Sztálin hajlott volna egy (Magyarország számára kedvezőbb) magyar-román határkiigazításra, de a nyilasok mindent tönkretettek?

Érdemes az egész Trianon dolgot összefüggésbe helyezni:

Az intézkedések a Monarchia ellen irányultak. A Monarchiában többségben voltak a szláv ajkúak. Az oroszok mindig a szlávok vezető erejének számítottak és így tekintettek rájuk a többi szláv népek is. Az orosz forradalom annyira nagy káoszt okozott, hogy a tovább terjedését meg akarták akadályozni. Ennek módját pedig abban látták, hogy a Monarchiát, ahol a szlávok többségben voltak felosztják kisebb részekre, főleg azért, hogy különálló szláv országok jöjjenek létre.

Amikor stabilizálódott a helyzet, a nyugati országok hajlandóak voltak a magyarok kérésére felülvizsgálni a döntést, de a franciák és a britek azt mondták, hogy nem akarnak részt venni egy ilyen döntésben, így a németek és az olaszok döntöttek. Az olaszok a revizió ellen voltak, a németek pedig mellette, így a bécsi döntésekben visszaadták azokat a területeket, amelynél a magyarok többségben voltak létszámban. Emiatt a magyarok Hitler lekötelezettjeivé váltak, így nem mondhattak nemet az oroszok elleni hadba lépésre, ezért utasították el Sztálin kérését. Sztálin pedig a háború után, annak ellenére, hogy erre nem volt a Párizs környéki békében kötelezettség, visszaadta a bécsi döntésben érintett területeket.

Így tudom én. Lehet nem jól.

Sztálin nem volt a magyarok ellen, teljesen hidegen hagyta volna ha más nemzet van itt az is. A szovjet politikára nagyon jellemző volt az oszd meg és uralkodj. Gyönyörűen kihasználta a helyi ellentéteket, az egyik fél mindig favorizálva volt, a másikkal meg a végletekig kicseszett. Ennek egy jó példája az örmény-azeri határ, ahol jelentős 100%ban örmények lakta területeket (Karabah) juttatott az azerieknek. Ezzel elérte, hogy soha ne legyen béke a régióban a következő 100 évben, a legutóbbi háború is emiatt a döntés miatt történt. Egy másik példa meg a magyar román határ, ahol szintén rengeteg terület került vissza a románokhoz teljesen igazságtalanul színmagyar nagyvárosokkal. Az azerieket anno az olaj miatt favorizálta, a románoknál pedig a gyengélkedő kommunista párt hatalmát akarta ezzel a döntéssel megszilárdítani. Tőlünk meg nem nagyon remélt semmit természeti erőforrások híján, legyőzött országként.

Ha amúgy 44-ben sikerül a kiugrási kísérlet befolyásolhatta volna a határokat. Mivel a románoknak ekkor még csak “Erdély nagyobb részét, vagy egészét” ígérte. Az első kitétel valószínűleg a magyar kiugrással valósult volna meg, amit Horty sajnos csúnyán elcseszett. Az is elég sokat nyomott a latba, hogy a románok szövetséges országként fejezték be a háborút, nem vesztették el a szuverenitásukat, és nem is lettek megszállva. Velünk viszont azt csináltak amit akartak leigázott, kormány nélküli országként.

41-ben pedig Sztálin nem csak Észak Erdélyt, hanem az egészet nekünk ígérte ha nem küldünk csapatokat a Szovjetunió ellen. Ugye ekkor volt a legszorultabb a helyzet nekik. Az pedig valóban igaz, hogy a magyar kormány erre nem reagált semmit, ami szintén egy óriási hiba volt utólag.

Az pedig egy tévhit, hogy nekünk is kötelező volt az oroszokat megtámadni. Hitler erre ugyanis sosem kérte Magyarországot. A magyar hadüzenet csak amiatt született, mert tartottak tőle, hogy ha a románok jobb német szövetségesnek bizonyulnak, a németek visszajuttathatják nekik a visszaszerzett területeket.

Valóban a magyarok legelőször üzentek hadat az oroszoknak. Tényleg nem volt kényszer benne, de a Don-kanyarba nem akartunk menni, az már kényszer volt és szintén a reviziós megfontolások vezérelték, ill nem lehetett alóla kibújni.

Az, hogy Sztálin mit ígért és mit nem, nem különösebben fontos, mivel a mindenkori orosz diktátor egyik nap ezt álmodja, a másik nap meg azt. Ez pont nem változott. Az, hogy pszichopata, paranoiás őrültek vezetik az országot, na az se változik:)