszerint "fejétől bűzlik a hal".

Az emberek többsége racionálisan gondolkodik és tudja a helyzetét és a lehetőségeinek a határát, de ha már közmondás, akkor ugye széllel szemben nem lehet ...

De azért meg is kell győzni, vagy elkötelezetté tenni, mert a legjámborabb ember is megvadulhat, akkor jönnek a lázadások, forradalmak. rebelliók.

Az emberek többsége társadalmi lény, azaz társas lény. És az élő anyag megtanulta, hogy élete a legnagyobb biztonságban akkor van, ha csoportban él.

Ezen túl, az ember racionális, azaz tudja (tudat alatt), hogy elég régóta szerepek vannak, egy neki is van, és a többi nélkül nem sokra megy.

De az ember egyúttal érzelmi lény is, és asszociatív gondolkodású, amiből meg az következik, hogy jól következtetni arra tud, amit jól ismer, akkor se mindig.

Mindezekből együttvéve (és még néhány más ok miatt) az ember manipulálható, és ha ez ügyesen történik, akkor bármit elhisz, mert az tűnik a legkényelmesebbnek számára. Ebben az értelemben mondhatjuk akár paprncskövetőnek is, ám ez nagyon hamis megközelítés.

Röviden szólva pedig, az ember a fennálló gazdasági és társadalmi viszonyokat azért fogadja el, mert nem tud másikat teremteni, erre csak rendkívül kevés ember képes. És a legtöbb ember van annyira értelmes, hogy nem harcol az ellen, amit gyakran nem is ismer, de esélye ellene gyakorlatilag semmi.