Miért nem örizték az egyiptomi piramisokat ?

Ha jól tudom voltak ott csapdák is labirintusok is meg egy egész hitvilág.

Nézd meg pl minket európában, mentek olyan boszorkány üldözések, hogy csak na. Miért?? A félelem miatt.

Ott meg külön kultúrája volt a túlvilágnak. Az is sokak számára visszatartó erő lehetett, hogy ha én bemegyek el leszek átkozva. Most ha oda állítanak két őrt azzal sincs kisegítve senki. Napjában meg mégse állhat ott 100 őr éveken át minden temetkezési helynél.

Az építésük időszakában , korszakában őrizték azokat, komoly katonai jelenlétről tudunk, ám az évszázadok alatt sok minden változott, hikszoszok jöttek, meg asszírok, leigázta Egyiptomot az óperzsa birodalom, meg a görögök is, ezért volt, hogy csak egy temetőőr bóklászott a holtak völgyében, de aztán már az sem.

Arra gondolván, hogy a mohácsi csata elesetteinek kegyhelyét röpke ötszáz év alatt totál elfelejtettük, pedig nagy, országos esemény volt, rá lehet döbbenni, mit tesz az idő és azt egyáltalán nem ismerjük, mikor rabolták ki a sírokat.

A régészet és történelem kutatás az nem találgatásokon alapul, illetve a találgatásokat találgatásokként is tartják számon és akként is közlik valójában. Normál esetben. A filmeket meg végképp hagyjuk, azokat stúdiók találják ki és nem történészek, azért olyanok amilyenek. Ami teljesen logikátlan az a történelem területén sem állja meg a helyét, mert ez nyilvánvaló, mint ahogy ezt ma már sok történész és régész is felismerte, hogy vannak félretolt témák, amiknek magyarázatai nem állják meg e helyüket, holott ugyanúgy a történelem részei és ugyanúgy fontosak.

A piramis kérdéskörrel (bár ezzel a témával én keveset foglalkoztam, de pár dolgot azért megnéztem) és szóval úgy általában a piramisokkal az a gond, hogy semmit sem akarnak tárgyilagosan megbeszélni róla, legalábbis ami változtatna ez eddig kitalált történelmi elbeszéléseken. És ebben ez a lényeg. Ami azon változtat/na/hat azt nem szeretik - hivatalosan persze, akadémiailag. Történészek és a témákat követő történelem tanárok azért tudják mi a helyzet, de ez is más dolog. Fontos, hogy ez kettő terület.

Magyarázkodó értelmetlen válaszok persze vannak. Magam is olvastam olyan magyarázatot (alig hittem a szememnek), hogy a Sphinx és a Sphinx plató eróziója azért erősebb, mert - és az egyik hivatalos válasz az volt, hogy - ott több eső esett. A választ adó "tudóst" nem zavarta, hogy a kőbányák a Nagy Piramis és a Szfinx között és környékén vannak, tőlük kb 500 méterre. 1 km-en belül vannak. De évezredeken át egy szűk területen több eső esett. És ilyet képesek nyilatkozni. :) Nyilván nem az érdekli, ahogy valami ténylegesen volt.

Wikiből: "A Szfinx a fennsík alapkőzetéből faragott monolit, amely egyben a piramisok és a környék egyéb emlékeinek kőbányájaként is szolgált."

[link]

Bár a köveket több helyről is hozták, de pár száz méternyire nem eshet több eső történelmi időtávlatokban. Olyan nincs. Egyik nap lehet olyan, hogy itt esik és ott nem, de évszázadokig, évezredekig ugyanúgy ez már lehetetlen. Szóval megy a mismásolás és magyarázkodás a tárgyilagosság helyett, ami nem tesz jót a történelem kutatásnak és értelmetlen is (szerintem).

Ez egy olyan téma amit hivatalosan igazából nem szeretnek (már egyesek). Ott van a Sphinx eróziója is - bár magam pont piramisokkal nem sokat foglalkoztam, de ennek utánanéztem, mert kíváncsi az ember - és az eróziója nem illik a környék építményeihez. Ami tény és elvileg nem kellene félretolni. Több geológus is megvizsgálta és a legszerényebb becslés szerint is legalább kb 10 000 éves az erózió alapján. Ez a geológusok vizsgálatain alapszik, és amit én olvastam az már az unalmasan részletes geológiai tárgyalás volt a témában.

