Ha i.e. 1400-ból származik az első kotta, akkor hogyhogy nem maradtak fenn kották mindenféle országból ezernyi ókori, középkori énekről, zenéről háromezer év alatt?

1) De ki mondta, hogy nem maradtak fenn? :)

2) Minél régebbi valami, annál kevesebb van belőle. Még a régi filmekből is nagyon sok elveszett, pedig az elég közel van hozzánk időben.

Az ókori írások fennmaradása részéhez

Ókori szövegek sokféle módon maradtak fenn, bár alap esetben csak kiássák és megtalálják. Viszont sok irat és könyv magántulajdonú gyűjteményekben van, amiknek egy része kutatható a tulajdonosok engedélyével, míg egy része lényegében ismeretlen. Ott vannak a gyűjteményekben, értékes, és a szöveges tartalma nem annyira érdekli a gyűjtőt mint egy történészt.

A könyvégetéseknél főként azokat az írásokat égették el, amik a hatalom szempontjából voltak veszélyesek, a könyvégetések a cenzúra részét képezték, csak nyilván nem válogattak át több tízezer könyvet, és elégették az összeset. Pótolhatatlanok.

Legismertebb esete az Alexandriai Nagy Könyvtár tekercseinek égetése, amiről pontosan nem tudják mennyi írás volt, a becslések a minimum 40 000-től a 400 000-ig terjednek és még a legkisebb becslés is rengeteg tekercset jelent.

Az Alexandriai Könyvtár pont egy nagyon ismert ókori görög könyvtár, de a görögöknél elterjedtek voltak a könyvtárak általában is, nagyobb városokban volt könyvtár is. Athénban minden polgár használhatta a nyilvános könyvtárakat, tehát volt lehetőség művelődésre és tanulásra. Csak egy kevésbé ismert példa az ókor könyvtáraira egy a ma is megmaradt Bogazköy-archívum Törökországban, ami a hettiták könyvtára volt és i.e. 2000 környékére teszik. Nagyságrendileg 25 000 írást tartalmaz.

Több tucat könyvégetést ismernek már az ókorból és középkorból is. Volt közöttük sok ókori görög írás, korai keresztény írások, próféciák, filozófiai könyvek, kulturális, politikai, matematikai, csillagászati, fizika, természettudomány

retorika, jog, epika, tragédia, vígjáték, líra, történelem, orvostudomány, matematika, természettudomány, stb.

Nyilván a kottákra is kiterjedtek ezek az ókori könyvtárak. Bár volt kivétel, mint a kínai Csin Si Huang (Qin Shi Huang ) kínai császár, aki a terrakotta hadseregéről ismert, az ő cenzúrájánál éppen válogatva égették a könyveket. Kifejezetten a verses, filozófiai és történelemkönyveket célozták meg, hogy az új császárt ne lehessen összehasonlítani a múlt erényesebb vagy sikeresebb uralkodóival.

Magánkönyvtárak már az ókorban is voltak. A városi nagy könyvtárak a mai archívumokhoz hasonlítottak, hivatalokhoz tartoztak, templomokhoz vagy uralkodói könyvtárak voltak. A gazdagoknak, nemeseknek régen is volt magánkönyvtára, erre egy példa a

Mai magán régiség gyűjteményekben több 100 különböző régiség is lehet egyetlen tulajdonosnál - csak mert néha néhány darabokra értik, valójában száz szám tárolnak sokan régiségeket. Ebben vannak könyvek és régi írások is és minden, festmények, szobrok, stb. Ezek egy része nagyon régóta van a családok birtokában, amit mai aukciókon gyarapítanak. A nappali vagy hálószoba díszeit képezik, más esetekben meg bank széfekben vannak. Ezek nem feltétlenül elérhetőek az embereknek, van aki minőségi másolatokat tett nyilvánosan elérhetővé interneten, míg mások adott időpontokban engedélyeznek látogatást, de a legtöbb még a kutatók előtt si zárva van és sokuk gyakorlatilag ismeretlen jelenleg.

