A kapzsiság és a "mindig többre" való emberi vágy határozta, határozza, és fogja meghatározni a mindenkori történelmünket?

Hát az állatvilágban sokféle viselkedés megvan, mert pl. valamelyik csinál raktárakat (mókus), más meg rábízza ezt a sorsra.

Illetve az állatvilágban egymást szabályozzák a kis személyes önzések :-)

Mi ezeket a visszacsatolások jó részét felszámoltuk (persze jönnek újak, pl. betegségek).

De nem gondolom, hogy az ember önzőbb lenne, mint a többi állat, csak hatékonyabb e téren is.

Emellett viszont vizsgálják pszichológiailag a pénz viselkedésre gyakorolt hatását és rohadtul torzítja azt. Sokkal önzőbbek lesznek a pénz jelenlétében az emberek, és kevésbé együttműködőek. Ld. Lietaer: Pénz és fenntarthatóság

További szempont, hogy a pénz gyűjtése valakinél olyan, mint egy függőség, és pont annyira káros is rá is és a környezetére is. Ld. Tim Kasser

Illetve a pénzrendszerről: „Még azok a közgazdászok is, akik elvileg törődnek a fenntarthatósággal, ritkán vannak tisztában azzal, hogy pénzrendszerünk szisztematikusan ösztönöz olyan fenntarthatatlan viselkedési mintákat, amelyek végül az emberiség túlélését is veszélybe sodorhatják ezen a bolygón. […] A pénzügyi rendszer átalakítása nélkül küzdeni a fenntarthatóságért egy kudarcra ítélt, naiv elképzelés.” Bernard Lietaer [et al.]: Pénz és fenntarthatóság

Kérdés, hogy hogy definiáljuk a jobb életet.

Miképpen fogyaszthatunk kevesebbet, hogy az ne járjon lemondással?

Hogyan élhetünk örömteli és teljes életet anélkül, hogy ökológiai pusztítást okoznánk?

Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság egyenlő az élvezetek halmozásával. A mohó, materialista, önző szemlélet, a végtelen növekedés kudarcának jelei azonban egyre nyilvánvalóbbak. Korunk kihívásai megkívánják, hogy olyan új életstratégiát alakítsunk ki, amely nem árt a Földnek.

A modern társadalomtudományra és az ókori görög filozófiára támaszkodva a közgazdász, coach és pszichológiai tanácsadó szerző bemutatja, hogy miként élhetünk autonóm, kreatív, értelmes és élvezetes életet gazdagító kapcsolatokkal. Arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk kollektív és személyes meggyőződéseinket a sikerről és a jó életről, és gyakorlati segítséget is nyújt belső erőforrásaink és akadályaink feltárásához. Hiánypótló kötet mindenkinek, aki szeretne aktívan hozzájárulni a mostani ökológiai és társadalmi problémák megoldásához.

[link]

A kapzsiság egy természetes emberi ösztön túlzott és káros formája. Pont úgy, ahogy az öntudatosság egy túlzott és káros formája az önteltség.

Az evolúció során a túlélési ösztön különféle módozatokat talált ki az erőtől kezdve a raktározásig. Az emberrel megjelent a tudatosság, ami ezt az ösztönt még sokszínűbbé és szélsőségesebbé tette.

Ezek a torz formák általában a neveltetés torz és abszurd módjai miatt alakulnak ki. A hatalomvágyat például a kisgyermekkorban történő korlátozás-fenyítés kettőse tudja mérhetetlenné fokozni felnőtt korra. Ez egyfajta kompenzáció.

A kapzsiság a tapasztalatnak abból a torz és hibás következtetéséből fakad, amit az mondás jellemez, hogy +pénzzel minden megszerezhető". E kijelentés nem igaz, de gyakran működik, és egyesek azt hiszik, csak ez működik.

A "mindig többre vágyunk" viszont nemhogy káros (van ilyen változata is), hanem ez az alapja a fejlődésnek. A kíváncsiság, a kutatás éppen ebből a tulajdonságból fakad. De bárminek a túlzott formája már káros. Például a napfény jótékony hatását mindenki ismeri, meg azt is, a leégés milyen fájdalmas, sőt veszélyes tud lenni. E torz tulajdonságok (mint a kapzsiság) csak kevés embert jellemeznek, károsak, és a legtöbb embert, sót, az emberiséget az egészséges többre vágyás viszi előbbre. A túlzott többre vágyás pedig például létrehozza a gyilkos diktatúrákat.