Itt a Sphinx mesterségesen kivájt alapzata, ahol fekszik (ha még nem nézted):

[link]

Közben így néz ki a Sphinx eróziója (a rárakott kövezetek azok későbbi javításokból származnak):

[link] #/media/File:Great_Sphinx_of_Giza_May_2015.JPG

Az egyik képviselője a kutatásnak Robert M. Schoch, aki a Boston University egyik geológus oktatója - jelenleg is. Néztem a könyveit és eleinte a szokásos geológiai könyveket írta, míg a Sphinxet vizsgálva felkeltette az érdeklődését, merthogy látta a korát az eróziókból. 2015-ben a Bostoni Egyetem felkérte, hogy tanítsa mesterkurzuson a kutatásait az öregdiákoknak. Szóval a konkrét történelem kutatás az más, mint az általános töri teóriák, amiről minden értelmes történelem tanár tudja mi a helyzet.

Ha nem ismered a témát, akkor röviden:

1. A Great Sphinx of Giza korát ma általánosan i.e.  2500 körülire teszik, hogy akkor faragták.

2. A Sphinxen és a Sphinx platón körben vízerózió látható, és nem szél vagy homokfúvásos erózió (bár megpróbálták ezt állítani cáfolatként). Ezt a víz eróziót a geológusok megállapították.

3. Közben a Szahara szárazzá válását korábbira teszik, mint a Sphinx faragását (és így működik a történelem kutatás és régészet, hogy ilyeneket megnéznek). Idézet a Sahara wikiből: "A jeges időszak vége több esőt hozott a Szaharában, i.e. 8000-től 6000-ig"

5. A következtetés látható belőle. A Sphinx feltételezett építése nem lehet az i.e. 2500, ha a Sahara nagy esőzései i.e. 8000-6000 között voltak.

Itt egy kép, amin látszik a Sphinx függőleges vízeróziója (ha még nem láttad): [link]

Szóval valószínűleg Göbekli Tepe környékén faragták a Sphinxet. Ez ennyi kb. De, hogy az miért lenne baj... ? :) (Mindegy.) Persze megy a variálás, ez még nem lezárt téma, de látható, hogy mi a helyzet vele. Úgy tűnik a geológusoknak igazuk van, régebben faragták.

Ugyanígy teljesen logikátlan egy uralkodónak az uralkodása alatti kirablása, az akár piramis, akár kastély, akár egy erődítmény, ez logikátlan feltételezés. Olyan mintha azt állítanánk, hogy a Versailles-i kastélyt kirabolták XIV. Lajos francia király uralkodása alatt. Képtelen állítás. A piramisok esete is ilyen. Nincs olyan, hogy a fáraó uralkodása alatt rabolták ki. Nem hihető. Utóbb kellett az megtörténjen és valahova az ókorra teszik - általában és nagyságrendileg is. A filmeket meg hagyjuk, nyugodtan lehetnek velük fenntartásaid. :) És egyébként ha valami nagyon logikátlan akkor érdemes jobban is vizsgálni a témát, mert az gyanús és így működik a régészet is.

A piramisok kirablása és a Sphinx faragása úgy kapcsolódnak, hogy elvileg nagyságrendileg egy korszak tartományban kellett épüljenek, nagyságrendileg legalábbis ez a régi teória róla, és a kettő így összekapcsolódik. Ha megállapítható a piramisok kirablásának pontosabb ideje (esetleg), az részlegesen datálja az építés korát is. Tehát kényes téma, mert egy régész egyből látja a piramisok kirablása és építése közötti időbeli kapcsolatot, amit nem kedvelnek az akadémiák mint tárgyalni valókat (sajnos, pedig fölösleges vonakodásnak tartom).

Az általános elmélet szerint, és a kirablás kora miatt, az időrendek a következők (hogy akkor egy általános válasz is legyen) és, hogy egy általános rálátás is legyen az időrendre, hogy el tudd helyezni valahol a piramisokat és kirablásukat is (egy áttekinthető tagolásban)(és hozzátehetjük, hogy ezt így áttekinthetően a suliban biztosan nem tanítják Egyiptomról):

- Alsó-Egyiptom i.e.3500 - i.e.3100.