A római irodalomtörténetből csak 772 nevet ismernek, akikből 276 szerzőtől semmit sem találtak. Általában a görög és római írásokról megoszlanak a becslések, és az 1-10% közöttire teszik azt ami tőlük mára megmaradt. Ez nem sok. Lénygében az ókori szöveg többsége elveszett. A fennmaradt görög és római szövegek összessége 1 GB ami körülbelül 500 000 oldal szöveg. Arisztotelész munkáinak 1/3-a marad fenn. Érdekes eset, hogy Arisztotelész "Az athéni alkotmány" című művét egyiptomi tekercseken találták meg, merthogy a görögök jó viszonyban voltak az egyiptomiakkal, sok görög Egyiptomban élt.

Az is tény, hogy még ma is fedeznek fel sorra mindenféle régészeti leleteket, tehát valamennyi kotta is előkerülhet, vagy akár kotta gyűjtemény is. Összességében a fennmaradt kották az írások egy kis részét teszik és a többi írással azonosan vesztek el, semmisítették meg, vagy találták meg őket.

Ókori kották rész

Ezek egyrészt törtedékesen maradnak fenn, ez az egyik nehézsége, ritkák a teljes vagy teljesebb ókori kották. Az ókori görög kottákat és zenéket külön kutatják, és foglalkoznak a zene rekonstrukciójával is. Mára mintegy 60 töredék kotta létezik.

A zenék rekonstruálása sem könnyű, mert mindenféle zenei kifejezéseket kell hozzá tisztázni, a tempója sem ismert, stb. Itt zenei szakszavak következnének, amit én sem ismerek, mert nem értek a zenéhez és nem is írom ide. De a mai nyugati zenében egész és félhangokat használnak, míg az ókori görögöknél voltak negyedhangok is, az meg nekünk hamisnak hangzik. Sok zenei értelmezési kérdés bonyolult és mára ismeretlenek, amit még meg kell fejteni. Mindenesetre vannak ilyen projektek. Itt van két példa, ezek hivatásos kutatók általi zenei rekonstrukciók.

Ezek bár amennyire lehet szakszerű ókori zenék, de a végleges még változhat a későbbiekben, azért lényegében ezek ókori zenék. (A Youtube-on található ókori zenék sokszor csak kitalációk, mint Egyiptomhoz arab zenét tesznek és hasonlók.)

Hurrián himnusz i.e.1400 ("Hurrian Hymn no. 6")

Ez nagyjából teljes mű amit Szíriában találtak hurrián nyelven.

https://www.youtube.com/watch?v=64aouN2oohM

Ókor görög zene rekonstrukciója

Itt érdemes egy képet arról, hogy a görögök két fuvolán játszottak egyszerre, tehát a videón sem önkényesen használ kettőt. A videóba bele kell tekergetni, mert több helyen is ott a zene.

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=4hOK7bU0S1Y

Egy hasonlattal próbálom megvilágítani.

A relativitáselméletet 100 évnél régebben alkották meg. Már iskolában is tanítják. Rengetegen beszélnek, sőt vitatkoznak róla. ehhez képest a relativitáselméletet valóban értő emberek száma roppant csekély.

Az betűket sokkal régebben találták fel. Magyarországon törvény rendelkezik róla, hogy kötelező őket ismerni. Ennek ellenére meglehetősen sokan vannak ma Magyarországon, akik nem ismerik a betűket. És számuk ha lassan is, de nő.

Aki nem ismer valamit, ha a kezében tartja, nem tudja, hogy értéket tart a kezében. Minek vigyázna rá?

Ha mindezeket összeveted a keletkező kották vélhető számával, továbbá azzal, hányan ismerhették a kottát az idők során, akkor az sem lenne meglepő, ha egy se maradt volna fenn. De az azért nem igaz.

Tegyük hozzá #7 gondolatához, hogy a történelemben akadt sok olyan "észlény" is, akik pont nem tudatlanságból pusztították a mult értékeit.

Lásd a könyvégetők .....