Buda török megszállása alatt Pesten kik éltek?

Mondjuk úgy, hogy nem igazán úgy volt, mint ahogy mondani szokták.

1. Buda elfoglalása együtt járt Pest elfoglalásával is és még az akkor kicsi Óbudáéval is, de volt különbség Buda és Pest között.

2. A vallási tolerancia sem volt igazán olyan, mint ahogy ezt szoktuk hinni. Vallásüldözés ugyan konkrétan nem volt, de erős korlátozások és elnyomás az volt. A közkeletű vallási tolerancia nem csak lerövidített, hanem téves így ahogy ez hangzik.

"Egy kicsit" másképpen volt.

Budapest és a kereszténység röviden a török korban (plusz a Magyarországi része):

1526-ban I. Szulejmán megtámadta Magyarországot és Mohácsnál a csata a törökök győzelmével zárult. Már ennek hírére az emberek részben elmenekültek a városokból, főként a fővárosból ami ekkor Buda volt, de egyaránt Pestről is. I. Szulejmán Budára érkezett és felégette Budát és Pestet is egyaránt és még Óbudát is, a királyi palotát kirabolta és kifosztottak mindent amit lehetett. A lakosságot teljesen kiirtották Pesten is és még a hegyekben is lemészárolták az embereket. A törökök ezután még elhagyták a Budát.

1541-ben a törökök elfoglalták Budát és török tartomány lett, de Buda virágzó város volt török uralommal is egy ideig, majd ez a gazdaság csökkent. Buda és Pest is erős elnyomás alatt volt, a városban több ezres török sereg felügyelt. A törökök a közigazgatást is hatalmukban tartották. Budán 12 mecset épült, Pesten pedig négy.

A keresztényeket korlátozták amiben lehetett, a templomhasználatot is korlátozták és a kereszténységet lenézték és csak megtűrték. A keresztények később csak akkor szerezték vissza a templomaikat ha pénzben megváltották, csak akkor vehették újra használatba. Például konkrét feljegyzés, hogy Peterd lakosai 300 ezüsttallért fizettek a templomukért. Dokumentumokban szerepel a keresztény templomok lebontása is és a kövek erődökhöz való felhasználása.

Budán csak egy templomot engedélyeztek ami Mária nevét viselte, együtt a katolikusoknak és evangélikusoknak, ahol a karzatot a katolikusok használták, a templom többi részét pedig az evangélikusok. Egy deszkafallal két részre volt felosztva a templom 1595-ig, ekkor a templomot elvették a törökök.

"A budai keresztény templomot elvette a török s most nagy bánatban vannak a budai keresztények amiatt, hogy nem hallgathatnak többé prédikációt", (Ein trewhertzige Vermahnung, Scherer György, pozsonyi országgyűlés beszéde).

Templom építési tilalmat vezettek be, betiltották a templomokban a harangozást és vallási szertartások szabályozásával korlátozták a keresztényeket. A papokat pedig rendszeresen megverték.

A papság 60-70%-a szűnt meg szinte azonnal a török uralom alatt, a papok száma az ezt követő két évtizedben a maradék 30%-ára csökkent, a kereszténység veszteségei tehát 90%-osak voltak, amit a szerzetesség pusztulása tovább növelt. (Magyar Katolikus Lexikon)

Budáról nagyjából kiűzték a keresztényeket akik Pestre mentek át. Általában nem volt könnyű a keresztényeknek, de azért voltak folyamatosan Budán (kisebb részben) és Pesten is. A katolikusok főként olasz kereskedők voltak, a nép inkább evangélikus. Az egyetlen erősödő rend a ferenceseké volt.

1541., Szülejmán szultán győzelmi irat:

"Czélom tulajdonképen az volt, hogy Buda székvárosát az iszlám egyik házává tegyem ... a nagy templomokat dsámikká alakíttattam át,..."

Közben nagy számban települtek be muszlimok és zsidók a fővárosba és ez a kereszténységet is szintén háttérbe szorította.

A törökök látszólagos jóindulata csupán furfang, írja Thuri Farkas Pál 1556-ban, változatos praktikákkal valójában vallásuk egyeduralmának megteremtésére törekszenek. A keresztényekre gyakorolt nyomás az egyes településeken aszerint változik, hogy milyen fokra jutott az oszmán betelepedés és a hivatalszervezet kiépítése. A legtűrhetőbb a helyzet ott, ahol egy török sem tartózkodik. (Thuri Farkas Pál, protestáns levele, 1556–57.)

