I. Szent István magyar királyt milyen néven emlegették, illetve beszéltek róla kortársai?

A római kereszténységre való átbeveléshez olyan rendeleteket is hozott, amiert később szentté avatták, de arról nem sok információ maradt fent, hogy ezt az állérítést társadalmi szinten valójában hogy élték meg.

A királyi udvarba uralkodása alatt nagyon sok külföldi kapott magas rangot, a latin lényegében a közös nyelv volt a sok nemzetiségű királyi udvarban, ott valószínűleg Rex volt.

A pórnép meg valószínűleg nem szólította sehogy, alkalma sem volt arra, hogy megszólítsa, és a napjaik sem azzal teltek, hogy a királyról beszélgessenek.

Igaz a kötelező templomba járások alkalmat adtak a papoknak a király bevét is felemlíteni, de a miséken is a latin volt a hibatalos nyelv, a papok között is voltak külföldről érkező hittérítők.

Félreértés ne essék, István egy nagyon fontos történelmi személyiség, de életében biztosan nem állt mögötte sem megosztatatlanul az egész nemzet, azért is voltak a külföldi keresztények sokszor kiváltságosak.

Az attól függött, hogy éppen milyen nyelven beszéltek róla. Szóban nyilván nem kizárólag latinul beszélve említették, márpedig a keresztnevek úgy működtek, hogy mindig az adott nyelvváltozat volt a helyes (pont úgy, ahogy magyarul ma is Károly királyt mondunk és írunk, hiába Charles a neve).

Ha magyarul említették, akkor nem Stephanus volt és nem rex, hanem István volt és király. Hogy pontosan hogyan említettek akkoriban magyarul valakit, ha István néven volt király, azt igazán csak akkor tudjuk, ha ez valahogyan kiderül egy korabeli magyar nyelvemlékből, de nem tudom, van-e ilyen. Lehet, hogy pl. a tihanyi alapítólevél segítene ebben valamit.

#5: "Ha magyarul említették, akkor nem Stephanus volt [...], hanem István [...]."

Ezt erősen kétlem, tekintve hogy az István névről tudjuk, hogy az Istefán névből egyszerűsödött, feltételezem jóval későbbi, magyar nyelvemlékek alapján.

Valószínűleg nem

Kezdjük azzal, hogy nincs kortárs forrás. Ami legközelebb áll hozzá, az a nagylegendája, ami 1083-as,ez után jött a kkslegenda és a kettő ötvözete minimális kiegészítéssel. Egyikben sincs szó felnégyelésről, de a lázadókról van. Csak az Anjou kor után jelenik meg a forrásokban Koppány felnégyelése, ami fura módon mind Zách Felícián merénylete után keletkezett. Felícián Károly Róbertre támadt, de nem tudta megölni, őt négyelték fel. Úgyhogy valószínűleg innen lett kiszínezve Koppány története. Ez egy vélemény. Van olyan történész, aki azért lát rá esélyt, hogy megtörténhetett, mivel a nomád népek közül volt, aki felnégyeléssel büntette a levirátust, tehát a sógorházasságot. Koppány célja, pedig biztosan Géza özvegyének, István anyjának feleségülvétele volt, ez a sógorházasság.

Szóval nem lehet 100%-ig dönteni, de valószínűleg Koppány nem lett felnégyelve, Felícián büntetését ruházták rá. Úgy, mint István felesége, Gizella esetén. Gizelláról szépeket írtak, egészen a 13. Századig. Aztán hirtelen egy állnok kígyó lett. Miért? Mert ráruházták a gyűlölt Gertrúd királynő tulajdonságait. Ilyenek a középkori források.