- Felső-Egyiptom i.e.3400 - i.e.3150.

- Ménész (Meni), i.e.3100 – i.e.3050, Alsó és Felső-Egyiptomot egyesíti.

- Itt fáraók hosszú sora következik.

- Dzsószer (Djoser) i.e.2670 – i.e.2650, az első piramis (Dzsószer-piramis).

- Itt szintén fáraók hosszú sora következik.

- Gízai piramisok:

1. Kheopsz (Khufu, Hufu) i.e.2589 – i.e.2566, Gízai nagy piramis (Kheopsz-piramis).

2. Hafré (Khafre) i.e.2558 – i.e.2532, Hafré-piramis és a Sphinx építése.

3. Menkaure i.e.2532 – i.e.2500, Menkauré-piramis.

- I. Jahmesz (Ahmose I.) i.e.1550 – i.e. 1525, Ahmose-piramis, az utolsó piramis, amit egyiptomi fáraó építtetett.

- Királyok völgye (Valley of the Kings) i.e.1539 - i.e.1075-ig használták a fáraók temetkezési helyéül, itt találtak fáraó múmiákat is. Általánosan azt mondják, hogy azért hozták létre a Királyok völgyét, mert rabolták a piramisokat, és a piramisoktól független elrejtett helyre kezdtek temetkezni, ez a hely a Királyok völgye.

- I.e. 525 - ez a folyamatos ókori Egyiptom végpontja.

- Itt háborúk és megszállások következnek.

- I.e. 323-30, Ptolemaioszi Egyiptom (Hellenisztikus Egyiptom), görög uralom.

- VII. Kleopátra (Cleopatra VII)(általában Kleopátra), i.e.69 - i.e.30, néhol még az utolsó egyiptomi fáraónak tartják, de ezt téves, mert Macedóniából származó görög család tagja volt, a görög megszállás alatti egyiptomi királynő volt. Vagyis Kleopátra görög volt, görög megszállóként volt egyiptomi uralkodó. Már semmi köze az ókori Egyiptomhoz.

- Római megszállás i.e.30 - i.sz.640.

- Arab megszállás i.sz. 640. Innentől kezdve arabosodott el és lett muszlim vallású Egyiptom.

- Ezután megint csak voltak háborúk (Napóleon, brit gyarmat...).

- 1922-től a mai Egyiptomi Arab Köztársaság.

Szóval az utolsó fáraó piramis i.e. 1500 körüli és utána kezdtek a Királyok völgyébe temetkezni. Ez lenne az általános nézete. A kifosztást már az ókorban csinálták, amit írt Hérodotosz és Sztrabón is. Lent van egy Smithsonian cikk a kirablásról részletesen. Úgy tartják, hogy Khufu piramisát a Középbirodalomban kifosztották. A dátumok így vannak: Khufu i.e.2589 – i.e.2566, a Középbirodalom i.e.2160 - i.e.1633 közötti időszak, szóval azért több száz év telt el. De szerintem inkább az utolsó piramis korára lehet tenni és a Királyok völgyének kezdetére, ez egyszerűen logikusabb is (nézd meg a fenti kronológiát). Az tűnik a jobb dátumnak hozzá, vagyis inkább a Középbirodalom után fosztották ki, ami még ókor, de nem is azonnal.

Ellenérvek a piramisokban nem talált múmiákra:

- A kő szarkofágok nem elég nagyok a többrétegű díszes szarkofágoknak.

- A kő szarkofágok nem díszesek és a Királyok völgyében ilyenek nincsenek, ott csak a díszes darabok vannak, tehát nem azonosak.

- Konkrétan nem találtak holttesteket, múmiákat a piramiosokban, így ez feltételezés, hogy volt bennük.