A mindenféle trükkökkel olyan helyzetbe hoztak embereket, hogy azok csak áttéréssel kerülhették el a halált. A muszlimmá lett magyarokat arra kényszerítették, hogy a keresztények szeme láttára megkövezzék a keresztény templomokat. Folyamatosan éreztették az iszlám felsőbbrendűséget, megalázták a vallási elöljárókat, és korlátozták a vallási gyakorlatot. A templomok többségét elvették, és a legnagyobbakat, legjelentősebbeket dzsámikká alakították.

"A katholikusok, főleg lelkészek és tanitók hiányában, mindinkább fogytak, zárdáik, egyházi intézményeik, melyektől öszszes javaik elvétettek, megszüntek, romba dőltek. A török még köveiket is szétszedte s várakra vagy más épitészeti czélra használta fel." (Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, V. FEJEZET. A török uralom és szervezete.)

1686-ban a Habsburgok visszafoglalták Budát, de ez óriási harc volt és a teljes lakosság elpusztult, keresztények, muszlimok és zsidók is. Sőt szinte teljesen fel is égették a várost, alig maradt valami ami lakható. Buda és Pest elnéptelenedett és csak fokozatosan népesedett be újra az évek alatt.

A kérdés másik fele, hogy Pesten kik éltek... Magyarok lecsökkent létszámban, németek, szerbek, horvátok, románok, szlovákok, kevés görög, olasz és a kor megszokott népessége csak kisebb létszámról volt szó.

"Az oszmán hódítással együtt mérsékelt számú, 50-80 ezer török érkezett az országba, főként katonák és hivatalnokok, kisebb részben kereskedők és mesteremberek. A törökök a másfél évszázados uralmuk alatt elsősorban városi lakosságot alkottak, a vidéki társadalomban hatásuk nem volt jelentős. A betelepülők azonban ahhoz sem voltak elegen, hogy Budát, a Hódoltság központját török színezetűre fessék. Bár megtiltották a magyarok betelepülését Budára,..." (Török hódoltság/Népességviszonyok a hódoltságban - wiki)

---

[link]

[link] _története

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

"Hogy kerültek oda olaszok és miért ilyen nagy számban?"

Olasz kereskedők azok voltak Európaszerte és a kereskedelem még nem zavarta annyira a törököket, sőt részben érdekük is volt. Olaszok nem voltak nagy számban, csak a magyar volt kissebbségben (lásd az utolsó és az előtti bekezdést). A törökök a magyarokat, mint alap népességet kiűzték Budáról taktikai okokból és akik maradtak azok kevesen voltak, de a helyzet miatt többségi arányban. Nem tudtak magyarok visszatelepülni Budára. Valamint Hunyadi Mátyás már behozta és szorgalmazta a reneszánsz mozgalmat, így ezzel együtt is jöttek az olaszok.

"Hogy lehetett ekkora hatással pont Budán a reformáció, hogy ennyi evangélikus lett?"

Bár a reformáció pont ekkoriban terjedt és ez is csökkentette a katolikus létszámot, de Buda népességét teljesen kiirtották és magyarok és katolikusok nem tudtak újra betelepedni Budára (lásd az első hosszabb bekezdést). Valójában nem sok evangélikus lett, hanem kevés katolikus arány volt.

Valamint:

A törökök is tudták, hogy a katolikus egyház uralja "fél Európát" karöltve a Habsburgokkal, ezért a katolikusokat korlátozták jobban. Terveik is voltak tovább terjeszkedni nyugatra és a Habsburg Birodalom legyőzése is a tervük volt. Viszont a Habsburg Birodalom a katolikus egyházzal szövetségben volt, tehát a törökök a katolikusokat is fokozottabban korlátozás alá vették a terveik miatt.

A katolikus egyháznak és a szövetséges Habsburg Birodalomnak ellenfelet jelentett az iszlám török terjeszkedése már Mohács előtt is. És amikor bejöttek Magyarországra akkor is II. Lajos magyar király volt az uralkodó, aki bár Jagelló-házi urakodó volt, de a Habsburgok és Jagellók között házassági szerződés volt, tehát a törökök a Habsburgokkal kerültek szembe mohácsnál is, nem csak velünk. Sőt a törököknek Mohács nem a magyarok megszállását jelentette, hanem Európa megszállásának első lépését a Habsburg Birodalom ellen. Tovább akartak terjeszkedni. Szulejmán közvetlenül a Habsburg Birodalommal állt szemben.

*jav

A törökök a magyarokat, mint alap népességet kiűzték Budáról taktikai okokból és akik maradtak azok kevesen voltak, de a helyzet miatt *kisebbségi arányban.