Manapság miért nem törnek ki akkora méretű "aranylázak", mint amilyenek pl a 19. századot jellemezték?

Manapság a sok pénzt érő ötleteket mindenki elől is elnakarják titkolni.

Nem véletlen, hogy annak idején kitört az aranyláz; az amerikai kormánynak hatalmas érdeke volt abban, hogy az emberek INGYEN begyűjtsék az aranyat és beszolgáltassák nekik az arany értékéért. Így nem kellett munkabért, elszállásolást, stb. fizetniük az embereknek.

Kérdező a válaszokban egy-egy részét meg is kaptad, de talán egy kicsit átfogóbban is érdemes összefoglalni és kicsit szókimondóbban, tényszerűen. Remélem nem lesz túl hosszú :)

Általában a kaliforniai aranylázról van szó ilyenkor (gondolom nem afrikai aranylázra és másokra érted a kérdést). Amit konkrétan többnyire kihagynak a témából, hogy egy tévedés volt, egy naiv elképzelés. Úgy indult, hogy valóban volt aki nagyméretű rögöket talált, nem is keveset és azt hitték elég ásni és ott a sok arany. Tévedtek. Ha lett volna geológiai ismeretük erről, akkor el sem indulnak. :)

Az persze igaz, hogy az elején kitermelték a jobban elérhető lelőhelyeket, de azért ott sem volt sok arany. Eleinte a legegyszerűbb módszerekkel mosták kézi tálakkal, patakokból és folyókból. Na ez nyilván nem egy nagyüzemi kitermelés és a hozama is ugyanennyi volt. Nagyon kevesen találtak nagyobb rögöket, vagy egy dúsabb kis helyet, ők kisebb nagyobb vagyonra tettek szert. A konkrét meggazdagodás nagyon ritka volt.

A többség még azt sem keresete meg, amit befektetett az egészbe, az eszközök, az odaút és minden egyebet. Valójában jobban jártak azok, akik az aranyat kereső nagy embertömeget kiszolgálták az élet minden szükségletével, szállás, eszközök, ennivaló, italok, étkezdék, varrodák, mosodák és minden más. A rendszeres hajó szállítók, vasútközlekedés, a helyi mezőgazdaság dolgozói stabil jövedelemmel rendelkeztek.

Az aranyásók valójában annyira rosszul kerestek, hogy ott helyben el is költötték a nyereségüket, ételre, szórakozásra, bordélyházakra, és valamennyit hazaküldtek a családjuknak is. De nem gyűjtöttek a jövedelmükből még apródonként sem. Újra tanulmányozták a témát és megállapították, hogy a keredkedők jobban kerestek az egészen. :)

Viszont Kalifornia és az aranyláz teljesen össze fort a köztudatban, és nem is kérdés a hatása. De az igazi hatása nem az aranyból meggazdagodás volt, hanem az aranyláz indította be a Kaliforniába települést.

Előtte ott a nyugati parton csak elszórt kis tanyaszerű telepek voltak, de pár év alatt százezer fölé emelkedett a lakosok száma. Ez látszik San Francisco demográfiai diagramján a hirtelen kiugrással. Ott van alul a link érdemes ránézni.

San Francisco

1848 - 1000 lakos

1849 - 25 000 lakos

1870 - 149 473 lakos

California

1850 - 92 597 lakos

1860 - 379 994 lakos

1870 - 560 247 lakos

Az emberek odaáramlása népesítette be Kaliforniát, tehát erre a tévedésre és ábrándra épült Kalifornia betelepülése, méghozzá néhány éves hirtelen gyarapodással.

Létrejött a közigazgatás, iskolák, templomok, utakat építettek és a teljes infrastruktúra is elkezdett kiépülni.

Eleinte szó szerint nem volt törvénykezés a régióban, nem volt bíróság és más törvényhozó és végrehajtó hatóság, és a területen szabadon lehetett bányászni. Adót sem kellett fizetni a nyereség után. Nem is ellenőrizte senki a területet. Maguk a bányászok saját szabályokat alkalmaztak és maguk is gondoskodtak róla, hogy be legyen tartva. Később persze lettek hivatalok és bányászati törvény is, amiben szabályozták a tevékenységet.

A lelőhelyek viszont valójában sosem dúskáltak az aranyban. Olyan ez mint akár ma is, hogy néha valóban talál valaki egy vagy több nagyobb rögöt valahol. És kész, ennyi. Ez volt akkor is, csak nem rendelkeztek ezzel a geológiai tudással. És még ezen feülül a valamelyest jobb és könnyebben kitermelhető lelőhelyek is kimerültek és jöttek a robbantásos szikla bányászati módszerek, de akkorra már csak a befektető cégeknek érte meg a bányászat. Az emberek önálló vállalkozókból alkalmazottakká váltak, alkalmazotti fizetésekkel. Jól egyikből sem éltek. Ténylegesen egy varrónő is jobb és stabilabb fizetéssel rendelkezett, mint az aranyásók. :)

Az egész kaliforniai aranyláz egy jó nagy tévedésre és képzelgésre épült, viszont nagyon hirtelen benépesült Kalifornia. Ennyi a haszna az aranyláznak.

És a kiírt kérdésre is ...

"Manapság miért nem törnek ki akkora méretű "aranylázak", mint amilyenek pl a 19. századot jellemezték?"

Ma azért nincsenek ilyen aranylázak, mert valamennyire tudják az emberek, hogy nem éri meg, max egy megélhetést lehet vele keresni, akkor meg jobb egy irodában vagy üzemben dolgozni maibb körülmények között. A modern bányavállalatoknak persze ma is megéri, de nagyméretű gépekkel és nagy befektetése mellett nyereséges, kézzel semmi értelme ma ennek.

---

[link]

[link]

[link]

Kimaradt az indián lakosság irtása, merthogy ott akkor még nem sok telepes volt. A helyi indiánokkal meg egyértelműen területi vitákba futottak... Ezt sem szokták túlhangsúlyozni. Az egész lényege a geológiai ismeretek hiánya miatt miatt volt, azt hitték, hogy sok az arany. Tévedtek. Alig volt dúsabb terület is, nem hogy nagy aranyrögök, amik végképp nem igazán voltak. Ha tudták volna oda sem mennek, egy tévedés volt az egész kaliforniai aranyláz. Csak ezek pr szempontból nem hangzanak jól. :) Inkább az aranymosást emelik ki, azt a látszatot keltve, hogy sok arany volt. Az őslakosok is kemény és szorgos munkával gyűjtötték az aranyat és nem csak úgy lenyúltak és felvették a földről. :)

Talán még két kép beszédes erről, sőt döbbenetes. San Francisco 27 év alatt ennyit változott.

San Francisco 1851

[link]

San Francisco 1878

[link]

---

[link]

"INGYEN begyűjtsék az aranyat és beszolgáltassák nekik az arany értékéért"

Jah. Megkapták az arany értékét, munkabért meg nem.

Most megkapják a munkabért, az arany értékét meg nem? :)