Látható amúgy, hogy az egyiptomi kronológiát nagyon borítaná a Sphinx visszatolása az i.e. 10 000 tájékára. Az ókori Egyiptom történelmében vannak még ilyen talányos dolgok, bár a Sphinx erózió még nem teljesen elfogadott, de vannak már elfogadott viszont mellőzött érdekességek is. Egy ilyen példa. Hogy tanítják az ókori Egyiptom történelmét? Idézek az 5. osztályos történelemkönyvből: "Kr. e. 3000 körül egyesítették Alsó és Felső-Egyiptomot." Vagyis Alsó és Felső Egyiptom egyesítése előtt már két elődország volt ott, egyesíteni ugyanis csak akkor lehet két "valamit" ha az a két valami létezett is. Szóval az ókori Egyiptom történelme nem a két Egyiptom egyesítésekor kezdődött, hanem már előtte és visszább is mentünk az időben már ezzel is. Gondolom érthető, hogy nem egy rakás pásztor lett egyesítve, hanem két ország. Ezt ügyesen kikerülik, mintha egy egyesítéssel kezdődött volna az ókori Egyiptom. Csak hát mi az a két ország amit tulajdonképpen egyesítettek és amit ma Alsó és Felső-Egyiptomként neveznek? Mindenesetre az ókori Egyiptom korábban kezdődött mint az egyesítés, ami csak i.e. 3100 környékén volt.

Magyar wiki cikk is így tárgyalja:

Felső-Egyiptom - wiki

"Az ókorban[szerkesztés]

Felső-Egyiptomot i. e. 3100 körül egyesítették Alsó-Egyiptommal, innentől a fáraót a „Két Föld” urának is nevezték, és a két országrész hatalmi jelvényeivel együtt ábrázolták."

Vagyis maga a wiki cikk is, bár a cikkely neve "Felső-Egyiptom", lényegében semmit sem ír Felső-Egyiptomról, csak a végéről az egyesítésről. (link lent) Mi is volt a két ókori egyiptomi elődállam?

Sok ilyen érdekesség van még. Másik amit biztosan nem fognak tanítani, hogy az ókori Egyiptom készpénz nélküli társadalom volt egészen a perzsák megjelenéséig, i.e. 525-ig. Ez nyilván azt mutatja, hogy egy magas kultúra évezredekig is szervezett lehet pénz nélkül, a sokféle árucikkeivel is, ami a mai kapitalista nézetrendszernek nyilván nem kedvez, tehát nem tanítják. Mellőzik. És mondjuk az Inkák sem használtak pénzt, mégis szociálisan szervezettek voltak. Ezek ma már nem vitatottak, csak inkább nem tanítják, pedig lényeges ismeretek az ókori kultúrákról.

Vagy például hogyan szokták ábrázolni az ősembereket? Görnyedten. Cikk a sciencedaily.com-on: "A neandervölgyiek egyenesen jártak, mint a mai emberek". Ezt ugyanis a csontokból pontosan lehet látni. Az ábrázolásokon mégis görnyedtek. És miért ábrázolják az ősembereket szőrösnek, miközben arra semmi bizonyíték nincs? Ettől ugyanis primitívebbnek látszódik, közben tudjuk, hogy felegyenesedve jártak. Valamint ha már az 1980-as években a leletanyagból tudták, hogy többnyire nem barlangban laktak az őskori emberek, akkor miért ábrázolják úgy, hogy mindig barlangban mutatják be? Még most is ez a jellemző ábrázolási mód, hogy barlangban van bemutatva, még tudományos lapokban is. Hosszú csak ennek is a sora, de az őskor sem olyan volt, mint amit tanítanak. Vagy a denisovan karkötő, ami egy őskori klorit ásványból csiszolt karkötő, amiről azt is megállapították, hogy nem csak csiszolt, hanem polírozott is. A leletet a szibériai Altaj-hegységben találták. Némi cikk idézet: Scientific American - "A neandervölgyiek és a denisovánoknak otthont adó barlang megkérdőjelezi a kulturális evolúciót". "Az idővonal káprázatos lehetőséget sejtet arra nézve, hogy ki készítette a korai felső paleolit ​​leleteket a helyszínen, köztük állatfogak medálokat, lenyűgöző kőkarkötőt, tűt és egyéb csontból készült eszközöket. Néhány medálból és csonteszközből nyert radiokarbon datolya 43 000-49 000 évesre tette őket." És itt a kép, így néz ki: [link] Itt nézd meg a karkötő mellett a varrótűt is, ma is ezt a kialakítást használjuk, és némi hegyezés után teljesen használható lenne. :)

---linkek ha valamit még átnéznél---

Robert M. Schoch oktató adatlapja a Boston University oldalán és a saját oldala a témában:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]